2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Átmeneti támogatás érhető el a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program részeként

Kategória: Agrártámogatások | 2020/07/09
Címkék: támogatás, élelmiszer-feldolgozás

Az agrárminiszter 25/2020. (VI. 22.) AM rendelete a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételét szabályozza. A támogatási kérelem július 12-ig nyújtható be.

Kép: <a href="http://www.freepik.com">Designed by azerbaijan_stockers / Freepik</a>

A hatályos állami támogatási szabályok keretében a tagállamok által használható számos egyéb támogatási intézkedéssel együtt az ideiglenes keret lehetővé teszi a tagállamok számára annak biztosítását, hogy továbbra is elegendő likviditás álljon bármely típusú vállalkozás rendelkezésére, és a COVID-19 járvány alatt és azt követően fennmaradjon a gazdasági tevékenység folytonossága. Az ideiglenes kerettel összefüggésben az agrárminiszter által 2020. június 19-én kihirdetett 20/2020. (VI. 19.) AM rendelet lehetővé teszi a koronavírus járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételét a következők szerint:

Átmeneti támogatás a következő tevékenységet végző vállalkozások részére adható:
a) elsődleges mezőgazdasági termelés,
b) élelmiszer-feldolgozás,
c) erdőgazdálkodás,
d) vadgazdálkodás,
e) halgazdálkodás.

Az átmeneti támogatás vissza nem térítendő támogatásként, kamattámogatásként vagy kezességi díjtámogatásként nyújtható egyszeri, vissza nem térítendő formában. A keretösszeg 8 milliárd forint és mértéke – a támogatás alapját képező állományba tartozó –foglalkoztatottanként legfeljebb 125 000 forint lehet.

Az agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről szóló 20/2020. (VI. 19.) AM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a 25/2020 (VI.22) AM rendelet 1. mellékletében felsorolt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere alá tartozó tevékenységet végző vállalkozások részére - ideértve a mezőgazdasági termék- feldolgozási tevékenységet végző vállalkozásokat is – nyújtható.

A támogatási kérelem 2020. június 29. és július 12. között elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítást követően az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz.

Ajánlott kiadványokDr. Sutus Imre:
Mezőgazdasági számvitel és gazdasági elemzés
Kapronczai István:
Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatában
Popp József:
Az EU közös agrárpolitikája 2014-től
Dr. Magda Sándor - Dr. Marselek Sándor:
Élelmiszeripar

Ez is érdekelheti1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számáraMegjelentek az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások által igénybe vehető átmeneti támogatásokról szóló miniszteri rendeletekÚj beruházási pályázatok

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.
Fejlesztés az állattenyésztésben: A hízósertések tartástechnológiája
A sertéstartás látványosan hanyatlott az elmúlt évtizedekben. Már csak az öregebb gazdászok – ők vannak többségben – emlékeznek a tízmilliós sertésállományra, mára negyedére csökkent a számuk. Közben a sertéstartás koncentrálódott, de – néhány élenjáró gazdaság kivételével – a szervezettsége messze elmarad a nyugati versenytársak mögött. A „Nemzeti Sertésstratégia”, amelynek célja az állomány megduplázása volt, szép csendben elhalt.
Fejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások
Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony.  Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza