2026. 07. 03., péntek
Kornél
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A NÉBIH 2018–2019. évi kisparcellás őszi káposztarepce fajtakísérletei

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor, 2020/07/15
Címkék: őszi káposztarepce, repcetermesztés, repce fajtakísérlet, növénytermesztés

Bízunk benne, hogy az agrarium7.hu olvasói szívesen tanulmányozzák a NÉBIH őszi káposztarepce fajtakísérleti eredményeit, és jól fogják tudni hasznosítani azokat az idei évi fajtaválasztásnál.

A világ repcetermése az idei évben 70,79 millió tonnára becsülhető. Az EU-ban 5,28 millió ha-on 16,45 millió tonna betakarítása várható. Az EU őszi káposztarepce vetésterülete 12,8%-kal, a termés volumene pedig 14,1%-kal csökken. Franciaországban, Németországban és Romániában az össztermés csökkenésének mértéke jelentős.

 

2018–2019 időjárása

 A 2018–2019-es tenyészidőszakban az őszi káposztarepce országos betakarított vetésterülete 296 439 ha volt. Az országos termésátlag 2950 kg/ha, a betakarított termés mennyisége pedig 874 438 tonna volt.

2018 őszének időjárása: Mindhárom őszi hónap melegebb volt a szokásosnál, és ezzel a 2. legmelegebb őszt tudhattuk magunk mögött 1901 óta. A szeptember mintegy 1,5 °C-kal, az október 2,4 °C-kal, a november pedig 2 °C-kal múlta felül az 1981–2010-es átlagot. Csapadék tekintetében az évszak szárazabb volt az átlagnál. A hónapokat tekintve a szeptember átlag körülinek, míg az október és a november szárazabbnak bizonyult az ilyenkor megszokottnál. Az előbbi esetében a normál 41%-a, míg az utóbbi esetében az 1981–2010-es sokévi átlag 84%-a adódott. Összességében országosan 22%-kal hullott kevesebb csapadék a szokásosnál az ősz során.

2018/2019 telének időjárása: A 2018/2019-es tél újra melegebb volt a szokásosnál, különösen 2019 februárja. A csapadékviszonyokat tekintve pedig összességében szárazabb volt, 27%-kal kevesebb csapadék érkezett, mint az 1981–2010-es időszakban.

2019 tavaszának időjárása: 2019 tavaszának az első fele a szokásosnál melegebb és szárazabb, a második fele hűvösebb és csapadékosabb volt. A március az 5. legmelegebb volt 1901 óta, és még az április is melegebb volt a szokásosnál, a május viszont a 11. leghidegebb lett 1901-től és a leghidegebb 1991 óta. Összességében a 2019-es a 27. legmelegebb tavasz. A csapadékot tekintve az évszak meglehetősen szárazon vette kezdetét, a március a 10. legszárazabb lett. Az áprilisi csapadékösszeg már az átlag közelében alakult, majd a május szokatlanul csapadékosan telt el. A 2019-es május az elmúlt 119 évben a 3. legcsapadékosabb volt. A rendkívül csapadékos májusnak köszönhetően országosan 2019 tavasza a 19. legcsapadékosabb 1901 óta.

2019 nyarának időjárása: A 2019. évi nyár is a szokásosnál melegebben alakult, az évszak középhőmérséklete 22,3 °C-nak adódott, ami 2,1 °C-kal haladja meg az 1981–2010-es átlagot, ezzel 1901 óta a 2. legmelegebb nyarat hagytuk magunk mögött. A 2019-es június a legmelegebb június lett, míg az átlagosan meleg július után az augusztus a 7. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában 1901 óta. Minden hónapban előfordult hőhullámos nap (25 °C feletti napi középhőmérséklet): a leghosszabb hőhullám (4 nap) június közepén volt, míg a legmelegebb időszakot 2019. augusztus 10–12 között tapasztaltuk. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 178 mm-nek adódott, mintegy 11%-kal volt kevesebb, mint az 1981–2010-es normál. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. A legtöbb felhőszakadás június 16. és 23. között, valamint július végén, augusztus 1-jén és 13-án alakult ki. Ezen a nyáron a Fertő tó környékén, illetve a Tiszántúlon hullott a legkevesebb csapadék, míg a Bükk térsége rendkívül csapadékosnak adódott.(OMSZ)

 

A 2018–2019. évi fajtakísérlet

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján 2018–2019. évi tenyészidőszakban korai éréscsoportban 6 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A vizsgálatban szereplő 17 hibrid közül 5 EU-listás, hazai nemesítésű repcehibrid nem volt a kísérletben elvetve.

Hivatalunk a 17 hibridet 14 helyen vetette el. A kedvezőtlen őszi időjárási körülmények miatt több kísérlet nem megfelelő módon kelt ki az Alföldön.

A NÉBIH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését 7 termőhelyen végezte el. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 6 hibridről, a középérésű csoportban 11 hibridjéről közöljünk.

Termőhelyenként a terméseredményeket 1–2. táblázat tartalmazza. A terméseredmények elmaradnak az előző évi eredményektől.

1. táblázat. Termőhelyenkénti terméseredmények: magtermés (t/ha), 2018–2019
ÁE korai hibridek

2. táblázat. Termőhelyenkénti terméseredmények: magtermés (t/ha), 2018–2019
ÁE középérésű hibridek

Összevontan közöljük a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményét (3–4. táblázat).

3. táblázat. A tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményei, 2018–2019
41 ÁE korai hibridek

4. táblázat. A tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményei, 2018–2019
42 ÁE középérésű hibridek

A mag-, az olaj- és fehérjetermés, valamint az olaj-, fehérje-, glükozinolát- és erukasav-tartalom eredményeket összevontan közöljük (5–6. táblázat).

5. táblázat. Komplex beltartalmi értékek, 2018–2019
ÁE Korai hibridek 2019

6. táblázat. Komplex beltartalmi értékek, 2018–2019
ÁE Középérésű hibridek 2019

A repce kísérletek elővetemény-, talaj- és trágyázási adatait a 7. táblázat tartalmazza.

 7. táblázat. A repcekísérletek elővetemény-, talaj- és trágyázási adatai, 2018–2019

Mi várható 2019–2020-ban?

 Őszi káposztarepce jelentett vetésterülete a 2020. április 06-i állapot szerint 310 301 ha volt hazánkban.

A 2019-es évben a NÉBIH az őszi káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleteket 11 illetve 15 termőhelyen állította be. A kísérletekben összesen 193 hibrid került elvetésre.

A korai érésű hibridek csoportjában 48, míg aközépérésű csoportban 77 hibrid szerepel. Az imidazolinon rezisztens/IMI csoportokban 26 hibrid került beállításra. A féltörpe/SD csoportban 12, a magas olajsav- és alacsony linolénsav-tartalommal rendelkező/HOLL csoportban pedigtovábbi 5 hibridet vizsgálunk.

Az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában 25 hibrid került a vizsgálatokba.

A kedvezőtlen őszi időjárási körülmények miatt több kísérlet nem megfelelő módon kelt ki (Székkutas, Martonvásár). A tavaszi szárazság hatása a mi kísérleteikben is tapasztalható. Reméljük, hogy a megérkezett csapadék jelentősen javítani fogja kísérleteink eredményeit.

A kísérletek betakarítása megkezdődött.

Őszi káposztarepce a Nemzeti Fajtajegyzékben

 A Nemzeti Fajtajegyzékben jelenleg 197 őszikáposztarepce-fajta szerepel, ami megfelelő biológiai hátteret biztosít a hazai repcetermesztéshez. A szabadelvirágzású fajták száma 13 a Fajtajegyzékben.

A 184 elismert hibrid közül 8 féltörpe/SD, 4 magas olajsav- és alacsony linolénsav-tartalommal rendelkező/HOLL, 20 pedig imidazolinonrezisztens/IMI csoportba sorolható (1 IMI-SD).

Az EU közös fajtakatalógusa 1579 őszikáposztarepce-fajtát tartalmaz.

 Szekrényes Gábor
Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság
NÉBIH

 

Ajánlott kiadványokDr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzése
Dr. Szalai József:
Növények fenntartható termesztése
Popp József - Potori Norbert - Udovecz Gábor:
Főbb mezőgazdasági ágazatok várható kilátásai az EU-csatlakozás után
Dr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája

Ez is érdekelhetiGOSZ-VSZT-NAK: 48 őszi búza az ajánlati fajtalistánHistorikus meteorológiai adatok segítik a termés vesztett gazdákat a biztosítási ügyintézésben!Segítség a fajtaválasztásban repcetermesztőknek

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza