2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A NÉBIH 2018–2019. évi kisparcellás őszi káposztarepce fajtakísérletei

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor, 2020/08/06

Bízunk benne, hogy az Agrarium olvasói szívesen tanulmányozzák a NÉBIH őszi káposztarepce fajtakísérleti eredményeit, és jól fogják tudni hasznosítani azokat az idei évi fajtaválasztásnál.

A világ repcetermése az idei évben 70,79 millió tonnára becsülhető. Az EU-ban 5,28 millió ha-on 16,45 millió tonna betakarítása várható. Az EU őszi káposztarepce vetésterülete 12,8%-kal, a termés volumene pedig 14,1%-kal csökken. Franciaországban, Németországban és Romániában az össztermés csökkenésének mértéke jelentős.

2018–2019 időjárása

A 2018–2019-es tenyészidőszakban az őszi káposztarepce országos betakarított vetésterülete 296 439 ha volt. Az országos termésátlag 2950 kg/ha, a betakarított termés mennyisége pedig 874 438 tonna volt.

2018 őszének időjárása: Mindhárom őszi hónap melegebb volt a szokásosnál, és ezzel a 2. legmelegebb őszt tudhattuk magunk mögött 1901 óta. A szeptember mintegy 1,5 °C-kal, az október 2,4 °C-kal, a november pedig 2 °C-kal múlta felül az 1981–2010-es átlagot. Csapadék tekintetében az évszak szárazabb volt az átlagnál. A hónapokat tekintve a szeptember átlag körülinek, míg az október és a november szárazabbnak bizonyult az ilyenkor megszokottnál. Az előbbi esetében a normál 41%-a, míg az utóbbi esetében az 1981–2010-es sokévi átlag 84%-a adódott. Összességében országosan 22%-kal hullott kevesebb csapadék a szokásosnál az ősz során.

2018/2019 telének időjárása: A 2018/2019-es tél újra melegebb volt a szokásosnál, különösen 2019 februárja. A csapadékviszonyokat tekintve pedig összességében szárazabb volt, 27%-kal kevesebb csapadék érkezett, mint az 1981–2010-es időszakban.

2019 tavaszának időjárása: 2019 tavaszának az első fele a szokásosnál melegebb és szárazabb, a második fele hűvösebb és csapadékosabb volt. A március az 5. legmelegebb volt 1901 óta, és még az április is melegebb volt a szokásosnál, a május viszont a 11. leghidegebb lett 1901-től és a leghidegebb 1991 óta. A csapadékot tekintve az évszak meglehetősen szárazon vette kezdetét, a március a 10. legszárazabb lett. Az áprilisi csapadékösszeg már az átlag közelében alakult, majd a május szokatlanul csapadékosan telt el. A 2019-es május az elmúlt 119 évben a 3. legcsapadékosabb volt. 

2019 nyarának időjárása: A 2019. évi nyár is a szokásosnál melegebben alakult, az évszak középhőmérséklete 22,3 °C-nak adódott, ami 2,1 °C-kal haladja meg az 1981–2010-es átlagot, ezzel 1901 óta a 2. legmelegebb nyarat hagytuk magunk mögött. A 2019-es június a legmelegebb június lett, míg az átlagosan meleg július után az augusztus a 7. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában 1901 óta. Minden hónapban előfordult hőhullámos nap (25 °C feletti napi középhőmérséklet): a leghosszabb hőhullám (4 nap) június közepén volt, míg a legmelegebb időszakot 2019. augusztus 10–12 között tapasztaltuk. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 178 mm-nek adódott, mintegy 11%-kal volt kevesebb, mint az 1981–2010-es normál. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. 

A 2018–2019. évi fajtakísérlet

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján 2018–2019. évi tenyészidőszakban korai éréscsoportban 6 hibridet, a középérésű csoportban 11 hibridet vetett el az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A vizsgálatban szereplő 17 hibrid közül 5 EU-listás, hazai nemesítésű repcehibrid nem volt a kísérletben elvetve.
Hivatalunk a 17 hibridet 14 helyen vetette el. A kedvezőtlen őszi időjárási körülmények miatt több kísérlet nem megfelelő módon kelt ki az Alföldön.

A NÉBIH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését 7 termőhelyen végezte el. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 6 hibridről, a középérésű csoportban 11 hibridjéről közöljünk. 
Termőhelyenként a terméseredményeket 1–2. táblázat tartalmazza. A terméseredmények elmaradnak az előző évi eredményektől.

1. táblázat. Termõhelyenkénti terméseredmények: magtermés (t/ha), 2018–2019

2. táblázat. Termõhelyenkénti terméseredmények: magtermés (t/ha), 2018–2019

Összevontan közöljük a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményét (3–4. táblázat). A mag-, az olaj- és fehérjetermés, valamint az olaj-, fehérje-, glükozinolát- és erukasav-tartalom eredményeket összevontan közöljük (5–6. táblázat). A repce kísérletek elővetemény-, talaj- és trágyázási adatait a 7. táblázat tartalmazza.

3. táblázat. A tenyészidõszak alatti megfigyelések eredményei, 2018–2019

4. táblázat. A tenyészidõszak alatti megfigyelések eredményei, 2018–2019

5. táblázat. Komplex beltartalmi értékek, 2018–2019

6. táblázat. Komplex beltartalmi értékek, 2018–2019

7. táblázat. A repcekísérletek elővetemény-, talaj- és trágyázási adatai, 2018–2019

Mi várható 2019–2020-ban?

Őszi káposztarepce jelentett vetésterülete a 2020. április 6-i állapot szerint 310 301 ha volt hazánkban.
A 2019-es évben a NÉBIH az őszi káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleteket 11 illetve 15 termőhelyen állította be. A kísérletekben összesen 193 hibrid került elvetésre.

A korai érésű hibridek csoportjában 48, míg a középérésű csoportban 77 hibrid szerepel. Az imidazolinon rezisztens/IMI csoportokban 26 hibrid került beállításra. A féltörpe/SD csoportban 12, a magas olajsav- és alacsony linolénsav-tartalommal rendelkező/HOLL csoportban pedig további 5 hibridet vizsgálunk.

Az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában 25 hibrid került a vizsgálatokba.
A kedvezőtlen őszi időjárási körülmények miatt több kísérlet nem megfelelő módon kelt ki (Székkutas, Martonvásár). A tavaszi szárazság hatása a mi kísérleteikben is tapasztalható. Reméljük, hogy a megérkezett csapadék jelentősen javítani fogja kísérleteink eredményeit. 
A kísérletek betakarítása megkezdődött.

Őszi káposztarepce a Nemzeti Fajtajegyzékben

A Nemzeti Fajtajegyzékben jelenleg 197 őszikáposztarepce-fajta szerepel, ami megfelelő biológiai hátteret biztosít a hazai repcetermesztéshez. A szabadelvirágzású fajták száma 13 a Fajtajegyzékben. A 184 elismert hibrid közül 8 féltörpe/SD, 4 magas olajsav- és alacsony linolénsav-tartalommal rendelkező/HOLL, 20 pedig imidazolinonrezisztens/IMI csoportba sorolható (1 IMI-SD). Az EU közös fajtakatalógusa 1579 őszikáposztarepce-fajtát tartalmaz.

Szekrényes Gábor
Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság, NÉBIH

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza