Kicsit másabb pályázati struktúrára kell majd felkészülni

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: SZB, 2014/09/10
Címkék: Kis Miklós Zsolt, Miniszterelnökség, agrár-vidékfejlesztés, államtitkár, vidékfejlesztés, támogatás, EU támogatás, EU forrás

Államtitkár urat az új vidékfejlesztési stratégiáról, a vidékfejlesztési források nagyságáról és elosztásáról kérdeztük.

– Mindenekelőtt ezúton is gratulálunk államtitkári kinevezéséhez. Kérem, mutassa be, szervezeti felépítését tekintve hogyan állt fel az agrár-vidékfejlesztéssel foglalkozó államtitkárság a Miniszterelnökségen belül?

– A szervezeti felépítést tekintve az volt az alapkoncepció, hogy a korábbi vidékfejlesztési államtitkárság személyi állományával oldjuk meg a feladatunkat. Annyi csak a változás, hogy némiképp hozzányúltunk az alapstruktúrához, amennyiben létrehoztunk egy második helyettes államtitkárságot. A jogszabály értelmében az irányító hatósági feladatokat eddig is egy helyettes államtitkár vezette. Mivel azonban a Miniszterelnökséghez került az agrár-vidékfejlesztés, de azoknak a személyeknek egy része, akik az egyes mezőgazdasági, agrárgazdasági ügyekhez értenek, azokkal foglalkoznak, a Földművelésügyi Minisztériumban maradnak, hogy a személyi ügyek koordinációja jól működjön, és mert várhatóan fogunk majd együttes rendeleteket kiadni, létrehoztunk egy második helyettes államtitkárságot. Szükség lesz az államtitkárságon belül egy olyan részre, amelyik a tervezést és annak végrehajtását menedzseli, illetve ezt a fajta koordinációt megteremti. Mindkét helyettes államtitkársághoz két-két főosztály tartozik. Dr. Viski József az agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár. Őhozzá az Irányító Hatósági Főosztály és a Pénzügyi és Felügyeleti Főosztály tartozik. Az előbbi a monitoring, az utóbbi pedig az európai uniós pénzügyi ügyeket viszi. Dr. Mezei Dávid Csaba az agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár. Őhozzá az EMVA Stratégiai Főosztály és az Agrár-vidékfejlesztési Koordinációs Főosztály tartozik, amelyek a tervezésért és végrehajtásért, valamint a minisztériumok közötti koordinációért felelősek.

– A pályázati pénzek elosztásán túl mi tartozik még a vidékfejlesztésből a Miniszterelnökséghez?

– Az új kormányzati rendszerben a Miniszterelnökséghez tartozik az összes európai uniós fejlesztési forrás, amelyeket nyilvánvalóan a többi EU-s alapokat kezelő szervezettel együttműködésben és egyeztetve kell vinni. Ezen belül minden olyan agrárügy, amely az elmúlt időszakban a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozott, az továbbra is a Földművelésügyi Minisztériumban marad. Ilyen például a területalapú támogatás vagy az agrár tárgyú jogszabályalkotás. Mi kizárólag a vidékfejlesztési pénzek elosztásáért, a koordinációért és magáért a vidékfejlesztési stratégia létrehozásáért vagyunk felelősek.

– Mekkora pénzösszegről, milyen időszakra és milyen jogcímekről van tehát szó?

– A 2014–2020-as időszakról beszélünk, bár mondhatnánk a 2015–2020-ast is, hiszen, mint ismeretes, az európai uniós költségvetés csúszása miatt minden tagállam is egyéves csúszásban van, 2014 egy átmeneti évnek tekintendő. Összegszerűen 3,42 milliárd euróról van szó, ami az árfolyam függvényében durván 1000 milliárd forintnak felel meg. Ehhez jön még 15% nemzeti társfinanszírozás, vagyis az az összeg, amelyet a nemzeti költségvetésből hozzáteszünk még a vidékfejlesztési pénzekhez. A legutóbbi döntés értelmében 15% átcsoportosításra kerül a II. pillérből a közvetlen kifizetések pillérbe annak érdekében, hogy megőrizzük a területalapú támogatások jelenlegi mértékét. Ezen túlmenően az 1200 ha feletti gazdaságok alaptámogatásának az elvonásából éves szinten durván 20 milliárd forintot ugyanakkor visszaforgat a Kormány a vidékfejlesztésbe. Így most a nemzeti társfinanszírozásal együtt összegszerűen csaknem 1200 milliárd forintról beszélhetünk.

– És a jogcímek?…

– Az új KAP kicsit más logikával gondolkodik. Például a tervezésben sem jogcímekről, hanem prioritásokról beszélünk. Van egy prioritási lista, amely alapján az összegeket fel kellett osztani, illetve tematikus célokra is meg kellett jelölni a forrásokat. Mostantól a gyakorlatban intézkedésekről, azokon belül alintézkedésekről beszélünk, amelyek majd a jogcímekhez hasonlóan meg fogják mutatni, mire mekkora pénzeket kell majd biztosítani. De az alapstruktúrában először prioritásokban kell gondolkodni, aztán lehet majd az Unióval tematikus célokban és intézkedésekben egyeztetni.

– A pályáztatásban és a támogatások kifizetésében jelenleg a Miniszterelnökség, a Földművelésügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is érintett. Hogy alakul ezen szervezetek viszonya, milyen lesz a munkamegosztás?

– Újfajta logikával, újfajta eljárásrenddel – amelynek a kidolgozása most is folyamatban van – készítjük elő a pályázati rendszert, tehát biztos, hogy egy kicsit másabb pályázati struktúrára kell majd felkészülni. Az biztos, hogy továbbra is a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lesz a kifizető ügynökség, és hogy a szakmai munkában, rendeletalkotásban továbbra is lesznek egyeztetetések a Földművelésügyi Minisztériummal. Az Agrárgazdasági Kamara pedig olyan köztestület, amely továbbra is a Kormány egyik elsőszámú tárgyalópartnere, tehát a szakmai ügyeket a Kamarával ugyanúgy egyeztetni fogjuk. Korábban megjelent az hír, hogy a pályázatoknál a Kamara közreműködő szervezet lesz. Az előzetes egyeztetések során azonban kiderült, hogy ez a gyakorlatban sok mindent veszélyeztetne, ezért a Kormány letett erről.

– A két minisztérium közötti feladatmegosztás folyamata miatt esetleg nem késik-e a vidékfejlesztési pénzek kifizetése?

– A két minisztérium közötti munkamegosztás kialakítása nem befolyásolja a pályázati kifizetéseket, hiszen a kifizetések pontossága az MVH felelőssége. A területalapú támogatások a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a vidékfejlesztési pénzek a Miniszterelnökséghez tartoznak, de a kifizetéseket minden esetben a az MVH intézi.

– A Kormány agrárpolitikájában sok találgatásra ad okot a kisbirtok-nagybirtok kérdése. Hogyan jelennek ezek meg egy új vidékfejlesztési stratégiában?

– A kormányzati döntés értelmében a támogatások elvonásában – de talán nem is elvonást, hanem inkább egy másfajta elosztást kellene itt mondani –, érintve vannak bizonyos méretű gazdasági társaságok, az onnan felszabaduló forrásokat azonban az uniós agrárpolitika csak a vidékfejlesztésben engedi felhasználni. Ilyen szempontból tehát ebben a kérdésben valóban érintve van a vidékfejlesztés is. Ebből a – mint már említettem, 20 millárd forintnyi – plusz forrásból az már biztosnak látszik, hogy 2017-től 8 milliárd forintot a tejtermelés támogatására fogunk fordítani. A többi döntést még nem hozta meg a kormányzat, de az előterjesztés már készül, hogy a felszabaduló pénzeket hová helyezzük el a vidékfejlesztésben. Az alaptézis, hogy a kis- és közepes gazdaságok erősítése lesz az elkövetkező időszak célkitűzése, ezen belül is a munkaerő-igényes ágazatok, mint az állattenyésztés és a kertészet támogatása. További fontos prioritások még az élelmiszeripar, a feldolgozás erősítése és az öntözésfejlesztés. Azt persze látni kell, hogy a támogatások elosztásánál, legyen az területalapú, legyen az vidékfejlesztési, elsősorban a Kormány birtokpolitikájához illeszkedő gazdasági méretű társaságok azok, amelyeket még jobban fejleszteni kívánunk. Megnéztem többfajta elemzést is, és mindegyikben az állt, hogy voltak olyan támogatási jogcímek, amelyekben bizonybizony nagyon koncentráltan csak az a mintegy ötszáz egynehány cég jutott rendszeresen forrásokhoz, amelyekről most beszélünk. Ami nyilván nem irigység bárki részéről is, hiszen például az állattenyésztésünk zöme is itt koncentrálódik, de a fejlesztési források nagy része – épp az állattenyésztés miatt is – még koncentráltabban ezeknél jelenne meg, amin azért, úgy gondoljuk, változtatni szükséges. Nyilván nincs kizárólagosság semmire, éppen ezért szeretnénk szélesebb bázist elérni és bővíteni azoknak a körét, akik ezekhez a vidékfejlesztési támogatásokhoz hozzájutnak. Sok esetben a kis- és közepes gazdaságok eddig azért nem pályáztak, mert nem volt, aki segítsen nekik, esetleg el sem jutott hozzájuk az információ, hogy van pályázati lehetőség. Nagyon fontos tehát, hogy az érintettek időben tudjanak a pályázatokról, és legyen, aki segítse őket a pályázatok megírásában. Ebből a szempontból egy köztestület munkájára kiemelten számít a Kormány úgy a tanácsadásban, mint a pályázatírásban.

– Ön az államtitkárság mellett maradt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke is, illetve nemrég a COPA egyik alelnökévé is megválasztották. Ezek a tisztségek segítik-e az új államtitkári feladatot?

– Nem véletlenül nem mondtam le ezekről a tisztségeimről – hozzáteszem, a kamarai tiszteletdíjamról lemondtam, de a tisztségemről nem. Pontosan azért, mert mind a köztestület, mind az európai uniós szervezet olyan hátteret, információs bázist tud nyújtani, ami nagymértékben támogatja az új munkámat. Az uniós szakmai érdekképviseletnél persze más vetületekben, nem napi szinten, hanem strukturáltabban vizsgálják az uniós ügyeket, de az ott megjelenő információk jó alapot adhatnak a mi munkánkhoz is.

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Sikeres vidékDr. Sutus Imre:
Mezőgazdasági számvitel és gazdasági elemzésDr. Labay Attila:
Kertészek, kertbarátok és az Európai UnióMikó - Papp - Kristó - Boros - Imre:
Agrár- és vidékfejlesztési igazgatás

Ez is érdekelheti1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számáraÁtmeneti támogatás érhető el a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program részekéntMegjelentek az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások által igénybe vehető átmeneti támogatásokról szóló miniszteri rendeletek