A nemesvámosi példa: a helyben maradás biztonság

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Valkó Béla, 2020/08/03

Sövényházi Balázs,
polgármester

A Veszprém megyei Nemesvámos környezetéből adódóan kiválóan alkalmas mezőgazdasági fejlesztésekre, ezeken belül is az állattartó gazdaságok kialakítására és az ahhoz köthető piacok és értékesítési rendszerek kiépítésére. A háromezer lakosú, Veszprémtől alig négy, Csopaktól tíz kilométerre, a Balaton szomszédságában fekvő Nemesvámos területi kapacitása a jelenlegi mutatószámok többszörösét is megengedné, éppen ezért a település döntéshozóinak kiemelt törekvése a mezőgazdasági fejlesztések megvalósítása. Tekintettel arra is, hogy az ilyen típusú projektek hosszú távon stabil eredményeket produkálnak. Például használatlan területek művelésbe bevonása, az önfoglalkoztatás növekedése, a családok önellátóvá és önfenntartóvá válása. Ezekkel a hatásokkal megvalósul a rövid ellátási lánc, a helyben termelt javak helyi felhasználása, fogyasztása és értékesítése.

Sövényházi Balázs, Nemesvámos polgármestere elmondta: 114 millió forintos uniós támogatásból finanszírozták a 830 négyzetméteres agrárlogisztikai központot, a Vidékfejlesztési Program támogatásából 50 millió forintból épült meg a 250 négyzetméteres hűtőház, a hozzá kapcsolódó vásártérrel és parkolóval, valamint 100 millió forintba került a 4,5 kilométer hosszú mezőgazdasági út, 10 millió forintból pedig traktort vásároltak.

Sövényházi Balázs a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett, majd a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar vállalkozási szakán mérlegképes könyvelői végzettséget szerzett. 2010-től Nemesvámos község polgármestere. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezetében 2013-tól a mikro-, kis- és középvállalkozásokért, valamint általános agrárgazdasági ügyekért felelős alelnöki pozíciót töltötte be, majd 2017-től a kamara megyei elnöke.

A beruházás célja, hogy minél több helyben termelt alapanyagot tároljanak és dolgozzanak fel. Az egy év alatt elkészült környezettudatos beruházásnál napelemet használtak, a terményt helyben tárolják, dolgozzák fel és helyben is értékesítik, így nincs szükség szállításra.

– Amikor polgármesterré választottak, nagyon kevés, mindössze 13 kistermelőt tartottunk számon, és ők is a megyei állatorvosi hatóság felügyelete alatt működtek. Azóta jelentős a fejlődés. A váltásban segített bennünket a Waldorf iskola miénkhez hasonló szemlélete is. Ami a termékeinket illeti, meghatározó a szarvasmarhatartás, ezen belül is húsmarha. A kistermelők portékája háznál közvetlenül beszerezhető. Akad két sajtkészítőnk is, akik joghurtot is előállítanak, mellékesen hamburgeres pogácsát is árulnak. A tejterméket is meg lehet venni háznál a hét bizonyos napjain, és persze járnak piacozni is.

– Igazolványuk van hozzá?

– Egyelőre még nincs, most próbáljuk megszervezni helyben a REL-csoportot. Mi itt Nemesvámoson az Éltető Balaton-Felvidékért Egyesület LEADER akciócsoportjához tartozunk. Magam meg még jó páran vagyunk tagjai.

– Melyek a fő termékek, zöldség-gyümölcs?

– Mi inkább feldolgozott termékekkel foglalkozunk. Megépítettük a település konyháját is, ahonnan ellátjuk a bölcsődét, az általános iskolát, a szociális étkeztetést, valamint az önkormányzat munkatársait. A nyári táborok étkeztetését is vállaltuk. Élelmezésvezetőnknek az a feladata, hogy ami van helyben, azt innen szerezze be, és a megyéből nem mehet ki. Így helyből érkezik például az étolaj. Nagy segítségünkre van az a körülmény, hogy a településen él a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, Czeller Gábor. Tőle kapjuk a biolisztet, amit szintén a konyhánk használ fel. A gyerekek a Tekeres-völgyi joghurtot   eszik. Régebben lencsetermesztő vidék voltunk, úgyhogy az egyik őstermelő újra lencsét kezdett termeszteni

A Veszprémi Mezőgazdasági Zrt. légvonalban sincs messzebb három kilométernél, a gyümölcsöt tőlük vásároljuk. A lényeg, hogy a lehető legrövidebb úton összekapcsoljuk a termelőt és a fogyasztót.

Építettünk egy agrárlogisztikai csarnokot, ugyanitt építettünk egy piacteret és egy hűtőházat a Vidékfejlesztési Operatív Program segítségével. Itt van a környékünkön Olaszfalu. Megnézzük, mi érhető el 40 kilométeres vonzáskörzetben, és onnan szerezzük be. Két szociális szövetkezettel is kapcsolatban vagyunk, a marcalmentivel is. Olaszfaluból burgonyát, karfiolt, káposztát, korábban brokkolit szállítottak a konyhánkra. A zrt. gyümölcsöt, előtte főleg almát hozott. S közben vannak a helyiek, akik fokhagymával is foglalkoznak, amiből ecetes fokhagymát, fokhagymakrémet állítunk elő. De említhetem a méhészeinket is. Húsz kilométeres vonzáskörzetből hozzuk az alapanyagokat. Jól ismerjük a környék gazdáit. Amikor előadást tartok, mindig hangsúlyozom, hogy dolgozzuk is fel az árut.

S persze tartunk vásárokat, amik nem kifejezetten termelői piacok. Mi vásári vigasságnak hívjuk őket.

– Mi késztette ezek megszervezésére a település vezetését?

– Nézze, manapság nagyon nehéz új piacot beindítani. A régi tradicionális piacok ugyan jól működnek, de újat nyitni sikeresen csak úgy lehet, ha az valamiféle turisztikai jelleggel is rendelkezik.

Ezért aztán idehívtuk a helyi és környékbeli őstermelőket is, és az események mellé programokat szerveztünk, ahol bemutatjuk Nemesvámos értékeit. Ha a paradicsomnak van szezonja, akkor abból készítünk valami régi ételt, amit megkóstolhatnak az emberek. Igazi vásári hangulatot varázsolunk, ahol jól érzik magukat a gyerekek, az idősek egyaránt. Ez történik minden hónap harmadik szombatján. Odafigyelünk, hogy a helyi és környékbeli termelők itt legyenek ezen a vásáron. A nagy rendezvények közé tartozik a Bakony Expo, ahol a REL-t mindig kiemelten kezelik:160 kiállító van a megyéből, őstermelők, kistermelők és kézművesek. Tavaly 17 ezer látogatója volt. A közönséget egyre jobban hozzá tudjuk szoktatni, hogy mennyire fontos, hogy közvetlenül a termelőtől vásároljanak. Szeretnénk, ha minél több település csatlakozna a rendszerhez. Sokan érdeklődnek nálunk a gyakorlatunk iránt.

– Hogyan hatott a koronavírus-járvány a fogyasztói magatartásra?

– A járványhelyzet jelentősen megváltoztatja a fogyasztók hozzáállását és viselkedését. Ennek egyik megnyilvánulási formája a kockázatkerülés, vagyis a fogyasztók arra törekednek, hogy a bizonytalanságot minimalizálják. Megbízható márkákat és olyan termékeket keresnek, amelyek esetében alacsony a betegség kockázata. Mindemellett a recesszió következtében kialakuló munkahelyi és megélhetési bizonytalanságok is komoly aggodalmat váltanak ki. Vagyis a fogyasztók a költséghatékony, egészségügyi kockázatot csökkentő vásárlásokra törekednek.

Az FMCG Gurus 2019/2020-as időszakban végzett felmérése alapján a globális fogyasztók 70 százaléka megváltoztatta a vásárlási szokásait. A költséghatékony beszerzés nem feltétlenül a legolcsóbb termék beszerzésében nyilvánul meg, hanem inkább a termék alaposabb megvizsgálásában, értékelésében. Vagyis a vásárlók a legideálisabb ár-érték arányra törekednek (42%), valamint igyekeznek csökkenteni a nem alapvető fontosságú kiadásokat.

A koronavírus olyan különleges helyzetet alakított ki, amely során elengedhetetlen, hogy a fogyasztók ne kérdőjelezzék meg saját sebezhetőségüket. Míg 2019-ben a fogyasztók 25 százaléka vélte gyengének az immunrendszerét, és 53 százalékuk tervezte annak erősítését, ez az arány idén emelkedni fog, így a funkcionális összetevőkkel rendelkező élelmiszerek vásárlása előtérbe fog kerülni. A jelölés is fontos. Most már, vagyis idén július 1-től a zöldségárut is jelölni kell. Az ömlesztett zöldség-gyümölcsnél egy kis zászlóval meg kell jelölni, hogy az magyar termék.

A járvány következtében az elmúlt hónapokban sok piac bezárt. Az Agrárgazdasági Kamara folyamatosan jelezte a fenntartóknak, hogy nyissák ki a piacokat, mert azok egyrészt biztonságosabbak a zárt üzleteknél, másrészt sok helyi előállító fő árusítási lehetőségét jelentik. Rendre kértük ezért az önkormányzatokat, hogy nyissák ki újra a piacokat. Ezt követően a forgalom megnövekedett. 

A járványnak ugyan sok negatív hatása volt, de az pozitív, hogy nőtt az a vásárlói réteg, amelyik komolyan vette a kontaktok kerülését, és helyben – akár családi háznál – keres új lehetőségeket, és úgy véli, biztonságosabban tudnak őstermelőktől, kistermelőktől vásárolni zöldséget, gyümölcsöt, húst vagy tejet, illetve feldolgozott termékeket. 

Összességében elmondható, hogy a betegséggel szembeni sebezhetőség minimalizálására törekvés, a költséghatékony vásárlások és az egészség fokozása a kockázat elkerülése irányába tereli a fogyasztókat. Ennek következtében várhatóan olyan márkákhoz és termékekhez fognak fordulni, amelyekhez bizalom, biztonság és egészség társul. Jellemző, hogy a településünkön nem volt egy megbetegedés sem, ami annak is köszönhető, hogy összezárt a közösség. Ha utazgatnánk, sokkal nagyobb veszélye lenne annak, hogy valaki behozza a vírust.

Jelenleg a Vidékfejlesztési Programban két kiírás létezik a REL-együttműködések támogatására, a REL-ok kialakítására, promóciójára irányulót szeptember 30-ig hosszabbították meg, a maximális keretösszeg 3,85 milliárd forint, 69 százalékos támogatási aránnyal. Ezen gazdasági társaságok, konzorciumok és egyének is tudnak indulni. 

„A REL-hoz kapcsolódó beruházás az élelmiszer és a borászat területén” felhívás másfél milliárd forint keretű, a pályázat 2022. február 28-ig nyújtható be. Egyéni támogatás esetén a felső határ 15,5 millió, kollektív esetén 155 millió forint.
Léteznek nagyon jó kis közösségek, „kosarak”. Elindult a neten a járvány idején egy online piac, ahol a bevásárló családok, fiatalok, akár egy utca lakói megbeszélték, hogy egyikük elmegy a húsoshoz, a másik a zöldségeshez, és bevásárolnak egymásnak. Biztató, hogy van elég termelő és kereslet is, ami erősödni fog.

Kosárközösségek, helyi piacok, helyi konyha, helyi alapanyagok – ez is a rövid ellátási lánc egyik kulcsa. Beszéltünk a támogatásokról, most jönnek majd még kiírások, pontosabban a kistermelők fejlesztése, ez 2,5 milliárd forintos keretösszeg lesz. Itt a kisebb őstermelők pályázhatnak majd 15 ezer euróra.

– Ez pályázati lehetőség mikortól indul?

A kicsi, 3 és 6 ezer standard érték közöttiek már elindultak, de nem érték el a kívánt szintet. Őket próbálják az eurós átalánytámogatásba bevonni. A kiírás korábban is létezett, de kellő igény hiányában lezárták. A háttérben az állt, hogy a pályázónak főállású őstermelőnek kellett lenni, most ez a feltétel megszűnik, emiatt várhatóan jóval többen fognak pályázni. Az önkormányzatoknak is lesz lehetőség augusztus folyamán pályázat benyújtására, hárommilliárd forintos keretösszegen belül. Korábban 50 millió forint volt, most maximum 100 millió forintos lesz az elnyerhető támogatás. Közben azt is szeretné elérni ez a program, hogy a meglévő piacokon az önkormányzatok tovább fejleszthessenek, akár úgy, hogy hűtőautót szereznek be vagy egy kis hűtőházat állítanak be a biztonságos tárolás érdekében.

BAKONY EXPO

Idén hetedik alkalommal, november 13–15. között várja látogatóit a Bakony Expo, a bakonyi ízek vására. A háromnapos rendezvénynek ebben az évben is a Veszprém Aréna ad otthont. November 13-án, pénteken 14–19 óra között, november 14-én, szombaton 9–19 óra között, november 15-én, vasárnap pedig 9–18 óra között helyi termelők, vásározók és kézművesek kínálják portékáikat.

A Bakony Expo rendezvényein megismerkedhetünk a tájegységre jellemző gasztronómiai és népi kulturális hagyományokkal, míg szórakoztató színpadi produkciók és a helyi konyhával kapcsolatos témák is terítékre kerülnek. A vásár során Veszprém megyei és helyi őstermelők kínálják termékeiket, a látogatók mesterségeket és szerszámokat ismerhetnek meg interaktív, szórakoztató módon. Az expo kínálatából természetesen nem hiányozhat kiemelt nemzeti értékeink és hungarikumaink megismertetése, bemutatása sem.

A környékre jellemző ízvilág, értékes receptek, konyhai praktikák és kulináris finomságok a helyszínen megismerhetőek, mindezt színes kulturális és gyermekprogramok kísérik.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai