Fejlesztési kényszer az agráriumban - A nehézségek miatt felgyorsulhat a mezőgazdaság modernizációja

Kategória: Agrártámogatások | 2020/08/04

A gazdaság más területeihez hasonlóan a koronavírus-járvány az agráriumban is éreztette hatását, az OTP Agrár tapasztalatai szerint sok fejlesztést halasztottak el a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások a bizonytalanságok miatt. Emellett a szektort idén más nehézségek is sújtják: a növénytermesztőknek a tavaszi aszály és fagykárok miatt kell gyenge terméssel számolniuk, míg az állattenyésztők a madárinfluenza és a sertéspestis elleni védekezés miatt kényszerülnek többletkiadásokra. A felsoroltak miatt kialakult fejlesztési kényszerben azonban rengeteg támogatott hitelkonstrukció segítheti a vállalkozókat.

Az OTP Agrár hitelezési aktualitásokról tartott sajtóreggelijén Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára rámutatott: „Számos lényeges kormányzati döntés született az elmúlt időszakban, amely hatékonyan járul hozzá a koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozásához. Ezek közé tartozik a 25 milliárd forintos, a nyár folyamán igényelhető, vissza nem térítendő támogatási csomag a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők számára, valamint annak a beruházási pályázati csomagnak a kidolgozása, amelyből az állattenyésztés 50 milliárd forinttal, a kertészeti ágazat 30 milliárd forinttal részesül. A hitelekhez kapcsolódó támogatási konstrukcióink rendkívül széles körűek. A kezességvállalási díjtámogatások kiterjednek a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatásra, valamint a forgóeszköz-finanszírozást segítő Agrár Széchenyi Kártya Pluszra, amelynek keretében már közel 3000 gazdálkodó igényelt összesen több mint 54 milliárd forint kedvezményes hitelt.”

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy az OTP Csoport Magyarországon és a régióban is gyorsan reagált a pandémia miatti új kihívásokra. „Biztosítottuk a folyamatos szolgáltatást mind a lakossági, mind a vállalati ügyfeleinknek, és hazánkban elsők között tettük elérhetővé a különböző gazdaságélénkítő programokra épülő hitelkostrukciókat. Az OTP Csoport tehát ebben a bizonytalanságokkal teli helyzetben is biztos partnere a vállalkozásoknak, köztük az agrárvállalkozásoknak” – tette hozzá Wolf László.

A különböző támogatott forrásokat az OTP Agrár a vállalkozók igényeihez igazítva közvetíti partnerei számára, mutatott rá Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója. „Legyen szó átmeneti fizetési nehézségek áthidalásáról, támogatás-előfinanszírozásról, működési költségek fedezéséről, illetve akár valamilyen beruházásról, az OTP Agrár segít kiválasztani az adott vállalkozás számára legmegfelelőbb pénzügyi megoldást. Ehhez az NHP Hajrá, illetve a Szécsenyi Kártya Program forrásait is elérhetővé tettük ügyfeleink számára, legújabb termékünkkel az OTP-AVHGA Krízis Hitellel pedig kedvező forgóeszköz finanszírozási és hitelkiváltási lehetőséget nyújtunk a vállalkozásoknak” – fogalmazott Szabó István.

Dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a kezességvállalás mindig fontos a vállalkozások számára, mégis akkor mutatkozik rá igény, amikor a gazdaság szereplői nehéz helyzetbe kerülnek. „A mezőgazdaság egy kifejezetten hiteligényes ágazat. A hitelezés adja a gazdaság motorját, az AVHGA kezességvállalásával pedig stabil feltételeket tud teremteni a bankok folyamatos hitelezési tevékenységéhez. Az OTP Bankkal közösen kidolgozott Krízis Forgóeszközhitel konstrukció is egy ilyen termék, amely biztosítja a gazdasági környezet romlása miatt bajba került vállalkozások kedvező finanszírozását” – mutatott rá Dr. Herczegh András.
A nehéz körülmények között a pénzügyi segítségen túl az is különösen fontos, hogy a fogyasztók is mindent megtegyenek a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások érdekében azzal, hogy Magyarországról származó élelmiszereket vásárolnak.

Az OTP-AVHGA Krízis Hitel olyan államilag támogatott, fedezet nélküli, akár 6 évre igényelhető forgóeszközhitel, amelyet az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány akár 90%-os készfizető kezességvállalása mellett vehetnek igénybe az agráriumban és az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozások. Az Agrárminisztérium által 100 milliárd forintos keretösszeggel 2020. június 2-jén indított AVHGA Krízis Agrárgarancia Programra épülő konstrukció célja, hogy a 2020. január 1. után fizetési nehézségekkel szembesülő mikro-, kis- és közepes méretű agrárvállalkozások meg tudják őrizni, illetve vissza tudják állítani működőképességüket .*

*A közleményben olvasható tájékoztatás nem teljes körű, nem minősül ajánlattételnek.

Nőtt a megtakarítási hajlandóság

A járvány pénzügyi következményei ráirányították a figyelmet a megtakarítások fontosságára, különösen azok esetében, akik eddig nem tettek félre a váratlan helyzetekre. Az OTP Bank megbízásából készített NRC kutatásból** kiderült, hogy a jelentősebb, több mint félmillió forinttal rendelkező megtakarítók pénzügyi céljaiban nem történtek komoly változások: 56 százalékuk továbbra is úgy tervezi, hogy a következő hat hónapban változatlan összeggel folytatja a takarékoskodást, 14 százalékuk pedig a korábbinál még többet szeretne tartalékolni a váratlan helyzetekre. Száz válaszadóból csak heten nyilatkoztak úgy, hogy nem tudnak pénzt félretenni az elkövetkező időszakban.

„Bár a válaszadók csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy a háztartásuk bevételei visszaestek és a harmaduknak extra kiadásai is voltak a járvány miatt, az adatokból egyértelműen kiderül, hogy az érdemi megtakarítók sokkal könnyebben birkóztak meg a járványhelyzet okozta pénzügyi nehézségekkel. Sőt, a megkérdezettek harmadának még csökkentek is a kiadásaik. Mindez azt igazolja, hogy érdemes rendszeres megtakarítással felkészülni a váratlan helyzetekre, az OTP Bank szakértői és az online is elérhető Pénzügyi Tervező segítségével pedig mindenki megtalálhatja az anyagi lehetőségeinek és élethelyzetének leginkább megfelelő megoldást” – javasolja Nyitrai Győző, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója.

A pénzügyi biztonság megteremtése azért is fontos, mert a válaszadók többsége, 85 százaléka jobban aggódik egy elhúzódó gazdasági válság, mint a saját vagy szerettei egészsége miatt. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 42 százalékának van valamilyen nem készpénzben tartott megtakarítása, közülük tízből nyolcan rendelkeznek legalább félmillió forint összegű megtakarítási termékkel. Ők többségükben a nehézségek ellenére is inkább pozitívan ítélték meg az elmúlt egy évet anyagi szempontból, attól viszont tartanak, hogy az infláció miatt csökken a megtakarításuk értéke. Ezért is érdemes olyan konstrukciókkal tervezni, amelyek inflációhoz kötöttek, így a segítségükkel ez a kockázat is csökkenthető. 

Home office-ból járunk majd haza?

A maszkviselés és a tömeg kerülése beépül a magyarok közel 65%-ának életébe, és ha nem muszáj, nem tömegközlekedéssel utaznak – derült ki az OTP Bank megbízásából készített online felméréséből. A kitöltők 70%-a odafigyel majd az immunrendszerének erősítésére, 65%-uk pedig fokozottabban fog figyelni idős rokonaira, ismerőseire is. Az emberek többsége továbbá már elvárja, hogy gyakrabban legyen lehetősége az otthoni munkavégzésre – ezek a magyar munkavállalók tervei a koronavírus miatt otthon töltött hónapokat követően.

Az OTP Bank megbízásából készített online felmérés*** rámutatott arra, hogy a munkavállalók érzékenyebbek az egészségügyi biztonságra, mint valaha. A kitöltők negyede jelezte mindössze azt, hogy teljes biztonságban érezné magát, ha vissza kellene térnie a korábban megszokott munkakörnyezetébe. A kitöltők háromnegyede határozottan elvárja a munkáltatójától, hogy mindig legyen kihelyezett kézfertőtlenítő az irodákban, a kitöltők több mint fele pedig annak örülne, ha a munkáltató a munkába járás valamelyik al​ternatív módját támogatná (pl. bicikli, autó, kisbusz). Bár a megkérdezettek 63%-a maszkot fog viselni mindenhol, ahol szükséges, azt 69%-uk nem szeretné, ha a munkahelyén, zárt térben is maszkot kellene hordania.

A fentieket támasztja alá az is, hogy a kitöltők többsége kifejezetten pozitívan élte meg a home office-t. A válaszadók 48%-a jónak tartja, hogy kevesebb személyes találkozóval, így kevesebb utazással, egyszerűbben megoldhatóvá váltak a tárgyalások, állásinterjúk. A digitális eszközökre való átállást is elfogadta a kitöltők közel fele, akik azt is megjelölték, mindezek megmaradhatnának a jövőben is. Viszonylag sokan jelölték meg azt is pozitívumként, hogy csökkent a környezetszennyezés a kevesebb utazás és energiafelhasználás következtében. Erősen bizakodók a munkavállalók, kétharmaduk ugyanis úgy véli, gyorsan tud alkalmazkodni a munkahelyük a változásokhoz, így erre a jövőben is számíthatnak. 

Az OTP Bank belső felmérése szerint a home office-ról hasonlóan vélekednek saját munkavállalói is. A banknál a járvány csúcsidőszakában 4996 munkavállaló dolgozott ebben a formában, ami nagyjából 50 százalékos arányt jelent. Ugyan a hatékonyságával nagyon elégedettek voltak, de az is fontos tapasztalat, hogy az irodai környezet nyújtotta személyes interakciók, találkozások sok munkakörnél elengedhetetlenek a közös munkában.

Az online felmérés szerint a résztvevők 85%-a azt szeretné, ha munkáltatója figyelne arra, hogy aki koronavírus-gyanús tüneteket mutat, semmiképp ne dolgozzon egy légtérben az egészséges munkavállalókkal. Az országos felmérésben az elvárt munkáltatói támogatások között helyet kaptak még a pszichológiai/mentális támogatások (14,8%), a virtuális közösségi programok (11%), valamint a korábban említett tömegközlekedési al​ternatíva támogatása (25%) is. 

A kutatásban résztvevők véleménye szerint a munkáltatók jövőbeni megítélése szempontjából kiemelt szempont lesz, hogy kiterjesztik-e az alkalmankénti otthoni munkavégzés lehetőségét szélesebb körben. A megkérdezettek 58%-a szeretné, ha többeknek lenne lehetősége otthonról dolgozni, a munkáltatók a közeljövőben ezzel könnyíthetnének a legtöbbet az életükön az elkövetkező időszakban.

**Adatfelvétel: 2020. május; általános célcsoport: 18–70 éves bankhasználók; N = 1000 fő.
***Adatfelvétel: 2020. május – június; 777 fő (a felmérésben felülreprezentáltak a nők, a budapesti lakosok és a szellemi foglalkozásúak)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai