2026. 05. 18., hétfő
Erik
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A NÉBIH 2018–2019. évi kisparcellás őszi káposztarepce fajtakísérletei

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor, 2020/07/15
Címkék: őszi káposztarepce, repcetermesztés, repce fajtakísérlet, növénytermesztés

Bízunk benne, hogy az agrarium7.hu olvasói szívesen tanulmányozzák a NÉBIH őszi káposztarepce fajtakísérleti eredményeit, és jól fogják tudni hasznosítani azokat az idei évi fajtaválasztásnál.

A világ repcetermése az idei évben 70,79 millió tonnára becsülhető. Az EU-ban 5,28 millió ha-on 16,45 millió tonna betakarítása várható. Az EU őszi káposztarepce vetésterülete 12,8%-kal, a termés volumene pedig 14,1%-kal csökken. Franciaországban, Németországban és Romániában az össztermés csökkenésének mértéke jelentős.

 

2018–2019 időjárása

 A 2018–2019-es tenyészidőszakban az őszi káposztarepce országos betakarított vetésterülete 296 439 ha volt. Az országos termésátlag 2950 kg/ha, a betakarított termés mennyisége pedig 874 438 tonna volt.

2018 őszének időjárása: Mindhárom őszi hónap melegebb volt a szokásosnál, és ezzel a 2. legmelegebb őszt tudhattuk magunk mögött 1901 óta. A szeptember mintegy 1,5 °C-kal, az október 2,4 °C-kal, a november pedig 2 °C-kal múlta felül az 1981–2010-es átlagot. Csapadék tekintetében az évszak szárazabb volt az átlagnál. A hónapokat tekintve a szeptember átlag körülinek, míg az október és a november szárazabbnak bizonyult az ilyenkor megszokottnál. Az előbbi esetében a normál 41%-a, míg az utóbbi esetében az 1981–2010-es sokévi átlag 84%-a adódott. Összességében országosan 22%-kal hullott kevesebb csapadék a szokásosnál az ősz során.

2018/2019 telének időjárása: A 2018/2019-es tél újra melegebb volt a szokásosnál, különösen 2019 februárja. A csapadékviszonyokat tekintve pedig összességében szárazabb volt, 27%-kal kevesebb csapadék érkezett, mint az 1981–2010-es időszakban.

2019 tavaszának időjárása: 2019 tavaszának az első fele a szokásosnál melegebb és szárazabb, a második fele hűvösebb és csapadékosabb volt. A március az 5. legmelegebb volt 1901 óta, és még az április is melegebb volt a szokásosnál, a május viszont a 11. leghidegebb lett 1901-től és a leghidegebb 1991 óta. Összességében a 2019-es a 27. legmelegebb tavasz. A csapadékot tekintve az évszak meglehetősen szárazon vette kezdetét, a március a 10. legszárazabb lett. Az áprilisi csapadékösszeg már az átlag közelében alakult, majd a május szokatlanul csapadékosan telt el. A 2019-es május az elmúlt 119 évben a 3. legcsapadékosabb volt. A rendkívül csapadékos májusnak köszönhetően országosan 2019 tavasza a 19. legcsapadékosabb 1901 óta.

2019 nyarának időjárása: A 2019. évi nyár is a szokásosnál melegebben alakult, az évszak középhőmérséklete 22,3 °C-nak adódott, ami 2,1 °C-kal haladja meg az 1981–2010-es átlagot, ezzel 1901 óta a 2. legmelegebb nyarat hagytuk magunk mögött. A 2019-es június a legmelegebb június lett, míg az átlagosan meleg július után az augusztus a 7. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában 1901 óta. Minden hónapban előfordult hőhullámos nap (25 °C feletti napi középhőmérséklet): a leghosszabb hőhullám (4 nap) június közepén volt, míg a legmelegebb időszakot 2019. augusztus 10–12 között tapasztaltuk. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 178 mm-nek adódott, mintegy 11%-kal volt kevesebb, mint az 1981–2010-es normál. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. A legtöbb felhőszakadás június 16. és 23. között, valamint július végén, augusztus 1-jén és 13-án alakult ki. Ezen a nyáron a Fertő tó környékén, illetve a Tiszántúlon hullott a legkevesebb csapadék, míg a Bükk térsége rendkívül csapadékosnak adódott.(OMSZ)

 

A 2018–2019. évi fajtakísérlet

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján 2018–2019. évi tenyészidőszakban korai éréscsoportban 6 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A vizsgálatban szereplő 17 hibrid közül 5 EU-listás, hazai nemesítésű repcehibrid nem volt a kísérletben elvetve.

Hivatalunk a 17 hibridet 14 helyen vetette el. A kedvezőtlen őszi időjárási körülmények miatt több kísérlet nem megfelelő módon kelt ki az Alföldön.

A NÉBIH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését 7 termőhelyen végezte el. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 6 hibridről, a középérésű csoportban 11 hibridjéről közöljünk.

Termőhelyenként a terméseredményeket 1–2. táblázat tartalmazza. A terméseredmények elmaradnak az előző évi eredményektől.

1. táblázat. Termőhelyenkénti terméseredmények: magtermés (t/ha), 2018–2019
ÁE korai hibridek

2. táblázat. Termőhelyenkénti terméseredmények: magtermés (t/ha), 2018–2019
ÁE középérésű hibridek

Összevontan közöljük a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményét (3–4. táblázat).

3. táblázat. A tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményei, 2018–2019
41 ÁE korai hibridek

4. táblázat. A tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményei, 2018–2019
42 ÁE középérésű hibridek

A mag-, az olaj- és fehérjetermés, valamint az olaj-, fehérje-, glükozinolát- és erukasav-tartalom eredményeket összevontan közöljük (5–6. táblázat).

5. táblázat. Komplex beltartalmi értékek, 2018–2019
ÁE Korai hibridek 2019

6. táblázat. Komplex beltartalmi értékek, 2018–2019
ÁE Középérésű hibridek 2019

A repce kísérletek elővetemény-, talaj- és trágyázási adatait a 7. táblázat tartalmazza.

 7. táblázat. A repcekísérletek elővetemény-, talaj- és trágyázási adatai, 2018–2019

Mi várható 2019–2020-ban?

 Őszi káposztarepce jelentett vetésterülete a 2020. április 06-i állapot szerint 310 301 ha volt hazánkban.

A 2019-es évben a NÉBIH az őszi káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleteket 11 illetve 15 termőhelyen állította be. A kísérletekben összesen 193 hibrid került elvetésre.

A korai érésű hibridek csoportjában 48, míg aközépérésű csoportban 77 hibrid szerepel. Az imidazolinon rezisztens/IMI csoportokban 26 hibrid került beállításra. A féltörpe/SD csoportban 12, a magas olajsav- és alacsony linolénsav-tartalommal rendelkező/HOLL csoportban pedigtovábbi 5 hibridet vizsgálunk.

Az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában 25 hibrid került a vizsgálatokba.

A kedvezőtlen őszi időjárási körülmények miatt több kísérlet nem megfelelő módon kelt ki (Székkutas, Martonvásár). A tavaszi szárazság hatása a mi kísérleteikben is tapasztalható. Reméljük, hogy a megérkezett csapadék jelentősen javítani fogja kísérleteink eredményeit.

A kísérletek betakarítása megkezdődött.

Őszi káposztarepce a Nemzeti Fajtajegyzékben

 A Nemzeti Fajtajegyzékben jelenleg 197 őszikáposztarepce-fajta szerepel, ami megfelelő biológiai hátteret biztosít a hazai repcetermesztéshez. A szabadelvirágzású fajták száma 13 a Fajtajegyzékben.

A 184 elismert hibrid közül 8 féltörpe/SD, 4 magas olajsav- és alacsony linolénsav-tartalommal rendelkező/HOLL, 20 pedig imidazolinonrezisztens/IMI csoportba sorolható (1 IMI-SD).

Az EU közös fajtakatalógusa 1579 őszikáposztarepce-fajtát tartalmaz.

 Szekrényes Gábor
Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság
NÉBIH

 

Ajánlott kiadványokNábrádi András, Pupos Tibor, Takácsné György Katalin (szerk.):
Üzemtan II.
Pfan Ernő - Széles Gyula (szerk.):
Mezőgazdasági üzemtan II.
Dr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodás
Mikó - Papp - Kristó - Boros - Imre:
Agrár- és vidékfejlesztési igazgatás

Ez is érdekelhetiGOSZ-VSZT-NAK: 48 őszi búza az ajánlati fajtalistánHistorikus meteorológiai adatok segítik a termés vesztett gazdákat a biztosítási ügyintézésben!Segítség a fajtaválasztásban repcetermesztőknek

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza