2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A huminsavak szerepe a talajminőség megőrzésében

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Tánczos István, Alpha-Vet Kft., 2020/10/01
Címkék: talaj, talajművelés, termőföld

A humuszanyagoknak, ezen belül a huminsavaknak, mint talajalkotóknak fontos szerepéről számos tankönyv, szakkönyv és tanulmány nyújt leírást. Humusz nélkül terméketlennek, míg 3-4% humusztartalommal jó termékenységűnek mondható a talaj, mivel ennek bomlása biztosítja többek között a növények folyamatos nitrogén utánpótlását. A talaj használata során a humuszanyagok mennyisége folyamatosan csökken, ennek eredményeként csökken a nitrogénszolgáltató képesség, a kation adszorpciós képesség és ezzel a talaj környezetvédelmi pufferoló hatása is. Sajnálatos módón hazai viszonylatban a talajok humusztartalma, alig 1%, ami koránt sem elegendő

A HuminForce talajkodicionáló készítmény erre a problémára kínál megoldást. Magas (50%) humusztartalmának köszönhetően, nagyban segíti a tápanyagok felvételét és raktározását, és segíti a talaj regenerálódását.

 

Hazánk egyik legnagyobb problémája a talaj savanyodás. Mivel a műtrágyák ammónium – szulfátban és szuperfoszforban gazdagok, növelik a talaj hidrogén ion tartalmát, ami savanyú kémhatást eredményez. Ilyen közegben a növények számára felvehetetlenek lesznek egyes tápanyagok (pl. Kalcium) míg más toxikus elemek (alumínium) mobilizálódnak. Így jelentősen erodálódik a talaj szerkezete, aminek köszönhetően, más hasznos mikro-és makró elemek kötötté, felvehetetlenné vállnak. A HuminForce segítségével képesek vagyunk stimulálni a talaj pH pufferelását. A huminsavak ioncserélő képessége és redox kapacitása folytán extrém savas ill. lúgos körülményeket is képes pufferálni, tehát szélsőséges kémhatás esetén is semlegesíti a talaj Ph-t. A humusz Oxigén szállító hatása a növény egész anyagcseréjét segíti. A huminsav természetes antivirális és antibakteriális hatású ennek köszönhetően, ellenállóbb lesz az őt érő negatív külső hatásokkal szemben

 A talajképződés egyik legfontosabb eleme a szerves anyag, mely legnagyobb mértékben befolyásolja a termőképességet. A nitrogén például a talaj széntartalmához mérten 1/10-ed arányban épül be. A HuminForce 60% szerves anyag és 35% aktív szén tartalmával, képes a talaj életet fellendíteni. Folyamatos használata mellett a műtrágya adagok csökkenthetőek, vagy akár el is hagyhatóak. 100%-ig természetes készítmény révén, teljesen beépül a környezetbe, nem hagy nyomot maga után. Mobilizálja a talajban lekötődött makro- és mikroelemeket így megfelelő arányú, elegendő mennyiségű tápanyagot biztosít a növény számára. A jobb tápanyag-ellátottság és a nagyobb zöldtömeg következtében növekszik a növény vitalitása, ezzel szárazság- és stressz tűrő képessége, továbbá egyes kórokozókkal szembeni ellenálló képessége is fokozódik.

HuminForce granulált formájának köszönhetően, könnyen kezelhető és kijuttatható. Felhasználható alap, starter műtrágyaként, de akár állománykezelésben kultivátorral is.

Amennyiben a HuminForce talakondicionálót alkalmazzuk, a talajélet javítása mellett intenzíven és gazdaságosan tudunk termelni, hiszen az egészséges talaj, egészséges termést eredményez.

Ajánlott kiadványokHusti István:
Műszaki és beruházási ismeretek
Dr. Nagy Jenő:
Ökológiai gazdálkodás - Mestergazda
Mikó - Papp - Kristó - Boros - Imre:
Agrár- és vidékfejlesztési igazgatás
Dr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázás

Ez is érdekelhetiKukoricatermesztés: tömegtermelés – ésszerűen (II.)Nagyszabású földértékesítési programot indít az AgrárminisztériumKözel 1400 hektár állami föld kerülhet a szociális földprogramba

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Romlik az erdők állapota
Ellentmondásnak tűnhet: egy aszályos év visszaveti az erdő éves növekedését, de föl is készítheti a jövőbeli szárazabb időszakokra. Az ellentmondást „feloldja”, hogy ha ez a váltakozó időjárás ismétlődik, akkor tartósan károsodhatnak az erdők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint ez be is következett, romlott a magyar erdők állapota. Az egészséges fák aránya 10 százalék alá csökkent, míg tíz évvel ezelőtt a tünetmentes fák aránya 60 százalék volt.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza