2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

GOSZ-VSZT-NAK: 48 őszi búza az ajánlati fajtalistán

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: GOSZ-VSZT-NAK, 2020/10/08
Címkék: búzatermesztés, őszi búza, ajánlati fajtalista, fajtakísérlet, búza vetőmag, szántóföldi növénytermesztés

Összesen 48 őszi búza fajtát teszteltek az ország tíz pontján a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által koordinált posztregisztrációs kísérletek alapvető célja, hogy a termelők számára hasznosítható, objektív információt adjon. Ezen célokkal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is egyetért, ezért csatlakozott 2018-ban a kísérletek finanszírozásához. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a kísérletben szereplő fajtasorra ajánlati fajtalistaként tekint, hangsúlyozva, hogy a kísérletben részt vevőkön kívül számos kiváló fajta áll a termelők rendelkezésére. A kísérletek felügyeletét és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) látja el.

2019 őszén 10 helyszínen (Mosonmagyaróvár, Szombathely, Mezőfalva, Jászboldogháza, Tordas, Szarvas, Iregszemcse, Eszterágpuszta, Székkutas, Abaújszántó) 48 –- 19 korai és 29 középérésű – búzafajtát (1. táblázat) vetettünk el kisparcellás összehasonlító kísérletekben a NÉBIH szakembereinek segítségével. Minden fajtát 550 csíra/m2-es vetőmag normával vetettünk el. A kísérletsorozat fajtáit idén ismét két éréscsoportra bontva állítottuk be. A kísérletek a NÉBIH hatósági fajtakísérleti állomás hálózatban, illetve a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Kísérleti telepén, valamint Mezőfalván kerültek beállításra. A Mezőfalván elvetett bemutató fajtasort a NAK Szántóföldi napok keretében tekinthették volna meg a látogatók, azonban ebben az évben sajnos a járványhelyzet következtében erre nem kerülhetett sor.

A mezőfalvai kísérleti helyszínen az időjárási körülmények miatt megkésett a betakarítás, ezért ennek a helyszínnek a mintáit nem vetettük alá beltartalom vizsgálatnak, ez a helyszín csak a terméseredményekkel szerepel a kiadványban. Eszterágpuszta kísérleti helyen a korai éréscsoportban a betakarítás előtti időszakban komoly vadkár keletkezett, meglehetősen fals eredményeket okozva, ezért erről a helyszínről a korai éréscsoport szemtermés eredményeit nem közöljük.

Az elemzéshez 10 hely terméseredményeit (4-5. táblázat), illetve – Mezőfalva kivételével - minőségvizsgálati adatait (6-15. táblázat) használtuk fel. Az előző három év kísérleteiben szereplő fajták szemtermését, nyersfehérje- és nedvessikér-tartalmát, valamint az elmúlt három év alveográfos eredményeit az 1-4. ábra tartalmazza. A beltartalmi vizsgálatok közül a nyersfehérje-, sikér- és nedvességtartalmat gyorsvizsgálattal mérte a Servitec Kft., valamint három jó minőséget adó termőhely esetében az SGS Hungária Kft. nyíregyházi laboratóriumában alveográfos vizsgálatokat végeztek (12-15. táblázatok). Mindkét cég munkáját ezúton is köszönjük. A táblázatokban – ahol az ismétlések lehetőséget adtak rá – az egyes fajták közötti statisztikailag igazolható különbség az SzD5% érték alapján állapítható meg. Egy adott oszlopban tehát két fajta, vagy egy fajta és a fajták átlaga közötti különbség akkor valós, ha a megadott SzD5% értéknél nagyobb az eltérés. A minőségi paraméterek esetében – az adott tulajdonság fajtára jellemző stabilitásának 6 legegyszerűbb bemutatására – a termőhelyek átlagához viszonyított ingadozás relatív, százalékos mértékét is feltüntettük.

A táblázatokban a könnyebb áttekinthetőség érdekében zöld színnel jelöltük azokat az értékeket, amelyek átlagos, vagy annál jobb eredményt jelentenek. Ennek alapján, a stabilitást tekintve szinte minden vizsgált tulajdonság esetében kirajzolódnak a „stabil és jó”, a „környezeti hatásokra érzékenyebb” és a „stabil, de az átlagosnál gyengébb” fajták csoportjai.

A kísérlet eredményeit összefoglaló teljes kiadványt az érdeklődők az alábbi címről tölthetik le:

http://www.vszt.hu/uploads/gosz-vszt2008/gosz_vszt_nak_buza_2020.pdf

 

Forrás: GOSZ-VSZT-NAK Búza Posztregisztrációs Fajtakísérletek 2020

Ajánlott kiadványokDr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztése
Dr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzése
Dr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése I.
Dr. Radics László:
Növénytermesztő mester könyve

Ez is érdekelhetiA NÉBIH 2018–2019. évi kisparcellás őszi káposztarepce fajtakísérleteiTöbb mint 2 millió hektáron vethetnek az idén tavaszi vetésű növényeketÚj uniós szabályok a trágyák forgalomba hozatalára

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza