Egységes társadalombiztosítási járulék júliustól

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2020/08/05

Szociális hozzájárulási adó

Ezek részletszabályainak ismertetése előtt azonban meg kell említeni a szociális hozzájárulási adót, vagyis az annak mértékét érintő, július 1-jétől hatályos csökkentését. Ahogy az már több éve megszokottá vált, idén év közben is csökken ennek mértéke, így július 1-jét követően az eddigi 17,5%-ról ezúttal is két százalékponttal, 15,5%-ra csökkent. Ezen csökkenés magával hozza az alábbi változásokat is:

• a kifizetőt terhelő EKHO mértéke is 15,5% lesz az EKHO alapja után;
• a főállású KATA-alanyokat érintően nő az ellátási alapok összege. Az 50 000 forint tételes adó esetén 102 000 forintra, míg a magasabb összegű 75 000 forintos tételes adó esetén 170 000 forintra nő az ellátási alap összege;
• az a magánszemély, aki maga fizeti a szociális hozzájárulás adót, az az összevont adóalapba tartozó jövedelem 87%-át kell figyelembe vegye.

A csökkentet adómértéket főszabály szerint azokra a jövedelmekre kell első alkalommal alkalmazni, amelyek kifizetésére június 30-át követően került sor.

Társadalombiztosítási járulék

Az új törvény kapcsán először is meg kell tanulnunk egy új fogalmat, a társadalombiztosítási járulék megnevezést. Júliustól ugyanis ebben egyesülnek az eddigi külön kezelt és bevallott, úgynevezett egyéni járulékok (10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5% munkaerőpiaci járulék). Egészen július 1-jéig ezen különböző járulékfajtákként – a hozzájuk tartozó különböző mértékkel – kellett kiszámolni a jövedelem meghatározott része után a fizetendő járulékok összegét, és persze ezeket külön adónemekre kellett megfizetni. Ezek összevonásával egyszerűsödik a fizetendő járulék összegének kiszámítása és annak megfizetése is. Az összevont járulék mértéke 18,5% lesz, tehát a mértéke nem változik. Az egyéni járulékok pedig – a 10%-os nyugdíjjárulék kivételével – megszűnnek.

Az összevont társadalombiztosítási járulék kihat az egyes foglalkoztatási formák és ellátások után fizetendő járulékok összegére, mivel a korábbi szabályozás szerint voltak olyan jogviszonyok és esetek, amikor nem a teljes 18,5% terhelte a jövedelmet, mert például egyes jogviszonyok esetében nem kellett munkaerőpiaci járulékot fizetni, illetve egyes ellátások után csak nyugdíjjárulékot kellett fizetni.

Éppen ezért a nyugdíjjárulék (10%) továbbra is külön nevesítésre kerül, mivel az alábbi esetekben továbbra is csak ezt kell megfizetni:

• a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesülő személy,
• a fejlesztési foglalkoztatási díjban részesülő személy,
• az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után;
• a rehabilitációs ellátásban részesülő személy (2012.01.01-jét követően),
• a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy,
• a tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag a tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után;
• az egyházi szolgálati viszonyban egyházi személy esetén.

Azokban a jogviszonyokban, ahol korábban nem állt fenn a munkaerőpiaci járulék kötelezettsége, vagyis összességében 17,5% járulékot fizettek, ott július 1-jétől a teljes társadalombiztosítási járulékot, azaz az 18,5%-ot kell megfizetni. A fizetendő járulék mértékének növekedése miatt az érintettek álláskeresési járadékra vállnak jogosulttá. Ez elsősorban a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozókat és a biztosított őstermelőket érintő változás.

Lényeges változás, hogy a kiegészítő tevékenységet folytatók köre, vagyis a nyugdíj mellett vállalkozók már nem válnak biztosítottá függetlenül attól, hogy tevékenységüket milyen jogviszonyban folytatják és így a biztosítási kötelezettség hiányában járulékot sem kell fizetniük. Viszont annak érdekében, hogy egészségbiztosítotti ellátásra jogosultak maradjanak, meg kell fizessék az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Változik a felszolgálási díj összege utáni adózás is. Míg 2020. június 30-ig a foglalkoztatót terhelte a 15 százalék mértékű nyugdíjjárulék, ezt követően maga a biztosított fizeti meg a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, és a kifizetőnek szociális hozzájárulási adót – a juttatás után – nem kell fizetnie.

Új elemként jelenik meg a más jogviszonyokban már ismert járulékfizetési alsó határ a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében. Ez alapján akkor is legalább a mindenkori minimálbér 30%-a után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulék összegét, ha a ténylegesen elért jövedelem ennél alacsonyabb. Kivételt képez ez alól, ha a jogviszony a hónap közben keletkezett vagy szűnt meg, esetleg szünetelt, továbbá ha a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, ugyanis ilyenkor a fentiekkel érintett naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.

A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a gyermekgondozási díjban, a gyermekek otthongondozási díjában, az örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők, továbbá a köznevelési vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos tanuló vagy hallgató esetében.
Ezek a módosítások természetesen a járulék (2008 számú és 2058 számú) bevallásokat is érintik, még pedig oly módon, hogy azok kiegészülnek egy-egy plusz lappal, így a júliustól kezdődő időszakra szóló jövedelmeket ezeken az új lapokon kell bevallani. A július 1. előtti időszakra szóló bevallást vagy önellenőrzést továbbra is a korábbi lapokon kell megtenni.

Az egységes társadalombiztosítási járulék összegét új adónemre és az ahhoz tartozó új számlaszámra kell megfizetni.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Jelentős módosítások érintik az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek körét is. Egyrészt 2020. július 1-jétől új számlaszámra kell befizetni a járulékot. Az új adónem a 408-as kódot viseli és a 10032000-06055826 számlaszámra kell megfizetni a kötelezettség havi vagy tört időszak esetén napi összeggel felszorzott mértékét. 

A módosítás mögött elsősorban a NAV és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közötti adatcsere és egyéb fejlesztések állnak, ugyanis a magánszemélynek – a korábbi gyakorlattól eltérően – a fizetési kötelezettségét főszabály szerint július 1-jétől nem kell bejelentenie a NAV-hoz, arra a továbbiakban csak kivételes esetekben van lehetőség, helyette a NEAK értesíti a NAV-ot, aki ez alapján előírja vagy törli a kötelezettséget.

Ha a kötelezettség előírására visszamenőlegesen, 2020. július 1. előtti időszakra kerül sor, akkor az erre az időszakra vonatkozó járulékot a korábbi 124-es adónemkódú („NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla”), 10032000-06056229 számú költségvetési számlára kell teljesíteni.

A kötelezettség előírásáról a NAV értesíti a magánszemélyt. Ha ellentmondás van a NAV értesítése és a magánszemély biztosítotti jogviszonyára vagy az egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen fennálló jogosultságára vonatkozó dokumentumai között, akkor egyeztetést kezdeményezhet a lakóhelye szerint illetékes adó- és vámigazgatóságánál; ha biztosítási jogviszonya van (például munkaviszony) vagy ha egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosult (például nyugdíjas, diák), szintén a lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakterületénél.

Eddig az a magánszemély, aki nem volt biztosított és az egészségügyi szolgáltatási járulékra sem jelentkezett be, az az orvosi rendelőben, kórházban figyelmeztetést kapott, ugyanis ennek hiányában nem volt jogosult ellátásra. 2020. július 1-jétől már nemcsak a bejelentkezés, de a járulék havi összegének megfizetése is feltétel lesz. Ha a magánszemély nem fizeti meg a járulékot és a 2020. július 1-jét követő időszakra vonatkozóan keletkezett hátraléka meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, vagyis 2020-ban a 46 260 forintot, akkor nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Ebben az esetben a NEAK a társadalombiztosítási azonosító jelet (tajszám) érvényteleníti. Ezután legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes a tajszám. A NAV a hátralék felhalmozásának elkerülése érdekében már egyhavi összeg meg nem fizetése esetén is tájékoztatást küld a magánszemély részére. 

Ha a magánszemély méltányolható gazdasági vagy személyes okból nem tudja határidőre befizetni járulékát, fizetési kedvezményt kérhet a NAV-tól, melynek keretében kérheti a fizetési kötelezettség halasztását, részletekben történő megfizetését, mérséklését vagy elengedését.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai