2021. 03. 09., kedd
Franciska
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az előrejelzésre alapozott növényvédelem a legolcsóbb és a legjobb

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Dr. Gabi Géza, 2020/07/02
Címkék: szőlő, szőlőtermesztés, növényvédelem, a szőlő növényvédelme, peronoszpóra, lisztharmat

A termő szőlőültetvények növényvédelmének egyik legfontosabb része a kötődéskori és az azt követő védelem. A kialakuló bogyók, fürtök megóvásával a biztonságos termést szolgáljuk, de az sem mindegy, mi mennyibe kerül.

Az év első fele hidegre sikerült a szőlő életében. Az áprilisi és májusi hideg, száraz időjárás lelassította a szőlő fejlődését. A virágzás később indult meg, mint megszokhattuk. Június 8-10. körül kezdődött a virágzás, és gyorsan lefutott. A kötődés jól sikerült. A vegetatív növekedés a virágzás legvégén tapasztalható meleg, fülledt, záporokkal bőven tarkított időjárásban erősebb volt a kívántnál. A virágzás kezdete utáni 10. napon – június 20. körül már formás bogyóállomány alakult ki, méretes fürtökkel (1. kép). Ez szokatlanul gyors fejlődési ritmus volt. Összességében nagy termés várható az idei évben.

1. kép. A kötődés jól sikerült, nagy termés várható

A jól, gondosan művelt szőlőkben a kiválogatott, megmaradt hajtások olyan erősen nőttek, hogy június végére a támrendszer legfelső huzalpárja felett voltak több mint 1 méterrel (2. kép). Ezt követően tömegesen visszahajlottak, ami csonkázásra kényszerítette a termelőket. Az ilyen korai csonkázás nem jó hatású, mert a hónaljhajtások hirtelen és fokozott növekedését eredményezi, ami a fürtzóna körüli levéltömeg jelentős növekedését okozza (3. kép). A növényvédelmi kezelések hatása ebben az esetben nagyon lecsökken. A besűrűsödött lombozatban a betegségek sokkal erősebben fellépnek. Az idei évben is, természetesen sok más tényező mellett, elsősorban a megfelelő zöldmunkában fog rejleni a szőlő minősége. A kötődés végére már tömegesen megjelentek a jellemző lisztharmattünetek a leveleken és a fürtökön (4. kép).

 

2. kép. A hajtásnövekedés erős volt júniusban

 

3. kép. A korán csonkázott állományokban gyorsan megindul a hónaljhajtások képződése a fürtzónában

 

4. kép. Korán és erősen lépett fel az idei évben a lisztharmat

Szőlőlisztharmat

 A kórokozó a lombozaton az egész vegetációs időben, a fürtökön virágzástól zsendülésig okoz fertőzést. A gombának kedvező a párás, meleg időjárás. A leveleken elszórtan, apró telepek jelennek meg a fertőzés következtében (5. kép). A fürtökön először fehér bevonat képződik, majd később felreped a bogyóhéj, amely fertőzési kaput jelent a szürkepenész számára. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyári – elsősorban júliusi – kánikulai időjárásban a lisztharmat szinte megállíthatatlanul terjed. A magas hőmérséklet és a lombozat belsejében ilyenkor uralkodó párásabb mikroklíma kedvező a betegség gyors terjedéséhez. Szellős lombozattal és növényvédő szerrel tudjuk csak befolyásolni a fertőzés kimenetelét. A hőmérsékletet és a páratartalmat nem lehet „alakítani”. Az idei évben különösen korán és tömegesen jelentek meg a betegség tünetei a fürtökön és a leveleken. A lisztharmat elleni védekezésnél is a megelőzés a legfontosabb. A kontakt hatóanyag-tartalmú készítmények (Thiovit Jet, Kumulus S, Microthiol Special, Karathane Star), a felszívódó hatású gombaölő szerek (Dynali, Falcon 460 EC, Systhane 20 EW, Folicur Solo, Luna Experience, Talendo Extra, Topas 100 EC, Vivando) és a gomba légzését gátló strobilurinkészítmények (Cabrio Top, Flint Max, Quadris Max) is eredményesen bevethetők a betegség ellen, megelőző jelleggel, még a fertőzések kialakulása előtt. Erős fertőzésveszély esetén javítja a felszívódó készítmények lisztharmat elleni hatását, ha Karathane Starral vagy kéntartalmú készítménnyel együtt juttatjuk ki azokat. Meleg időjárás esetén viszont figyelni kell arra, hogy egyes kénkészítmények perzselést okozhatnak.

5. kép. Több helyen az első fertőzési hullám esetében 100%-os levélfertőzöttséget okozott a lisztharmat

A már kialakult fertőzések kezelése nehezebb feladat. Itt már csak általában a két „ősi elem”, az 197273-ban engedélyezett kén és a (meptil)dinokap (Karathane Star) hatóanyagot érdemes kijuttatni tankkeverékben. A többi készítmény csak részmegoldást jelent a kifejlett lisztharmattelepek ellen, legtöbbször hiányos a hatásuk vagy a leveleken vagy a bogyókon.

A fajták tekintetében a Kékoportót, a Kékfrankost és a Chardonnay-t kell kiemelni mint lisztharmatra érzékeny fajtákat.

 

Szőlőperonoszpóra

 A kórokozó számára a legkedvezőbb a tartósan meleg, párás, gyakran esős idő. A leveleken a fertőzés helyén megjelenő sárga olajfolton párás, meleg időben sporangiumtartó gyep képződik, ahonnét a kifejlődő konídiumokkal további fertőzések jönnek létre (6. kép). A fürtökön lassabban fejlődik a kórokozó, de csapadékos időjárásban súlyos fertőzések jöhetnek létre (7. kép). A védekezést tekintve nagyon fontos a megelőzés. A permetezéseket akkor kezdjük el, amikor még nem történt fertőzés, nem alakultak ki olajfoltok az ültetvényben. A védekezéseket kontakt és felszívódó készítmények kombinációival (Acrobat MZ WG, Curzate F, Quadris Max, Pergado F, Cabrio Top, Profiler, Ridomil Gold MZ 68 WG, Ridomil Gold Plus 42,5 WP) célszerű elvégezni.

 

6. kép. A peronoszpóra levéltünete

7. kép. Peronoszpóra fertőzés fürtön

A szőlő szürkerothadása

 A kórokozó a szőlő minden zöld részét fertőzheti, de legnagyobb veszélyt a fürtökre jelenti. A védekezést tekintve a legkritikusabb időszakok a fürtzáródás előtti és az érés időszaka. A nyári időszakban érdemes a lisztharmat vagy a peronoszpóra elleni szert úgy megválasztani, hogy legyen benne folpet hatóanyag (Folpan 80 WDG, Curzate F, Pergado F, Quadris Max). Ez védelmet nyújt az éréskor fellépő szürkepenész ellen is (8. kép).

 

8. kép. Szürkepenészes bogyó

Levél- és gubacsatkák

 A hajtásokat nagy számban szívogathatják, így a nyári időszakban jelentős károk alakulhatnak ki (9–10. kép). A kártétel megelőzésére alkalmasak a speciális atkaölő szerek (Envidor 240 SC, Vertimec Pro, Sanmite 10 SC). Ezenkívül a kén (Thiovit Jet, Kumulus S, Microthiol Special) rendszeres, egész éven át tartó használatával speciális atkaölő szerek nélkül is általában a kártételi szint közelében tudjuk tartani a kártevő egyedszámát.

 

9. kép. Levélatka kártétel

10. kép. Gubacsatka levéltünete

Szőlőmolyok

 A szőlőmolyok elleni védekezés időzítését célszerű szexferomon-csapdás rajzásmegfigyelésre alapozni. A csapda a hím egyedeket gyűjti, és a rajzáscsúcs után 710 nappal célszerű a molyok elleni permetezést időzíteni (Avaunt 150 EC, Karate Zeon 5 CS, Runner 2F, Bulldock 25 EC készítményekkel). Az idei évben a szőlőmolyok száma az enyhe téli és a száraz tavaszi időjárás miatt magasabb, mint az átlagos években lenni szokott (11. kép).

 

11. kép. Az enyhe tél és a száraz tavasz miatt gyakori a molykártétel

Betegség-előrejelzés

A növényvédelmi előrejelzés fokozott ütemben fejlődött az elmúlt években. Az automata meteorológiai mérőállomások, a térinformatikai eszközök és az internetes elérhetőség eredményeképp ma már bárki – a borvidékéhez tartozó területen – napi információkat szerezhet az éppen aktuális növényvédelmi helyzetről és a hozzá kapcsolódó teendőkről. Az egész országot lefedő előrejelzések, borvidékenkénti választási lehetőséggel elérhetők a SYNGENTA, a BAYER és a BASF cégek szőlő növényvédelmi-előrejelzéssel foglalkozó honlapjain. A weboldalakon közzéteszik az adott térségben kialakult járványügyi helyzetet, a kórokozók fellépésének valószínűségét, a kártevők rajzási adatait. Meteorológiai mérések, hőmérséklet- és csapadékadatok szerepelnek még a tájékoztatókban. Az elkövetkező időszakban várható károsítók fellépésének időpontjáról és mértékéről is információhoz juthatunk.

 

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

 Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, a Grapevine Flavescence dorée phytoplasma a szőlő veszélyes károsítója. A vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés hiányában a tőkék 80100%-a befertőződhet, fogékony fajták esetében az ültetvény néhány év leforgása alatt ki is pusztulhat. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő kémiai eljárás. A betegséget okozó fitoplazma, azaz sejtfal nélküli baktérium, bejelentési kötelezettség alá tartozó, karantén károsító. Magyarországon 2013-ban mutatta ki először a kórokozó jelenlétét (Zala megyében) szőlő növényben és a Scaphoideus titanus kabócában a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma. A kezdeti tünetek közé tartozik az ízközök rövidülése. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levélszél felé történő, háromszög alakú sodródás. Ültetvényen belül és kisebb távolságra az Európába a 20. század első felében behurcolt amerikai szőlőkabócával (Scaphoideus titanus) terjed, a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe, megfertőzve azokat. A fitoplazma terjedése megakadályozásának egyik kulcsfontosságú intézkedése a terjesztő vektor elleni védekezés. A vektorok egyedszámának gyérítését a szőlő gondos metszésével, a nyesedék elégetésével, rügyfakadás előtti olajos permetezéssel, tenyészidőben pedig a lárvák és az imágók elleni növényvédő szeres (Karate Zeon 5 CS, Mavrik 24 EW, Decis Mega, Bulldock 25 EC, Sivanto Prime,Laser) kezeléssel tudjuk megoldani. Figyelemmel kísérhetjük a kártevő helyzetének alakulását országosan a naponta frissülő https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/ weblapon a Térképek menüpont alatt.

 

Tőkeelhalás

 A túlterhelt tőkéken – főleg nyár közepén megjelenhetnek a tőkeelhalás (Eutypa, Stereum) tünetei. Már június közepétől láthatók az első tünetek (12. kép). Július közepére a jellegzetes levéltünetek teljesen kifejlődnek. A terhelés csökkentésével, lombtrágyák folyamatos használatával megelőzhető a betegség fellépése. A tőke szakszerű, az első tünetek megjelenésekor elvégzett visszavágásával újranevelhetjük a növényt. A betegség a helyszínen legjobban a törzs vizsgálatával azonosítható. A törzs átvágása után megfigyelhetők a jellegzetes tünetek.

 

12. kép. Tőkeelhalás tünete június végén

Kígyóaknás szőlőmoly

 Egyre több helyen találkozhatunk a kígyóaknás szőlőmoly által károsított szőlőlevelekkel. Monofág faj, hazánkban valószínűleg két nemzedéke fejlődik ki a károsítónak. Az első nemzedék rajzása május végén kezdődik, rajzáscsúcsa június közepétől júliusig tart, a második nemzedéké pedig augusztus közepétől szeptember közepéig. A kígyóaknás szőlőmoly imágó állapotban telel át a szőlő kérge alatt. Petéit rügyfakadáskor a szőlő fiatal leveleire rakja. A petékből május elején kelnek ki a lárvák. A lárva a szőlőlevélen aknát készít, ami az erek mentén halad, sok esetben pedig keresztezi a már meglévő aknát, ezt követően visszakanyarodik és továbbhalad a hernyó. Megfigyelhető az is, hogy a levél szélén kialakított akna cikcakk vonalban követi a levél fogazottságát. Az akna végén a lárva bölcsőkamrát készít. Súlyos fertőzés esetén a leveleken számos akna jöhet létre, ami korai lombhullást okozhat. Tünetei a szőlő érési időszakában erősödnek fel. A hatékony védekezést szüretkor a rovarölő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejének betartása nehezíti. Jelenleg hazánkban nincs engedélyezett rovarölő készítmény a kígyóaknás szőlőmoly ellen. A szőlőmolyok elleni védekezésre engedélyezett készítmények e károsító ellen is hatékonyan használhatók.

 

Hiánybetegségek

 A gyors hajtásnövekedés miatt főleg a fehér fajtákban sok helyen tapasztalhatók a vashiány tünetei (13. kép). Vastartalmú lombtrágyák (Fitohorm 55 Fe, Csöpp Mix KáliVas) rendszeres használatával mérsékelhetjük a tünetek fellépését.

 

13. kép. Klorózis

Gyomnövények

 A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. A gyomnövények levelein keresztül felszívódó hatóanyagú készítményekkel eredményesen tarthatjuk gyommentesen a szőlőt. A gyomnövények 1525 cm-es fejlettségénél juttassuk ki az említett készítményeket. Évelő gyomnövények ellen a magasabb dózist javasolt kipermetezni a gyomok intenzív növekedési szakaszában, amikor a hajtások hossza eléri a 2025 cm-t (14. kép). Kijuttatáskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé nem érheti a kultúrnövény zöld részeit, ezért elengedhetetlen a törzs és a kordonkar tisztítása vagy a törzsvédelem.

14. kép. A gyomirtás optimális időpontja

Biotermesztés

Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a bio- vagy ökotermesztés (15. kép). Minden évben folyamatosan bővül a környezettudatos, vegyszermentes termesztésbe bevont ültetvények száma. A környezettudatos felhasználók részére a szőlő növényvédelmében felhasználható engedélyköteles és nem engedélyköteles termékek száma is folyamatosan növekszik (https://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/az-okologiai-gazdalkodasban-felhasznalhato-forgalomba-hozatali-es-felhasznalasi-engedellyel-rendelkezo-novenyvedelmi-celu-keszitmenyek-es-termesnovelo).

15. kép. A biotermesztésben tartás nem könnyű feladat

Tudatosan kerülve a növényvédő szerek használatát vagy azokat csak korlátozottan használva ugyan drágábban több alkalommal permetezve és gyakoribb zöldmunkával de tisztes eredménnyel védhetjük meg a szőlőt. Ökotermesztésben alapvetően a réz- és kéntermékekre alapozzunk, ezt egészítsük ki a szőlő bio-növényvédelmében használható termékekkel. Az ökotermesztés egyik legfontosabb eleme zöldmunkák a megfelelő minőségű elvégzése. A június végi időszakban már ki kell levelezni a tőkéket, hogy a réz és a kén teljesen szabadon befedhesse permetezéskor a fürtöket (16. kép).

 

16. kép. A biotermesztésben kiemelt fontosságú a jó fedettség

Technológiák összehasonlítása

 Összehasonlítva az egyes gyakorlatban alkalmazott szőlő növényvédelmi technológiák hektárköltségeit, az alábbiakat tapasztalhatjuk (17. kép):

1. Előrejelzésre alapozott technológiával évi 7 alkalommal elég permetezni a célzott védekezések miatt. Több alkalommal, csökkentett dózisban vagy a szerves gombaölő szereket kontakt (réz, kén) készítményekkel helyettesítve a legkisebb szerköltséggel védhető a szőlő.

2. Hagyományos technológiával, egész évben csak rézzel és kénnel permetezve is megvédhető a szőlő, de minden héten egyszer permetezni kell. A réz és a kén korlátozás nélkül alkalmazható. A szerköltség alacsony, mivel egy permetezési forduló 10 ezer forint körüli összegbe kerül. A hektárra jutó éves gépköltség magas, mivel 15 alkalommal kell kimenni permetezni.

3. Bio- vagy ökotermesztés esetén szintén hetente kell permetezni, de korábban kell indítani a növényvédelmi szezont. A réz csak mennyiségi korlátozásokkal (6 kg fémrézzel egyenértékű rézkészítmény/ha/év) alkalmazható, így helyettesítő termékekkel, növénykondicionálókkal, hatásfokozókkal, lombtrágyákkal kell megoldani a növényvédelmet. Ezen készítmények (Wetcit, Kendal TE, Prev-B2, Vitisan, Kondisol, Wuxal Aminocal, MC Cream, Oikomb A, Solvitis, Huminisz) választéka széles, nagyon kedvező élettani hatásúak, környezetkímélők és mint minden, ami jó, drágák. A rezisztens fajták termesztése segítheti a növényvédelem hatékonyságát, de tömegtermesztésben boruk minősége nem éri el az alapfajták által adott bor színvonalát.

4. Üzemi technológiával, nagyjából 2 hetente permetezve szerves gombaölő szerekkel 8 fordulóval fedhetjük le a 4 hónapos szezont. A hektáronkénti szerköltség magas, a gépköltség a viszonylag kevés permetezési forduló miatt alacsony.

17. kép. A szőlő növényvédelmének szerkölsége az idei évben

A hektárra jutó egyszeri gépköltséget minden technológia esetében egységesen 5 ezer forinttal számoljuk. Az egyes technológiák éves hektárköltségét a szerköltség és a gépköltség összege adja (18. kép).

 

 18. kép. Különböző szőlővédelmi technológiák hektárköltsége

Az előrejelzésre alapozott növényvédelem a legolcsóbb és a legjobb. A hagyományos és az üzemi technológia összköltsége közel azonos, a költségmegoszlásban van köztük különbség. A hagyományosnál a gépi munka költsége több, és kevesebb a szerköltség, az üzeminél fordítva áll a helyzet. A bio- vagy ökotechnológia éves hektárköltsége meghaladja a 600 ezer forintot, de több borász szerint a külföldi piac megfizeti az ebből a termesztési rendszerből származó bort.

Dr. Gabi Géza PhD
TM KH AF
Növény- és Talajvédelmi Osztály

Ajánlott könyvek