2025. 11. 05., szerda
Imre
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Megnyílnak a magyar szőlőtermesztők és borászatok számára a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére szolgáló pályázatok

Kategória: Agrártámogatások | Forrás: AM Sajtóiroda, 2020/06/22
Címkék: szőlészet, borászat

A következő hónapokban összesen több mint 9 milliárd forint értékben biztosít támogatást az agrártárca uniós és nemzeti források felhasználásával magyar szőlőtermesztők és borászatok számára a koronavírus okozta károk enyhítésére. A zöldszürettel kapcsolatos intézkedésekre 2020. június 22-től június 30-ig, míg a krízislepárlással kapcsolatos intézkedéssel kapcsolatban 2020 júliusától lehet benyújtani a támogatási kérelmeket.

A Covid19-világjárvánnyal összefüggő gazdasági hatások alól a szőlő- és borágazat sem mentesül. A turizmus teljes leállása, az éttermek, szórakozóhelyek, rendezvények, szállodák zárva tartása a borfogyasztást is jelentős módon mérsékelte nem csak belföldön, hanem a világ minden pontján. A Magyar Kormány az EU tagállamai közül az elsők között reagált a problémára, s alakította át támogatási programját a magyar szőlőtermesztők és bortermelők koronavírus okozta kárainak enyhítésére.

Az agrártárca a krízislepárlás intézkedés keretében az eladhatatlanná, vagy nehezen értékesíthetővé vált borászati termékek készleteinek csökkentését támogatja, amellyel így a borpiacon érvényesülő kínálati nyomás csökkenthető. Ezen túlmenően a lepárlásból keletkezett alkoholmennyiség gyógyászati célú felhasználása is lehetségessé válik, amely a járvány egészségügyi kockázatainak csökkentéséhez járulhat hozzá. A támogatás mértékét a lepárlásra szánt bor átlagos alkoholtartalma alapján határozzák meg. Egy liter bort 56,6 és 115 Ft közötti nettó áron vesz át a lepárló. Egy bortermelő legfeljebb 2000 hektoliter borászati termékre kérheti a támogatást, amely így sem haladhatja meg az elmúlt három évben általa átlagosan termelt bor mennyiségének 50%-át. A támogatás összértéke 2,5 milliárd forint, amely teljes egészében uniós forrás. A támogatást a lepárlóüzem igényelheti, és teljes mértékben át kell adnia azt a beszállító borászat részére.

Az agrártárca a 2019. évben bevezetett szőlőültetvényekben végzett zöldszüret támogatását kiterjeszti 2020-ban. A borkészlet és az export-import adatok alapján idén, piaci szempontokból a tavalyinál jelentősen magasabb szőlőárak indokoltak. Az intézkedés a felesleges szőlőmennyiségek kivonása mellett biztonsági hálót nyújt azon szőlőtermelők számára, akik nem tudják időben elhelyezni az idei évi termésüket. Támogatás igényelhető a szőlőültetvényekben végzett zöldszüret keretében a szőlőfürtök tőkéről történő közvetlen eltávolítási költségére, valamint az eltávolításból adódó bevételkiesésre. A támogatást minden olyan szőlősgazda igénybe veheti, aki hegyközségi tagsággal rendelkezik, vagy nem borvidéki településen van szőlőterülete, de szőlőtermelőként tartja nyilván a hegybíró. Az intézkedésbe vont szőlőterület méretének el kell érnie a 0,2 hektárt. A korábbi évek hozamait és az átlagos szőlőárat figyelembe véve a támogatás 439 ezer és 968 ezer Ft/hektár között alakul (kompenzációs felár nélkül). Azon szőlőültetvények után, ahol a referenciaidőszak során alacsonyabb hozammal, de nagyobb cukortartalommal szüreteltek szőlőt, kiegészítő támogatás igényelhető, így az alacsonyabb támogatási átalány maximum 900 ezer Ft-ra is emelkedhet. A támogatási keret 5,1 milliárd forint, amely teljes egészében uniós forrás. A támogatást a Magyar Államkincstár elektronikus felületén lehet igényelni június 30-ig. A támogatást az a szőlőtermelő is igénybe veheti, aki a tavalyi évben is élt ezzel a lehetőséggel.

A most meghirdetett támogatások mellett folyamatban van egy új támogatási rendelet megjelenése is, mely kizárólag azokat a kis és közepes méretű borászatokat érinti, amelyek a saját maguk által megtermelt szőlőjüket dolgozzák fel, amelyből magas minőségű bort készítenek. Ez azért kiemelten fontos, mert az elmúlt hónapok legnagyobb bevételkiesése pont azokat a kis és közepes méretű borászatokat érintette, amelyek zömében a gasztronómiai szektorba és helyben, közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik termékeiket.

Ajánlott kiadványokDr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknak
Buza Péter (szerk.):
A nagy KADARKAkönyv
Dr. Fülöp Lajos:
A vincellérmester könyve
Herpay Balázsné Dr. (szerk.):
A magyar borgazdaság kihívásai

Ez is érdekelhetiHatályba lépett az új bortörvény és végrehajtási rendeleteiA borászaté a jövő! Válaszd a Soóst, válaszd a biztos jövőt! 1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számára

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza