Építs újat, avagy renováld a régit? - Sertéstenyésztő komplexum: gazdaságosság 40 évig

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Bőle István, 2020/11/02

Raskó György,
ügyvezető

Egy anyakoca telep, amely évente 42-43 ezer malac kibocsátására alkalmas. 20 ezer forintos eladási átlagárral számolva 1 milliárd forint körüli árbevételt érhet el egy gazdasági évben. Ha 12-13 ezer forintos önköltséggel produkálható ez a teljesítmény, akkor könnyű megállapítani, hogy nem elhanyagolható a jövedelmezőség. Szó lesz a beruházási összegekről is, amelyek talán sokak számára elrettentők. Ilyen beruházásba fogni nagy tőkével, avagy (Magyarországon továbbra sem népszerű) szövetkezeti összefogással lehet.

– Ha világszínvonalon csinálod a sertéstenyésztést, akkor teljesen mindegy, hogy mennyire hektikus a piac. Például az afrikai sertéspestis terjedése közben is lehet eredményesen termelni – állítja Raskó György.  A filozófiánk az volt, hogy ha már korszerűsíteni kell a telepünket és ezután új fajtával dolgozunk, akkor a technológiánk is legyen a világszínvonal eleje. Így lett nálunk a Big Dutchman rendszer és a dán hibridfajta. Ez telitalálat volt. Ez a sertésfajta –nagy örömünkre- produkálja nálunk is azokat a paramétereket, amelyek Dániában jellemzik. A tenyészállományunk paraméterei semmiben sem maradnak el a megígért színvonaltól. Harminchat fölött van az egy kocára jutó éves darabszám, ez jelzi, hogy a várt színvonalat mi magyarok is tudjuk produkálni. A mi vállalkozásunkban kizárólag magyar szakemberek dolgoznak. Már harmadik éve van kezünkben a kézzel fogható bizonyíték, hogy tartani tudjuk ezt a tenyésztési szintet. Nyolcas mentes az állományunk. Ez azt jelenti, hogy nem kell oltást adni a malacoknak, a bio minősítés csaknem valamennyi követelményének megfelelnek az állataink. Így nem bukhatunk meg. Lehet, hogy az évek során nem lesz mindig extra profit, (ami volt tavaly és az idén az első félévben). Most például nagyon lent vannak a malacárak. Viszont merem állítani, hogy a történelmi mélyponton lévő malacár mellett sincs veszteségünk. 

– A teljes sertéstenyésztési vertikumot átfogják?

– Ez a tervünk. Most azonban még csak, a Bonafarmmal történt összefogás keretében, kizárólag malacneveléssel foglalkozunk. Pillanatnyilag nincs nálunk hízlalás. A koronavírus megjelenése és az afrikai sertéspestis terjedése miatt döntöttünk így. Ahhoz, hogy a hízlalás is magas színvonalú lehessen, vásárolnunk kellett volna a takarmányt. Így nagy lett volna a veszély, hogy valamelyik fertőzés kintről beszivárog. Ezért átmenetileg leállítottuk a hízlalást. Fejlesztési terveinkben szerepel, hogyha megépül az 1200 kocás új telep, akkor folytatjuk ezt a tevékenységet is. Uniós támogatásra pályázunk az újranyitott telepkorszerűsítési pályázaton. Korszerűsítjük a hizlaló telepeinket is. Az utóbbi időszakban olyan magas áron vitték el a malacokat, hogy közgazdaságilag sem volt értelme tovább tartani, meghizlalni az állatokat. 

– Akkor lesz kész a gazdaságban a sertésvertikum fejlesztése, amikor már úgymond házon belül az 1200 anyakoca szaporulatát vágósúlyig tudják tartani?

– Ez a terv. 

– A takarmányt vásárolják?

– Most igen. A meglévő keverőnk –régebbi konstrukció – nem tudja azt a minőséget produkálni, amire szükség van az általunk megcélzott hatékony tenyésztéshez. Amikor majd a hízlalásra fejlesztünk, abból egyértelműen nem maradhat ki a keverő üzem sem. Olyan üzemet építünk majd, amiben aszeptikus takarmányt lehet előállítani. 

– Hány alkalmazottal működtetik az 1200 kocás telepet?

– Jelenleg tizenhárman dolgoznak a telepen. Az új telep elkészülte után még 2 főt szándékozunk felvenni. 

– Mekkora az a minimum anyakoca létszám, amivel igazán gazdaságosan lehet még egy ilyen telepet működtetni?  

– Mindenképpen ezer felett van. Az ennél kisebb telepek az iparszerű működtetésben zsákutcát jelentenek szerintem. Ha egy nagy hizlaló vállalkozás malacokat vásárol, akkor nem akarja több gazdaságból beszerezni azokat. Egy kamionra legalább 600 huszonöt kilogrammos választási malac felfér. A hízlalásba állításnál is körülbelül 1000 állat az alsó határa a logisztikailag indokolható darabszámnak, a vállalkozás hosszú távú életképességének. 

– Állítása szerint a néhány száz darabot hizlaló középüzemek jövője megkérdőjelezhető?

– Azoknak a kis gazdaságoknak, amelyek kézműves módon fel is dolgozzák késztermékké a saját maguk által tartott állatokat, mindenképpen van jövője. Ezekre a hús- és húskészítmény kínálat színvonalának megtartásához feltétlenül szükség van. A középüzemekkel a nagy feldolgozók egyre kevésbé, és egyre alacsonyabb árakon kötnek szerződéseket.

– Ha nem üzleti titok, elárulja, hogy hány forintba kerül a Lajoskomáromi vállalkozásnak egy választási malac kibocsátása?

– Nem titok. A 25 kilós malac nekünk fölfelé kerekítve 13 ezer forintba kerül. Ebben minden költségünk benne van, még a telep amortizációja is. Ennél olcsóbban szinte lehetetlen lenne előállítani ezt a minőséget. Így könnyen kiszámítható, hogy egy évben mekkora árbevételt produkál egy koca, ha 36 felett van az értékesíthető malacok száma. (A magyar átlag malacszám most 26 körül van. Egyébként ez európai összehasonlításban is elfogadható szint. De például Brazíliában 28 ez a szám.)
 
– Hogy állunk a takarmányhasznosítás színvonalában?

– Ebben mielőbb javulni kell. A versenyképességünk javítása érdekében mielőbb 2,6 – 2,7 kilogrammból kellene előállítanunk 1 kg sertéshúst. Ahogy sikerült gyorsan elérni a magas szaporodási mutatót, ugyanúgy belátható időn belül a hízlalást is fel lehet építeni. A szakembereink felkészültségével, szerintem, nincsen baj most. De nagy hiány van fiatal szakmunkásokból. Ez a képzés Magyarországon nagyon elsorvadt. A vállalkozások kénytelenek saját maguk képezni a szakembereiket, hogy elérjék a most megkívánt szakmai színvonalat. A mezőgazdasági szakképzésünk alapos átgondolásra szorul. A szakmunkásképzők általában olyan elavult technológiákon oktatnak, amelyek már nem versenyképesek. Egy olyan fiatalt, aki 30 éves traktoron dolgozott az iskolában, nem lehet egyből munkába állítani egy GPS vezényelte traktorra, amelynek a számítógépes paneljét azonnal használnia kellene. Elemi érdekünk lenne ezeket az iskolákat a csúcstechnológiával felszerelni. 

– Mekkora a Lajoskomáromi beruházás összértéke? 

– Az 1200 anyakocás telep bekerülési értéke bizony megközelíti a 4 milliárd forintot. Az ehhez kapcsolódó hízótelep legalább egy újabb milliárdos kiadást jelent. Most profi mezőgazdasági vállalkozást szívesen finanszíroznak a bankok. Érthető, hiszen itt most sokkal kisebb a kockázat, mint mondjuk a turizmusban, avagy éppen a vendéglátásban. Nem titok, hogy a bekerülés összegének a negyedét - még a megnyert pályázatok estén is – le kell tenni. Pályázat nélkül sokkal kockázatosabb a dolog…

– Mennyivel olcsóbb a régi telepek felújítása, mint egy zöldmezős beruházás?

– Egy 70-es években épült, régi telepet alakítottunk át az említett világszínvonalú technológiára. Két dolog fontos a technológia és a sertésfajta.  
Az épületek külső formája például csak másodlagos. Az a lényeg, hogy a zárt térben az állat jól érezze magát légkondicionált körülmények között, száraz levegőben. Véletlenül se legyenek hő csapdák a tartási térben. Ezt a technológiát régi épületekben is lehet használni. Zöldmezős beruházásnál eszméletlenül magasak lehetnek az építési költségek. Akik az épületekre, az utak, csatornák kialakítására sokat költenek, nem biztos, hogy elegendő lesz a pénzük majd a technológiára. A felújítást 1 millió forint/kocaférőhelyért meg lehetett csinálni nálunk. Ez a költség a kalkulációk szerint egy vadonatúj telepnél 2 millió – 2,2 millió forint. Nálunk víz, csatorna, villany és út a régi telepnél rendelkezésre állt, tehát ilyen kiadásaink nem voltak. Viszont hígtrágya tárolót, szeparálót újonnan kellett építeni. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai