A klíma már megváltozott

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: FJ, 2020/08/01

Jakab István,
a MAGOSZ elnöke

– A „Zöld Megállapodás”, amit az Európai Unió most kíván bevezetni, hogyan változtatja meg az agrárpolitikát, de ami még fontosabb, hogyan változtatja meg az agrártámogatásokat?

– A European Green Deal, az Európai Zöld Megállapodás egy valóban új fogalom. Azonban ez még csak egy olyan óhaj, amelyet az Európai Unió gazdái még nem fogadtak el, sőt, kifejezetten visszautasítanak. A megállapodás 27 konkrét intézkedést tervez, amelyek az Európai Unió gazdáinak a tevékenységét teljekörűen átformálnák. Mindenekelőtt a jelenlegi 8%-ról több mint 25%-ra növelné az ökológiai gazdálkodással érintett területeket, erősen lecsökkentené a növényvédőszer-használatot, 50%-kal csökkentené a műtrágya-felhasználást, és legalább 20%-kal az antibiotikum-felhasználást az állattenyésztésben. A tervezet tehát nagyon-nagyon durva változásokat vonna maga után, amelyek ráadásul gyakorlatilag teljes mértékben aláásnák az Unió agrártermelésének a versenyképességét. Ugyanakkor tragikus, hogy az Európai Unió területére harmadik országokból beérkező élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok számára nem írná elő ugyanazokat a szigorú feltételeket, amelyeket a saját gazdálkodói számára előír.

Mit jelent ez? Azt, hogy az Európai Unió döntéshozói például az Ukrajnából, ahol 41 millió hektár kiváló minőségű szántóföld van, vagy éppen a tengeren túlról, mondjuk Brazíliából, ahol az esőerdők kiirtása révén terjesztik a szóját, beszállított alapanyagokat nem vizsgálnák. Azt, hogy az Európai Zöld Megállapodás vagy a Termőföldtől az Asztalig Stratégia (Farm to Fork) program kidolgozói nem vizsgálnák, hogy a behozott szója GMO-s-e, illetve nem zavarná az, hogy GMO-s szójával árasztják el az Európai Unió területét. Nem zavarná őket, hogy különösen a szabadkereskedelmi egyezmények révén főleg az amerikai térségből olyan marhahúst importálnának, amit hormon felhasználásával állítottak elő. Az viszont zavarná, hogy főleg az újonnan csatlakozott országokban elkezdenénk az öntözés kialakítását, mert mostanra már nem kérdés, hogy a klíma megváltozott, és ehhez alkalmazkodnunk kell. Tehát az Európai Unió gazdáinak még az alkalmazkodóképességét is el kívánják venni. Ezt nem lehet másképp értelmezni, mint ahogy a Német Parasztszövetség elnöke nyilatkozta, hogy ez a terv az Európai Unió gazdáinak a tönkretételét jelenti. Külön súlyt ad szavainak, hogy Németország most vette át az Európai Unió soros elnökségét. Ezt a tervet tehát még nem fogadták el, ugyanakkor 2030-ig kellene megvalósítani. Mi itt Magyarországon úgy értékeljük, hogy tarthatatlan, elfogadhatatlan és visszautasítjuk. Ebben a kérdésben még rengeteg vita várható.

– Évtizedek óta beszélünk arról, hogy a magyar mezőgazdaság strukturális átalakulásra szorulna – lásd búza, kukorica termesztése helyett a kertészet, állattenyésztés fejlesztése – de a változás nagyon lassú. Mi gátolja ezt a folyamatot?

– A hazai mezőgazdaság termelésszerkezete nagyon leegyszerűsödött, ami nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló gép- és technológiai rendszerek fejlettsége és a drága élőmunka miatt van így. Mert amit lehet gépesíteni és meg lehet oldani egyszerűbb folyamatokban, nyilván azt teszi a magyar gazdálkodó. Ebből következően pillanatnyilag a növénytermesztés és állattenyésztés aránya, a gabonaágazat és a kertészet aránya sajnos valóban felborult. De azt is hozzá kell tegyem, hogy ebben a folyamatban a megváltozott klíma is nagyon nagy mértékben közrejátszik. Meggyőződésem, hogy a megváltozott klímával összefüggésben teljesen új megoldásokra van szükség. Vissza kell hozni például a szójatermesztést, de ezt csak öntözött körülmények között lehet.

Ha a hozamokat megnézzük az elmúlt 20 évben, szinte alig változtak, pedig a legkorszerűbb gépekkel, a legkorszerűbb fajtákkal dolgozunk, a legjobb minőségű műtrágyát, növényvédő szert használjuk. Mégis alig növekednek a hozamok, márpedig ennek oka kell, hogy legyen. Aki ma megnézi az aratás menetét, látja, hogy szinte táblánként változik a hozam és a minőség is. Nagyon megváltozott az időjárás. Tavasszal szinte nincs csapadék, a vízhiány miatt a növények épp abban az időszakban nem tudják felvenni a tápanyagot, amikor arra leginkább szükségük lenne, ezért gyengülő minőség és csökkenő mennyiség tapasztalható. Kertészet öntözés nélkül nem működik, ez egy óriási gátja a termelésnek. Ha megnézzük Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, ahol a felszíni vizekkel való öntözésre kevés lehetőség van, azt látni, hogy egyre kevésbé létesítenek ültetvényt, mert az érzékeny vízbázison lévő területeken már nem lehet felszín alatti vizeket öntözésre használni, ezért nem is kapnak engedélyt rá. Öntözés nélkül pedig gyümölcsöt, zöldséget nem lehet termeszteni. De már a kalászos gabonát is öntözni kell, nem csak a kukoricát, napraforgót vagy a szóját. Tehát ahhoz, hogy a termelést diverzifikáljuk, feltétlen szükséges, hogy korszerű vízgazdálkodás legyen Magyarországon. Feltétlenül szükséges, hogy a vizet visszatartsuk, feltétlenül szükséges, hogy a talajvíz szintjét növelni tudjuk. Ráadásul ez nemcsak a mezőgazdasági termelés, hanem az erdészet szempontjából is kiemelten fontos dolog, mert azt látni, hogy az újratelepítéseknél egyre több gond van. 

Mindenképpen hozzá kell tenni, hogy az évi 17 milliárd forint öntözésfejlesztési támogatással a folyamat már elkezdődött. Az első és másodlagos vízművek rendbetétele, illetve az egyes térségekben a víz visszatartását szolgáló tározók létesítése megkezdődött. A tempót azonban fokozni szüséges, és a harmadlagos vízművek esetében is meg kell valósítani a különböző önkormányzati, magán vagy társulati tulajdonban lévő vízművek rendbetételét. Ehhez elegendő korszerű gép, eszköz rendelkezésre áll, de forrásra is szükség van, hogy a vízkormányzást megvalósítsuk. A helyzet tarthatatlan, jóval túl vagyunk a 24. órán, ez most már a hozamok csökkenéséhez vezet. 2740 milliárd forint az éves agrárkibocsátás. Ez akár 5000 milliárd forintra is növelhető, azonban ehhez feltétlenül szükséges egy legalább 5000 milliárd forintos fejlesztés vidéken, ami a vidéki infrastruktúrák kialakítását célozza. Ha ez megvan, akkor mondhatjuk majd azt, hogy a termelés agrárszempontból legfontosabb eszközét, a földet okszerűen és szakszerűen hasznosítjuk úgy, hogy egészséges élelmiszer-alapanyagokat tudunk előállítani, és közben óvjuk a környezetet is.

– Nemzetgazdasági szempontból jó, ha a munkaerő drágul, ugyanakkor ez jelentősen megváltoztatja a mezőgazdaság költségszerkezetét. Hogyan lehet ezt az ellentmondást, amit a járvány csak tovább erősített, feloldani?

– Nemzetgazdasági szempontból valóban fontos, hogy az emberek életszínvonala emelkedjen, életminősége javuljon. De mindent értékén kell mérni, és ez csak egyféleképpen lehetséges, ha megfelelő termelékenységet is el tudunk érni a gazdálkodásban, mert nyilván ez tudja a jövedelmezőséget növelni. De van egy másik eszköz is, amire nagyon oda kell figyelni, mégpedig a piacvédelem. A közétkeztetésben évi 500 milliárd forint értékű élelmiszer-alapanyag kerül felhasználásra. Ebből 300 milliárdnyi importból származik. Magyarországon tehát újra kell gondoljuk a közétkeztetést, hogy a közétkeztetésben hazai, helyben megtermelt, magas minőségű alapanyagok kerüljenek felhasználásra. Ez hosszú folyamat, hiszen vannak már megkötött szerződések, amelyeket egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni. Arra azonban oda kell figyelni, hogy az újabb tendereknél már kiemelten adjunk lehetőséget a helyben lakó gazdáknak is, mert ők azok, akik a saját településükön adót fizetnek, és akik képesek ott élhető környezetet kialakítani és megtartani.

– Az nem kérdés, hogy az erdőnek van gazdasági és van szociológiai funkciója. Ugyanakkor a magyarországi termőterület negyede erdő, amely arányt a Nemzeti Erdőstratégia még emelné is 28%-ra. Hogyan lehet az erdő gazdasági és szociológiai funkciója közti érdekellentétet rendezni?

– Sokak számára nem lesz szimpatikus, amit mondok: nem hátrány, ha olyan ember foglalkozik az erdő ügyével, aki ért is hozzá. Az erdésztől nem kell félteni az erdőt, mert az erdőt az erdész védi leginkább. De amikor egyes ultraliberális környezetvédői csoportok megfelelő tudás hiányában megpróbálnak nyomást gyakorolni különböző szakmai szervezetekre, és egyes vezetőiken keresztül egészen az alkotmánybíróságig eljutnak – ezen el kellene gondolkodni! Megváltozott a klímánk, fontos, hogy az erdőterületet növelni tudjuk, mert az is pozitívan befolyásolja a környezetet, de az erdőművelés eszköztárát leginkább az erdészek ismerik. Vonatkozik ez az új Erdősítés támogatása programban az egyes térségek fafajainak a telepítésére is, meg a fásítási programra is. Egyetlen erdőtulajdonos vagy erdész sem tekinthet el az erdők haszonvételétől, mert a nélkül nincs korszerű erdőgazdálkodás. Komoly erdőgazdálkodást hosszú távon nem lehet bevétel nélkül végezni, vagy az államnak kell a pénzt beletenni. Csakhogy a magánerdők aránya lassan megközelíti az állami erdők arányát. Az emberek nem azért ültetnek fát, nem azért telepítenek erdőt, hogy abból haszonvétel ne legyen. Hiszen a környezetünkben a fa mindenütt megtalálható: építkezünk belőle, bútort csinálunk belőle, minden tekintetben szükségünk van rá. Akkor pedig tudomásul kell venni, hogy ha egy erdőrész vágáséretté válik, akkor azt le kell termelni. Hogy milyen módon, tarvágással, szálaló vágással vagy milyen más módon, az már más kérdés. De „örök erdő” legfeljebb a kiemelt természetvédelmi területeken lehetséges.

Amit mindenképp szerettem volna még megemlíteni ezzel kapcsolatban, hogy a Natura 2000-es területek kijelölésénél – már a kijelölésénél! – óriási hibákat követtek el. Korlátozni az embereket a gazdálkodásban, és közben úgy kijelölni ezeket a területeket, hogy a gazda még csak nem is tud róla, ez azért megérne egy hosszabb vitát. Ezt most nem szeretném megnyitni, de egy biztos, hogy ha azt a trendet követjük, ami most az Európai Unióban megkezdődött, de közben elfogadjuk, hogy máshol irtják az erdőt, miközben a bolygónk létéért globálisan aggódunk valamennyien, akkor ez egy álszent megközelítése a problémának. Az a meggyőződésem – természetesen tiszteletben tartva az alkotmánybíróság döntését –, hogy a dolgokat folyamatában és összefüggéseiben kell áttekinteni és mérlegelni. Lehet, hogy az akác invazív fajnak volt tekinthető még 200 évvel ezelőtt, de meggyőződésem, hogy ma már nem az, még az is lehet, hogy a jelenlegi klímánkon pontosan az akác hasznosul a legjobban, abból tudunk a legnagyobb értéket előállítani. Erre most itt az Alkotmánybíróság döntése, hogy a Natura 2000-es területektől csak 100 méterre lehet telepíteni… De hiszen az ország területének csaknem 30%-a Natura 2000-es terület! Hát hogy akarunk így komoly fásítási programot megvalósítani?!

VÁLSÁGKEZELŐ PROGRAM

Az Agrárminisztérium által kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (válságkezelő program) három üteme közül már kettő sikeresen lezárult.

A július végén lezárult második ütemre, amelyben a méhészek, az anyajuh-, anyatehén- illetve tejelő tehén tartásával foglalkozó állattartók, valamint a zöldségnövény termesztők igényelhettek átmeneti támogatást, mintegy 30 000 kérelem érkezett be a Kincstárhoz több mint 5,3 milliárd forint értékben.

A program első és második ütemében benyújtott támogatási kérelmek kifizetése várhatóan 2020 szeptemberében kezdődhet majd meg.

A program harmadik ütemében a lótenyésztők augusztus 10-ig, míg a kis- és közepes méretű bortermelők augusztus 24-ig tudják majd benyújtani átmeneti támogatás iránti kérelmeiket a Kincstárhoz, szintén elektronikus úton.

Az élelmiszer-feldolgozói és a dísznövény ágazat számára az agrártárca 2020 augusztusa folyamán ismételten megnyitja a részükre kidolgozott átmeneti támogatási programokat.

AM Sajtóiroda

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai