2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Új tritikálé fajta a köztermesztésben – a Dimenzio

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Kruppa József növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár ügyvezető, 2020/11/05

Az immár 15. éve a köztermesztésben élen járó Hungaro fajta mellett új „dimenziót” jelent a termesztők számára a Kruppa-Mag Kutató Kft. új tritikále fajtája, a Dimenzio.

A klímaváltozás következtében felértékelődnek olyan növényfajok, mint pl. a tritikálé, amely kis vízigényű, szárazságtűrő növényfaj – többek között ezért is a Kruppa-Mag Kft. egyik kiemelten kutatott növénye. Mindkét fajta (Hungaro és Dimenzio) alkalmas abraktakarmány (szemes abrak), tömegtakarmány (szilázs) és étkezési gabona (durumrozs) termesztésére. 

2019-ben kapott állami elismerést és növényfajta-oltalmat a magyar nemesítésű őszi étkezési és takarmány tritikálé fajta, a DIMENZIO. Szabad elvirágzású, öntermékenyülő, őszi fajta. A fajta termőképessége (zöld és szem) és télállósága kiváló. Fehérjetartalma a vizsgálati évek átlagában 12,7%. Szárrozsdával szemben rezisztens, fuzáriummal szemben a Hungaro fajtához hasonlóan kiváló – a búzáknál ellenállóbb. Termésbiztonsága – a 15 év alatt mindig biztonságosan jó termést és minőséget adó Hungaro fajtához hasonlóan – kiváló. Jó rezisztencia tulajdonságai és gyomelnyomó képessége lehetővé teszik kis ráfordítású integrált – és öko (bio) – termesztését is. Bólyban, 2020-ban betakarított szemtermése – a kedvezőtlen évjárat ellenére – 9,15 tonna/ha volt, amely alátámasztja a fajta nagy termőképességét és kitűnő szárazságtűrését is. A rozs (Ryefood) és tritikálé fajtáink bevonásával már több, mint 7 éve folyó – Dr. Orosz Szilvia címzetes egyetemi docens, ÁT Kft. takarmányozási igazgató által koordinált és ellenőrzött – kísérletekben a Dimenzió tritikálé fajta 20–40 t/ha közötti szilázshozamot produkált – a kaszálás időpontjától függően. A belőle kalászolás előtt készült szilázs takarmány értéke – a Ryefood rozsfajtához és a Hungaro tritikálé fajtához hasonlóan – kiváló: nyersfehérje tartalma: 17–19%, rost emészthetősége: 72–77%, energiatartalma: 6 MJ/kg sza. Korán (április vége–május eleje között) – közvetlenül a rozs kaszálása után – biztosít kiváló minőségű tömegtakarmányt (szilázs) és betakarítása (kaszálása) után még számos tavaszi növény (silókukorica, silócirok, szója stb.) eredményesen termeszthető. 

Termőterületeink

Magyarország 9,3 millió hektárnyi területének mintegy 83,6 százaléka termőterület, 62,2 százaléka pedig mezőgazdasági terület, ami európai összehasonlításban, de világviszonylatban is a kiemelkedő. Az Európai Unió átlagát hazánkban a mezőgazdasági terület aránya 20,8 százalékponttal, a szántóterület aránya 18,3 százalékponttal haladja meg. A rendelkezésre álló földvagyon olyan feltételesen megújuló erőforrás, amelynek növelése rendkívül korlátozott, ezért – a föld népességének növekedése és a mezőgazdasági termékekkel szembeni kereslet növekedése miatt – értéke egyre nő. A mezőgazdasági területen belül a szántó művelési ágú területek aránya a legnagyobb, ezt követi a gyep, a gyümölcsös, a kert és a szőlő. Az egyes ágazatok területi aránya nem jelenti az ágazatok gazdasági súlyának azonos arányát, mivel az egyes ágazatok egységnyi területen előállított termelési értéke nagymértékben eltér, a kertészeti ágazatokban sok esetben kiemelkedő. Az utóbbi évtizedekben a mezőgazdasági terület jelentős csökkenése volt megfigyelhető, míg a művelés alól kivett terület (pl. települések, ipari létesítmények, utak, infrastruktúra, folyók stb. területe) növekedett. Ez a csökkenés napjainkban jóval kisebb mértékű, de jelenleg is tart. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza