Csilla
Segítség a fajtaválasztásban repcetermesztőknek - Fajtakísérlet 2020
Kategória: Növénytermesztés | Forrás: „GOSZ-VSZT-NAK Repce Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2020”, 2020/11/06
A GOSZ, a VSZT és a NAK által koordinált posztregisztrációs fajtakísérletek alapvető célja, hogy a termelők számára hasznosítható, objektív információt adjon a fajtaválasztáshoz.
Az őszi búza és a kukorica posztregisztrációs fajtakísérleteket immár több mint egy évtizede szervezi a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), 2018 óta együttműködésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK). Nem titkolt szándék volt a kísérleti rendszer bővítése további növényfajokkal, hiszen a gazdálkodók megismerték a rendszert, használják és keresik a posztregisztrációs kísérleti rendszerben született eredményeket. 2019-ben végre elérkezett az idő a rendszer bővítésére és harmadik növényfajnak az őszi káposztarepcét választotta a kísérletek szakmai felügyeletét ellátó Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT).
A rendszer működtetésének célja továbbra is ugyanaz: az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. A kísérletben résztvevő szervezetek továbbra is kiemelten fontosnak tartják, hogy a Magyarországon termesztett fajták értékét objektív kísérletekkel lehessen bemutatni, ezért döntöttek a bővítés mellett.
A fajták kiválasztásának rendszere
Az őszi káposztarepce kísérletek indulásának évében a fajtatulajdonosok egyetértettek abban, hogy az első évben egyenlő feltételekkel indulhat meg a kísérleti rendszer, ezért minden nemesítő háznak kettő hibrid indítására volt lehetősége.
A kísérletbe 14 fajtatulajdonos összesen 25 hibridet indított, melyből a középérésű csoportba 19, a korai éréscsoportba 6 hibrid került. A kísérletekben hazai és EU Fajtalistán szereplő hibridek egyaránt részt vehetnek.
A kísérleti helyszínek
Az első évet a fajtatulajdonosok és a szervezők egyetértésben kísérleti évként kezelték, így a csökkentett fajtaszám mellett 9 helyszínen vetették el a kísérleti parcellákat. A helyek kiválasztásánál ügyeltek arra, hogy az eredmények jól reprezentáljanak egy-egy termesztő régiót. Így lehetőség nyílik arra, hogy a termelők olyan hibridek mellett döntsenek, amelyek a saját termőhelyi adottságaikhoz legközelebb eső kísérleti területeken hoznak jó eredményeket.
A 2019/20-as őszi káposztarepce szezon messze elmaradt a termelők és a kísérlet szervezőinek várakozásaitól, azonban a kilenc helyszínből csak kettőt kellett kizárni a kísérletből, Székkutast kelési problémák, Iregszemcsét pedig a kirívóan alacsony termésátlag miatt. A kísérlet kilenc helyszínen indult, közülük héten keletkezett értékelhető eredmény: Abaújszántón, Eszterágpusztán, Gyulatanyán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Szarvason, Szombathelyen, Újfehértón, Székkutason.
1. táblázat.
2019/2020. évi Repce Posztregisztrációs Kísérletben résztvevő hibridek listája
A 2019/20. évi repce posztregisztrációs kísérletekben a fajták beltartalmi értékét nem vizsgáltuk, a magtermésre és a növények fejlődésére vonatkozó adatokat tudjuk közreadni. A jövőben tervezzük a kísérletek bővítését beltartalom-vizsgálattal is. A vizsgálatok eredményei elérhetők a GOSZ, a VSZT és a NAK és portálján.
2. táblázat.
GOSZ-VSZT-NAK Repce Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2020, korai érésű fajták
A repcét idén rendkívül hátrányosan érintette az időjárás, az országos termésátlag közel 20, a termésmennyiség pedig több mint 10 százalékkal maradt el a tavalyitól. Emiatt a fajta-összehasonlító vizsgálatok arra is választ adhatnak, hogy mely hibridektől várhatók jó eredmények az idén tapasztalt kedvezőtlen körülmények között.
3. táblázat.
GOSZ-VSZT-NAK Repce Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2020, középérésű fajták
A kísérleti metodika
A metodika alapja a hatályos Fajtavizsgálati Módszertan, amelyet 2018. július 1-én az Országos Fajtaminősítő Bizottság fogadott el. Az Interneten közzétett verzió – kiegészítve a 40/2004. FVM rendelet utolsó módosításával – elérhető a NÉBIH honlapján a Fajtakísérleti Metodika címszó alatt.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapjaA precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent. Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza