2025. 05. 19., hétfő
Ivó, Milán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Megnyílnak a magyar szőlőtermesztők és borászatok számára a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére szolgáló pályázatok

Kategória: Agrártámogatások | Forrás: AM Sajtóiroda, 2020/06/22
Címkék: szőlészet, borászat

A következő hónapokban összesen több mint 9 milliárd forint értékben biztosít támogatást az agrártárca uniós és nemzeti források felhasználásával magyar szőlőtermesztők és borászatok számára a koronavírus okozta károk enyhítésére. A zöldszürettel kapcsolatos intézkedésekre 2020. június 22-től június 30-ig, míg a krízislepárlással kapcsolatos intézkedéssel kapcsolatban 2020 júliusától lehet benyújtani a támogatási kérelmeket.

A Covid19-világjárvánnyal összefüggő gazdasági hatások alól a szőlő- és borágazat sem mentesül. A turizmus teljes leállása, az éttermek, szórakozóhelyek, rendezvények, szállodák zárva tartása a borfogyasztást is jelentős módon mérsékelte nem csak belföldön, hanem a világ minden pontján. A Magyar Kormány az EU tagállamai közül az elsők között reagált a problémára, s alakította át támogatási programját a magyar szőlőtermesztők és bortermelők koronavírus okozta kárainak enyhítésére.

Az agrártárca a krízislepárlás intézkedés keretében az eladhatatlanná, vagy nehezen értékesíthetővé vált borászati termékek készleteinek csökkentését támogatja, amellyel így a borpiacon érvényesülő kínálati nyomás csökkenthető. Ezen túlmenően a lepárlásból keletkezett alkoholmennyiség gyógyászati célú felhasználása is lehetségessé válik, amely a járvány egészségügyi kockázatainak csökkentéséhez járulhat hozzá. A támogatás mértékét a lepárlásra szánt bor átlagos alkoholtartalma alapján határozzák meg. Egy liter bort 56,6 és 115 Ft közötti nettó áron vesz át a lepárló. Egy bortermelő legfeljebb 2000 hektoliter borászati termékre kérheti a támogatást, amely így sem haladhatja meg az elmúlt három évben általa átlagosan termelt bor mennyiségének 50%-át. A támogatás összértéke 2,5 milliárd forint, amely teljes egészében uniós forrás. A támogatást a lepárlóüzem igényelheti, és teljes mértékben át kell adnia azt a beszállító borászat részére.

Az agrártárca a 2019. évben bevezetett szőlőültetvényekben végzett zöldszüret támogatását kiterjeszti 2020-ban. A borkészlet és az export-import adatok alapján idén, piaci szempontokból a tavalyinál jelentősen magasabb szőlőárak indokoltak. Az intézkedés a felesleges szőlőmennyiségek kivonása mellett biztonsági hálót nyújt azon szőlőtermelők számára, akik nem tudják időben elhelyezni az idei évi termésüket. Támogatás igényelhető a szőlőültetvényekben végzett zöldszüret keretében a szőlőfürtök tőkéről történő közvetlen eltávolítási költségére, valamint az eltávolításból adódó bevételkiesésre. A támogatást minden olyan szőlősgazda igénybe veheti, aki hegyközségi tagsággal rendelkezik, vagy nem borvidéki településen van szőlőterülete, de szőlőtermelőként tartja nyilván a hegybíró. Az intézkedésbe vont szőlőterület méretének el kell érnie a 0,2 hektárt. A korábbi évek hozamait és az átlagos szőlőárat figyelembe véve a támogatás 439 ezer és 968 ezer Ft/hektár között alakul (kompenzációs felár nélkül). Azon szőlőültetvények után, ahol a referenciaidőszak során alacsonyabb hozammal, de nagyobb cukortartalommal szüreteltek szőlőt, kiegészítő támogatás igényelhető, így az alacsonyabb támogatási átalány maximum 900 ezer Ft-ra is emelkedhet. A támogatási keret 5,1 milliárd forint, amely teljes egészében uniós forrás. A támogatást a Magyar Államkincstár elektronikus felületén lehet igényelni június 30-ig. A támogatást az a szőlőtermelő is igénybe veheti, aki a tavalyi évben is élt ezzel a lehetőséggel.

A most meghirdetett támogatások mellett folyamatban van egy új támogatási rendelet megjelenése is, mely kizárólag azokat a kis és közepes méretű borászatokat érinti, amelyek a saját maguk által megtermelt szőlőjüket dolgozzák fel, amelyből magas minőségű bort készítenek. Ez azért kiemelten fontos, mert az elmúlt hónapok legnagyobb bevételkiesése pont azokat a kis és közepes méretű borászatokat érintette, amelyek zömében a gasztronómiai szektorba és helyben, közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik termékeiket.

Ajánlott kiadványokDr.Zsémbeli József Dr.Juhász Csaba Dr.Zsigrai György Monori István Őri Nóra:
Az Európai unió mezőgazdasága hasznos információk fiataloknak
Dr. Fülöp Lajos:
A vincellérmester könyve
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Dr. Somlyay István:
Gyakorlati borászat - kémiai alapok

Ez is érdekelhetiHatályba lépett az új bortörvény és végrehajtási rendeleteiA borászaté a jövő! Válaszd a Soóst, válaszd a biztos jövőt! 1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számára

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.
Fejlesztés az állattenyésztésben: A hízósertések tartástechnológiája
A sertéstartás látványosan hanyatlott az elmúlt évtizedekben. Már csak az öregebb gazdászok – ők vannak többségben – emlékeznek a tízmilliós sertésállományra, mára negyedére csökkent a számuk. Közben a sertéstartás koncentrálódott, de – néhány élenjáró gazdaság kivételével – a szervezettsége messze elmarad a nyugati versenytársak mögött. A „Nemzeti Sertésstratégia”, amelynek célja az állomány megduplázása volt, szép csendben elhalt.
Fejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások
Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony.  Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. 
Fejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás
Minden mozog a sertéstartásban, igazolja ezt a hosszú évek tapasztalata. Nem csak a kocák vagy a malacok mozgására kell gondolni. Libikókán van a takarmány ára - amely a költségek kétharmadát jelenti -, és a kereslet-kínálat mozgatja a felvásárlási árakat is. A folyamatos bizonytalansághoz kell igazodni a gazdáknak, hogy nyereséget hozzon a munkájuk. Megoldásként csak a telepek fejlesztése, korszerűsítésük kínálkozik, ezzel javíthatják versenyképességüket. A pályázható beruházási támogatások ehhez adhatnak forrásokat.
Hatalmas az érdeklődés az élelmiszeripar megújítására
Elsöprő érdeklődéssel zárultak az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázatok. Az agrártárca 150 milliárdos kerettel meghirdetett felhívására több mint 708 milliárd forintnyi igény érkezett be. A nemzeti kormány célja, hogy megújítsa, és hazai kézben tartsa az élelmiszeripart – közölte Nagy István agrárminiszter.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza