2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Segítség a fajtaválasztásban repcetermesztőknek

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: GOSZ–VSZT–NAK, 2020/09/03
Címkék: repce, repcetermesztés, repcehibrid, őszi káposztarepce, fajtaválasztás, fajtakísérlet, repce fajtakísérlet, posztregisztrációs fajtakísérlet

A GOSZ, a VSZT és a NAK által koordinált 2020.évi posztregisztrációs fajtakísérletek alapvető célja, hogy a termelők számára hasznosítható, objektív információt adjon a fajtaválasztáshoz.

Az őszi búza és a kukorica posztregisztrációs fajtakísérleteket immár több mint egy évtizede szervezi a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), 2018 óta együttműködésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK). Nem titkolt szándék volt a kísérleti rendszer bővítése további növényfajokkal, hiszen a gazdálkodók megismerték a rendszert, használják és keresik a posztregisztrációs kísérleti rendszerben született eredményeket. 2019-ben végre elérkezett az idő a rendszer bővítésére és harmadik növényfajnak az őszi káposztarepcét választotta a kísérletek szakmai felügyeletét ellátó Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT).

A rendszer működtetésének célja továbbra is ugyanaz: az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. A kísérletben résztvevő szervezetek továbbra is kiemelten fontosnak tartják, hogy a Magyarországon termesztett fajták értékét objektív kísérletekkel lehessen bemutatni, ezért döntöttek a bővítés mellett.

 

A fajták kiválasztásának rendszere

Az őszi káposztarepce kísérletek indulásának évében a fajtatulajdonosok egyetértettek abban, hogy az első évben egyenlő feltételekkel indulhat meg a kísérleti rendszer, ezért minden nemesítőháznak kettő hibrid indítására volt lehetősége.

A kísérletbe 14 fajtatulajdonos összesen 25 hibridet indított, melyből a középérésű csoportba 19, a korai éréscsoportba 6 hibrid került. A kísérletekben hazai és EU Fajtalistán szereplő hibridek egyaránt részt vehetnek.

 

1. táblázat. 2019/2020. évi Repce Posztergisztrációs Kísérletben résztvevő hibridek listája

A kísérleti helyszínek

Az első évet a fajtatulajdonosok és a szervezők egyetértésben kísérleti évként kezelték, így a csökkentett fajtaszám mellett 9 helyszínen vetették el a kísérleteket. A kísérleti helyek kiválasztásánál ügyeltek arra, hogy az eredmények jól reprezentáljanak egy-egy termesztő régiót. Így lehetőség nyílik arra, hogy a termelők olyan hibridek mellett döntsenek, amelyek a saját termőhelyi adottságaikhoz legközelebb eső kísérleti területeken hoznak jó eredményeket.

A 2019/20-as őszi káposztarepce szezon messze elmaradt a termelők és a kísérlet szervezőinek várakozásaitól, azonban a kilenc helyszínből csak kettőt kellett kizárni a kísérletből, Székkutast kelési problémák, Iregszemcsét pedig a kirívóan alacsony termésátlag miatt. A kísérleteket az alábbi kilenc helyszínen állítottuk be: Abaújszántón, Eszterágpusztán, Gyulatanyán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Szarvason, Szombathelyen, Újfehértón, Székkutason. Iregszemcse és Székkutas helyszín kizárásra került, így annak eredményei nem szerepelnek az összesített adatokban.

A 2019/20. évi repce posztregisztrációs kísérletekben a fajták beltartalmi értékét nem vizsgáltuk, a magtermésre és a növények fejlődésére vonatkozó adatokat tudjuk közreadni. A jövőben tervezzük a kísérletek bővítését beltartalom-vizsgálattal is. A vizsgálatok eredményei elérhetők a GOSZ, a VSZT és a NAK és portálján.

A repcét idén rendkívül hátrányosan érintette az időjárás, az országos termésátlag közel 20, a termésmennyiség pedig több mint 10 százalékkal maradt el a tavalyitól. Emiatt a fajta-összehasonlító vizsgálatok arra is választ adhatnak, hogy mely hibridektől várhatók jó eredmények az idén tapasztalt kedvezőtlen körülmények között.

 

2. táblázat. GOSZ-VSZT-NAK Repce Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2020, korai érésű fajták

3. táblázat. GOSZ-VSZT-NAK Repce Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2020, középérésű fajták

A kísérleti metodika

A metodika alapja a hatályos Fajtavizsgálati Módszertan, amelyet 2018. július 1-én az Országos Fajtaminősítő Bizottság fogadott el. Az Interneten közzétett verzió – kiegészítve a 40/2004. FVM rendelet utolsó módosításával – elérhető a NÉBIH honlapján a Fajtakísérleti Metodika címszó alatt.

 

Forrás: „GOSZ-VSZT-NAK Repce Posztregisztrációs Fajtakíserlet 2020”

Ajánlott kiadványokDr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztése
Dr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.
Dr. Radics László:
Növénytermesztő mester könyve

Ez is érdekelhetiTájkép aratás utánŐszi búza fajtakísérlet 2014Az őszi vetésekről, vetőmagokról gazdálkodói szemmel

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza