2026. 04. 02., csütörtök
Áron
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Megnyílnak a magyar szőlőtermesztők és borászatok számára a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére szolgáló pályázatok

Kategória: Agrártámogatások | Forrás: AM Sajtóiroda, 2020/06/22
Címkék: szőlészet, borászat

A következő hónapokban összesen több mint 9 milliárd forint értékben biztosít támogatást az agrártárca uniós és nemzeti források felhasználásával magyar szőlőtermesztők és borászatok számára a koronavírus okozta károk enyhítésére. A zöldszürettel kapcsolatos intézkedésekre 2020. június 22-től június 30-ig, míg a krízislepárlással kapcsolatos intézkedéssel kapcsolatban 2020 júliusától lehet benyújtani a támogatási kérelmeket.

A Covid19-világjárvánnyal összefüggő gazdasági hatások alól a szőlő- és borágazat sem mentesül. A turizmus teljes leállása, az éttermek, szórakozóhelyek, rendezvények, szállodák zárva tartása a borfogyasztást is jelentős módon mérsékelte nem csak belföldön, hanem a világ minden pontján. A Magyar Kormány az EU tagállamai közül az elsők között reagált a problémára, s alakította át támogatási programját a magyar szőlőtermesztők és bortermelők koronavírus okozta kárainak enyhítésére.

Az agrártárca a krízislepárlás intézkedés keretében az eladhatatlanná, vagy nehezen értékesíthetővé vált borászati termékek készleteinek csökkentését támogatja, amellyel így a borpiacon érvényesülő kínálati nyomás csökkenthető. Ezen túlmenően a lepárlásból keletkezett alkoholmennyiség gyógyászati célú felhasználása is lehetségessé válik, amely a járvány egészségügyi kockázatainak csökkentéséhez járulhat hozzá. A támogatás mértékét a lepárlásra szánt bor átlagos alkoholtartalma alapján határozzák meg. Egy liter bort 56,6 és 115 Ft közötti nettó áron vesz át a lepárló. Egy bortermelő legfeljebb 2000 hektoliter borászati termékre kérheti a támogatást, amely így sem haladhatja meg az elmúlt három évben általa átlagosan termelt bor mennyiségének 50%-át. A támogatás összértéke 2,5 milliárd forint, amely teljes egészében uniós forrás. A támogatást a lepárlóüzem igényelheti, és teljes mértékben át kell adnia azt a beszállító borászat részére.

Az agrártárca a 2019. évben bevezetett szőlőültetvényekben végzett zöldszüret támogatását kiterjeszti 2020-ban. A borkészlet és az export-import adatok alapján idén, piaci szempontokból a tavalyinál jelentősen magasabb szőlőárak indokoltak. Az intézkedés a felesleges szőlőmennyiségek kivonása mellett biztonsági hálót nyújt azon szőlőtermelők számára, akik nem tudják időben elhelyezni az idei évi termésüket. Támogatás igényelhető a szőlőültetvényekben végzett zöldszüret keretében a szőlőfürtök tőkéről történő közvetlen eltávolítási költségére, valamint az eltávolításból adódó bevételkiesésre. A támogatást minden olyan szőlősgazda igénybe veheti, aki hegyközségi tagsággal rendelkezik, vagy nem borvidéki településen van szőlőterülete, de szőlőtermelőként tartja nyilván a hegybíró. Az intézkedésbe vont szőlőterület méretének el kell érnie a 0,2 hektárt. A korábbi évek hozamait és az átlagos szőlőárat figyelembe véve a támogatás 439 ezer és 968 ezer Ft/hektár között alakul (kompenzációs felár nélkül). Azon szőlőültetvények után, ahol a referenciaidőszak során alacsonyabb hozammal, de nagyobb cukortartalommal szüreteltek szőlőt, kiegészítő támogatás igényelhető, így az alacsonyabb támogatási átalány maximum 900 ezer Ft-ra is emelkedhet. A támogatási keret 5,1 milliárd forint, amely teljes egészében uniós forrás. A támogatást a Magyar Államkincstár elektronikus felületén lehet igényelni június 30-ig. A támogatást az a szőlőtermelő is igénybe veheti, aki a tavalyi évben is élt ezzel a lehetőséggel.

A most meghirdetett támogatások mellett folyamatban van egy új támogatási rendelet megjelenése is, mely kizárólag azokat a kis és közepes méretű borászatokat érinti, amelyek a saját maguk által megtermelt szőlőjüket dolgozzák fel, amelyből magas minőségű bort készítenek. Ez azért kiemelten fontos, mert az elmúlt hónapok legnagyobb bevételkiesése pont azokat a kis és közepes méretű borászatokat érintette, amelyek zömében a gasztronómiai szektorba és helyben, közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik termékeiket.

Ajánlott kiadványokHerpay Balázsné Dr. (szerk.):
A magyar borgazdaság kihívásai
Dr.Zsémbeli József Dr.Juhász Csaba Dr.Zsigrai György Monori István Őri Nóra:
Az Európai unió mezőgazdasága hasznos információk fiataloknak
Dr. Somlyay István:
Gyakorlati borászat - kémiai alapok
Pók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
Borászat

Ez is érdekelhetiHatályba lépett az új bortörvény és végrehajtási rendeleteiA borászaté a jövő! Válaszd a Soóst, válaszd a biztos jövőt! 1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számára

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Már 200 ezer aláírás gyűlt össze az agrárpetíción
Már több mint 200 ezer aláírás gyűlt össze az Agrárpetíción. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ közös kezdeményezésének eredményei jól mutatják, hogy a magyaroknak fontos az agrárium ügye, kiállnak a hazai gazdák és az egészséges élelmiszerek mellett, jelentette be Papp Zsolt György, a NAK elnöke.
„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza