REL: helyi javak helyi felhasználása

Kategória: Agrárgazdaság | 2020/08/02

A termelő és a fogyasztó közötti kis távolság többféle szempontból is értelmezhető. Legegyszerűbb esetben kis földrajzi távolságot jelent az élelmiszer megtermelése és megvásárlása (elfogyasztása) között, mert a termelők a fogyasztók közelében (pl. egy városhoz közel) űzik tevékenységüket. Kicsi a távolság társadalmi értelemben is, hiszen a termelő és a fogyasztó ismeri egymást (és a termékeket), ami a két csoport közti bizalom kifejlődését, megerősödését eredményezheti. A REL helyben alakul ki, irányítása is helyi szinten történik, emiatt a tranzakciók követhetők, transzparensek. A közelség természeti vonatkozású is. Egyrészt a kis távolságok miatt csökken a szállítás és raktározás következtében fellépő környezetterhelés, másrészt a természeti folyamatoktól eltávolodott fogyasztók újra ismereteket szerezhetnek a helyben termelt élelmiszerrel kapcsolatos olyan tényezőkről, mint például a szezonalitás vagy a szélsőséges időjárási események következményei. A fogyasztó ily módon szolidaritást tud vállalni a termelővel, másfelől felelevenedhet a helyi kulináris hagyományok ismerete, erősödhet a helyi identitás, továbbá a környezettudatosság. A közelség végül gazdasági természetű is abban az értelemben, hogy a pénz a közösségen belül, helyben forog, másfelől a szállítási költségek csökkenése miatt nagyobb a realizálható profit is, ami termelői és/vagy fogyasztói többletként ölthet testet.

Hazánkban a közvetlen termelői értékesítés EU-s összehasonlításban jelentős. Ezzel együtt is termelői és kiskereskedelmi forgalom szempontjából 2–3 korlátozott, bár növekvő tendenciáról lehet beszelni. A legelterjedtebb értékesítési forma a (termelői) piac.

REL KISOKOS: A VIDÉKFEJLESZTÉS KÉZIKÖNYVE

A NAK vidékfejlesztési kézikönyve többek között a rövid ellátási láncból történő beszerzés előnyeit, a REL működési formáit, támogatási lehetőségeit mutatja be, továbbá példaértékű megoldásokat is felsorakoztat, amelyek elterjedése remélhetőleg kompenzálja a globalizáció okozta negatív változásokat, egyúttal hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez és a helyi gazdaságfejlesztéshez.

A REL-ban és elsősorban a közösségileg támogatott mezőgazdasági rendszerben részt vevő gazdákra jellemző a rugalmasság, az innovációkra nyitottság. Úgy kell kialakítani a termelési szerkezetet, hogy rendszeresen legyen éppen termő, változatos élelmiszer, változtatni kell a működés menetén, a kommunikációs formán, az árazási stratégián, meg kell becsülni, hogy hány résztvevő bevonása optimális stb. A már meglevő hálózathoz csatlakozás (és közösségi tanulás) nagy segítség lehet. A folyamat mégis komplex, sokféle képesség és innovációs hajlam meglétét igényli, feltehetően ez az oka annak, hogy elsősorban fiatal és képzett termelők döntenek mellette.

A REL-ok kialakulásának és működésének alapvető eleme a bizalom. A zöldség-gyümölcs szektorban működő gazdák körében végzett felmérések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a fogyasztói elvárások (egészséges, környezetbarát módon előállított élelmiszer) következtében számos üzem a biotermelési gyakorlat mellett teszi le voksát. A legtöbb termelő ugyanakkor nem rendelkezik semmilyen tanúsítvánnyal, ami a termelők és a fogyasztók között fennálló bizalom meglétének tulajdonítható.

A REL-okra számos tanulmány úgy tekint, mint nagy lehetőségre a perifériára szorult térségek felzárkóztatására. Ugyanakkor tény, hogy az élelmiszer-ellátás ezen módjai kimondottan fejlett térségekben is megjelennek, ráadásul nem csupán eseti jelleggel, hanem tendenciózusan. A REL-ok megjelenése egy régió szocioökonómiai fejlettségének nem előmozdítója, hanem következménye.

Különböző REL-ok eltérő fogyasztói körben örvendenek nagyobb népszerűségnek. A hagyományosabb formákat, például a termelői piacokat inkább az idősebb korosztály látogatja, míg az újszerű, szokatlan típusban (pl. közösség által támogatott mezőgazdaság) inkább a fiatalok vesznek részt, csakúgy mint az internetalapú értékesítési formákban. Általában igaz, hogy a REL iránt érdeklődő fogyasztók magasabban képzettek, mint az átlag (ez a termékek átlagosnál magasabb árával is összefüggésben lehet).

Újabb 1,5 milliárd forintos pályázati lehetőség 

Az Agrárminisztérium tavaly december elején mintegy 1,5 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett új pályázati lehetőséget az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatása érdekében a rövid ellátási láncok együttműködő csoportjainak (REL-csoportok) beruházásaihoz kapcsolódóan.

Az új, VP3-4.2.1-4.2.2-19 „A Rövid Ellátási Lánchoz kapcsolódó beruházások támogatása az élelmiszeripar és a borászat területén” elnevezésű felhívás kedvezményezettjei kizárólag a 2017-ben megjelent és 2019. december 31. napjáig nyitva levő, 3,84 milliárd forint keretösszegű – VP3-16.4.1-17 „Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért” felhívás keretében támogatott REL-csoportok mezőgazdasági termelő tagjai lehetnek. Az új felhívás a REL-csoportok korábban tervezett élelmiszeripari, valamint a borászati beruházásainak megvalósítását szolgálja.

A pályázatnak köszönhetően a támogatott csoportok mezőgazdasági termelő tagjai egyéni beruházás esetén legfeljebb 15,5 millió forint, kollektív beruházás esetén pedig legfeljebb 155 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek, a rendelkezésre álló forrás erejéig.

A pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu oldalon tájékozódhatnak.

Két és félszeresére nőtt a helyi termelői piacok száma

A kormány támogatásainak köszönhetően a helyi termelői piacok száma 2012 és 2019 között két és félszeresére, 117-ről 298-ra emelkedett – jelentette be ez év elején Nagy István agrárminiszter.

A termelői piacok számának növekedése részben a termelői piac 2012-ben jogszabályi keretek között meghatározott fogalmának, illetve a Vidékfejlesztési Programban a termelői piacok kialakítására nyújtott támogatásoknak köszönhető. A támogatás célja a vidéki élet önállóságának, a munkaerő- és népességmegtartó erőnek a fokozása volt. A helyi termelői piacok elősegítik a kistermelők jövedelmezőségének növelését és a közösségek erősödését.

A 2012-es intézkedés amellett, hogy a helyi kistermelőknek helyet biztosít saját termékeik eladására, az áruk szállítására vonatkozó 40 kilométeres szabállyal hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez.

A helyi termelői piacok elterjedéséhez az is hozzájárulhatott, hogy létesítésükhöz nem szükséges engedély, az üzemeltetési szándékot a fenntartónak csak a piac helye szerint illetékes települési jegyzőnél, Budapest esetében a kerületi önkormányzat jegyzőjénél kell bejelentenie. A jogszabályi rendelkezések szerint a termelői piacok könnyített feltételek mellett üzemeltethetőek, azokon kizárólag kistermelők értékesíthetik a saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeiket.

Meghosszabbították a REL pályázat benyújtási határidejét

2020. szeptember 30-ig lehet benyújtani a „REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért” című (VP3-16.4.1-17 kódszámú) pályázatot. A pályázati felhívás egyéb vonatkozásban nem változott.

A pályázat keretében továbbra is gazdasági társaság vagy konzorcium pályázhat új REL-csoport működtetésére vagy már működő, REL-jellegű csoport új projektjének megvalósítására. A REL-csoportnak legalább öt mezőgazdasági termelőből és egy (több nem lehet) piacszervezőből kell állnia. A piacszervező tag lehet nonprofit szervezet. Az új projekt lehet új vagy továbbfejlesztett értékesítési modell, védjegyrendszer bevezetése vagy új célcsoport bevonása.

A támogatás intenzitása sem változott. A beruházási költségek támogatási intenzitása 50–60%, míg az egyéb kapcsolódó tevékenységek támogatási intenzitása 90%. Az elszámolható költségek százalékos arányára vonatkozó megkötések sem változtak. Továbbra is maximum az összköltség 25%-a fordítható marketingre, 10%-a bérleti díjra, 10%-a épület-átalakításra, 5%-a haszongépjármű-beszerzésre, 25%-a védjegyrendszer bevezetésére, 10% saját teljesítésre, 5% általános költségekre és immateriális javakra. A felsorolt feltételek nem teljes körűek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai