Talajművelés, őszi aktualitások, műszaki eszközök

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő – Gödöllő, 2020/11/07

Az ökológiai adottságok közül azonban az adott gazdaságok területén, pl. az időjárási viszonyok – aszály, vagy túl sok csapadék, belvízhelyzet, vagy ennek következtében az aktuális talajállapotok – időszakonként változhatnak. Ezért sok szakember egyetért abban, hogy az említett talajművelési technológiákat – gyakran az egyes kultúrákban, pl. kalászosok talaj előkészítése – felváltva célszerű alkalmazni. Ezért ezt a műszaki eszközök megválasztásánál is figyelembe kell venni.

Szárzúzás

Az őszi talajmunkák jó munkaminőségben történő elvégzése érdekében a szármaradványok felaprítása, zúzása és elterítése elengedhetetlen feladat, különösen a nagy szártömeget adó kukorica esetében. A kukorica betakarítást végző arató-cséplőgépek, csőtörő adapterei rendelkeznek szárzúzó berendezéssel, és fel vannak szerelve száraprító és -terítő adapterrel. Az újabb fejlesztésű csőtörő adapterek – konstrukciójuknál fogva – alacsonyan járathatók, és a visszamaradt tarló is alacsony lehet, a szárzúzós munkaeszközök a szecskázók és terítők pedig, a teljes területen egyenletesen terítik el a felaprított anyagot (1. ábra).

1. ábra. Szárzúzós csőtörő adapter munkája után visszamaradt tarló

Természetesen – egyéb esetekben – a szárzúzási és -terítési feladatok, akár külön menetben vízszintes, vagy függőleges tengelyű, függesztett, vagy vontatott szárzúzókkal is biztonságosan elvégezhetők (2. ábra).

2. ábra. Vízszintes tengelyű szárzúzó munka közben

Az alapművelés során történő szármaradvány biztonságos bedolgozása érdekében, akár tarlóápolási munkaként is célszerű lehet a szármaradványok tárcsával történő feldolgozása, aprítása. Ezen munkák a különböző konstrukciójú tárcsás boronákkal, vagy az újabb fejlesztési iránynak megfelelően kialakított rövid-, vagy kompakttárcsákkal elvégezhetőek. A rövid-, vagy kompakttárcsák jól kombinálhatóak, összeépíthetőek egyéb elmunkáló hengerekkel (3. ábra).

3. ábra. Nagy munkaszélességű kompakttárcsa konstrukció

Talajszerkezet és vízmegőrzés

Az őszi talajmunkák gondos elvégzésével, a megfelelő talajszerkezet kialakításával kell biztosítani a víz, különösen a téli csapadékvíz biztonságos befogadását, illetve tárolását. Erre különösen a – most már évszaktól függetlenül rendszeresen fellépő, illetve kialakuló – belvizes területek miatt is szükség van. A talajok víztároló kapacitásának optimalizálására fordított – a viszonylag magas hajtóanyag-felhasználás – többletmunka és befektetések, a csapadékos időszakot követő aszályok idején térülhet meg.

A talajművelési technológiákban a vízmegőrző és -tározó talajszerkezet kialakításában a közép, vagy közép mélylazításnak meghatározó szerepe van, amellett, hogy az „eketalp” megszüntetésére is szükséges a lazítási munkát beiktatni. A megfelelő időben végzett lazítómunka eredményeként  javul a talaj vízbefogadó képessége, ami a kevés csapadék esetén számít sokat, csapadékos időjáráskor pedig a fellazított talajkeresztmetszet tároló kapacitása nő meg, ami csökkentheti akár a belvizes területek kialakulásának nagyságát. A belvizes területek esetében különösen előnyös a „vakond drén”-nel szerelt lazítóeszközök használata.

Az alapművelést megelőzően szántásos, vagy forgatás nélküli alapművelésben a mély- vagy közép mélylazítás elvégzésére számos merevkéses, illetve rugózott művelő szerszámos közép mélylazítót fejlesztettek ki.

A nedves, összetömörödött talajok lazítási munkáinak elvégzésére a ferdekéses, rugózott munkaszerszámú típusokat ajánlják. Az ilyen konstrukciójú berendezések munkaszerszáma a talajszelvényt felemeli, és ennek következtében kissé nagyobb az átlazítás hatása, a rugózott munkaeszközök használata ugyanakkor csökkenti a vonóerő-igényt. A mélylazítás energia-felhasználása a „V” gerendellyel rendelkező talajlazítók, vagy a gerendelyen a kések „V” alakban történő elhelyezésének használatával csökkenthető. A „V” gerendelyű mélylazítók 45-60 cm munkamélységben történő működtetéséhez – az alkalmazott lazítókések számától függően – min. 180-200 kW motorteljesítményű traktorok szükségesek (4/a-b. ábra).

4/a-b. ábra. Korszerű talajlazító konstrukció

Mélyszántás

A tavaszi vetésű növények őszi alapművelése az őszi mélyszántás. Ennek a munkaműveletnek a klasszikus eszközei a mélyszántó ekék. Az ekékre vonatkozó konstrukciós fejlesztések eredményeként, az egyirányú szántást megvalósító, és az ágyekék működő elemeihez hasonló elemeket felhasználó váltva forgató ekék rohamos terjedése tapasztalható. A váltva forgató ekék nagy szilárdsági igénybevételnek vannak kitéve, ezért a teherhordó vázszerkezetük, ekefejtartó-, vonó- és fordítószerkezetük gyakran nagy folyásszilárdságú és hőkezelhető szerkezeti acélból készül. A vonóerőigény csökkentésére, és a technológiai alkalmazás bővítésére, különböző anyagú teli- és réselt konstrukciójú kormánylemezekkel is szerelik (5. ábra).

5. ábra. Váltvaforgató, réselt kormánylemezű eke munka közben

A szármaradványok aláfordításának javítására pedig a kormánylemezeket fémtoldatokkal látják el. Az őszi vetésű kalászosok őszi szántását – a különböző hengerekkel – a szántással egy-, vagy külön menetben le kell zárni. A tavaszi vetések alá készített őszi mélyszántást azonban – éppen a téli csapadékvíz befogadása miatt – nem minden esetben kell lezárni, és emellett a téli fagyok kedvező rögtörő hatása is kihasználható. A váltva forgató ekék műszaki fejlesztésében is megfigyelhető az elektronikus távvezérlés, a digitalizálás, az USB adatátvitel és PC alkalmazások. Ezek egyes típusoknál a traktor vezetőfülkéjéből történő folyamatos munkaszélesség- és munkamélység változtatásban, a forgatóelemek automata működtetésében figyelhető meg. A GPS alkalmazások pedig az automata fogásszélességet és iránytartást tartalmazzák (6. ábra).
A forgatás nélküli alapművelés klasszikus eszközei a – különböző konstrukciójú – nehéz tárcsás boronák, és egyre szélesebb körben alkalmazott szántóföldi kultivátorok, tárcsás lazítók, mulcskultivátorok. 

6. ábra. Váltvaforgató eke fordító- és munkaszélesség állító mechanizmusa

A nehéz tárcsás boronák kisebb munkaszélességben függesztett- és félig függesztett változatban fix vázkerettel, míg a nagyobb munkaszélességűek félig függesztett- és vontatott gépek – szállítási helyzetben – összecsukható vázkerettel készülnek. A vázkerethez, vagy gerendelyhez a tárcsatagok egy irányba, X és V alakban, egy- vagy két sorban csatlakoznak. A tárcsalevél kialakítása lehet sík, gömb, vagy kúpos süveg alakú. A tárcsás boronák tárcsalevél csapágyazása levelenként, vagy kettesével – nagy teherbírású, gondozást nem igénylő – zárt csapágyakkal van megoldva. Könnyen művelhető, laza- és középkötött talajokon a tarlóhántási és -ápolási munkákban – a kis fajlagos talajterhelésű és tárcsa átmérőjű, és osztástávolságú, könnyű- és középnehéz – tárcsás boronákat jó porhanyító és megfelelő szárborítottságot, szármaradvány bedolgozást eredményezően lehet használni. A kötött, nehezen művelhető talajokon – az erre a célra – a nehéz tárcsás boronák használhatóak.

Az alapművelésben is eredményesen használhatók a tárcsás boronák újabb változatai a rövidtárcsák, melyeket kompakttárcsáknak nevezünk. A kompakt, vagy rövid tárcsák – a haladási irányra merőlegesen – két sorban elhelyezett tárcsatagokkal vannak felszerelve, melynek tengelyén a tárcsalevelek egyesével, vagy párosan vannak csapágyazva. A tárcsalevelek csipkézett kialakításúak, és mechanikus tisztítólemezzel vannak felszerelve. A tárcsatartó elemek merevek, vagy rugózottak, a merev tartószerkezetek is esetenként gumiágyazással csatlakoznak a gerendelyhez. A kompakt, vagy rövidtárcsák esetében is a kisebb munkaszélességű gépek függesztett kivitelben 3 m munkaszélességig fix, míg a nagyobb, 5 m munkaszélességű változatok összecsukható vázkerettel készülnek. Az ettől nagyobb munkaszélességű rövidtárcsák vontatott kivitelűek, és felcsukható vázkeretűek, szállítási helyzetben járókerekek támasztják alá a vázkeretet (7. ábra).

7. ábra. Kukoricaszár bedolgozása rövidtárcsával

A nehéz szántóföldi kultivátorok emelt vázkerettel szerkesztett, robusztus építésű, vontatott kivitelű gépek. A traktorhoz kapcsolt vonóberendezéshez csatlakozik rendszerint a gép vázkerete, melyet több sorban köt össze a munkaeszközöket tartó gerendely (8. ábra). A gerendelyekre vannak megfelelő osztással csatlakoztatva a merev-, vagy rugósszárú munkaeszközök. Egyes típusoknál a kapaszárakat tekercsrugók támasztják meg. A munkaeszközök mögött egyengető terelőtárcsák, illetve lezáró elemek különböző konstrukciójú hengerek találhatóak.

8. ábra. Szántóföldi nehéz kultivátor munka közben

A Crosskill, vagy prizmaprofilos, illetve Güttler hengerek nagyobb tömegéből adódó hatékony rögtörő hatás a száraz, rögös talajokon használható ki előnyösen. A profilos kialakítású gyűrűshengereknek, és a bütykös gumiborítású hengereknek a jó felszínalakító munkájuk a felszín, illetve talajfelszíni csapadékvíz megőrzését javítja. A szántóföldi kultivátoroknál a hengertagok osztása a váz keretét követik. Ez azt jelenti, hogy 3 m munkaszélességig egy tagból állnak, a fölött pedig a kultivátor vázkerettel együtt – hidraulikus munkahengerek segítségével – szállítási helyzetbe emelhetők.
A nehéz szántóföldi kultivátorokat – szállítási helyzetben – tám kerekek támasztják alá. A munkaszerszámokat a tartókerettel együtt hidraulikus munkahenger emeli ki szállítási helyzetbe, illetve süllyeszti munkahelyzetbe.

Kiegészítők

Az ősszel lekerülő növények után tarlókezelés, -hántás, -ápolás és alapművelés hatékony eszközei a különböző kiegészítő elemekkel – simítókkal, egyengetőkkel – felszerelt kombinált kultivátorok, melyeket a gyakorlatban „mulcskultivátorok”-nak is neveznek. A mulcskultivátorok tulajdonképpen a nehézkultivátorok említett, különböző munkaeszközökkel kiegészített, továbbfejlesztett változatai. Ezért a kombinált mulcskultivátorok konstrukcióit is az erős robusztus kialakítású építési mód – az erős nagy átömlési keresztmetszetet eredményező – emelt magasságú (800 mm fölötti) vázkeret, valamint a művelő eszközök, kultivátorkapák nagy osztástávolsága jellemzi.

A mulcskultivátorok vázkeretének mellső részéhez, mellső gerendelyeihez csatlakoznak a „V” alakú függesztett, csipkés, vagy sima élű tárcsalevelekkel szerelt tárcsatagok. A tárcsatagokat nagy osztástávolságú, tekercsrugó biztosítású szárnyas, vagy vésőalakú munkaeszközökkel szerelt merevszárú kapák követnek. A lazító munkaeszközök után a gerendelyre csatlakozó tárcsasor következik, melyek további hatékony szármaradvány bekeverést végeznek. A megmunkált felszín kialakítására, lezárására, a talaj visszatömörítésére – a szántóföldi kultivátoroknál ismertetett – hengerkonstrukció valamelyikét alkalmazzák (9. ábra). Ezek tehát lehetnek gumibütykös, acélöntvény, kongskilde, prizmaprofilú, vagy Güttler henger, vagy lemezkialakítású spirál, vagy „DD” profilú, illetve különböző pálcás henger konstrukciók, valamint tarajos és gyűrűshengerek. Az ilyen kombinált mulcskultivátorokkal a tarlóhántási és -ápolási munkákon túlmenően – a forgatás nélküli talajművelési technológiában – a 18-20 cm munkamélységű alapművelés is egy menetben elvégezhető.

9. ábra.
Mulcskultivátorok hatékonyan alkalmazhatók – a tarlóápolás mellett – az őszi alapművelések gyors elvégzésére

Magágykészítés

Az őszi vetésű kalászos gabonák alá, sekély alapművelés utáni magágykészítés gépei a kombinátorok, kompaktorok. A magágykészítő gépek többsége az úgynevezett precíziós szintezési rendszerrel rendelkezik. Ez a szintezési rendszer, egyrészt a traktor hátsó függesztő berendezésének, és a magágykészítő gép lezáró elemeinek összehangolásával valósítható meg, másrészt függetlenül a traktorkoordinációtól, minden esetben a mellső-hátsó tömörítő hengerekre, illetve a szintező elemekre építve valósítja meg a precíziós munkamélység-tartást. A magágykészítők egyéb szerkezeti elemei közül kiemelendők még a traktornyom lazítók, amelyek merev, vagy rugósszárú kapákból (kapacsoportokból) állnak, és azok merev (fix) rögzítésűek, rugóval, vagy hidraulikusan állíthatók be (10. ábra).

10. ábra. Az őszi kalászosok vetése alá elkészített kiváló magágy

A magágykészítő gépek/gépcsaládok mindegyike különböző munkaszélességű változatokkal, de szinte egységesen, úgynevezett „precíziós szintezési rendszerrel” rendelkeznek. Ma már olyan kultivátor/kombinátor kapák is bővítik a szerszámválasztékot, amelyek rugókarakterisztikája – a mélységváltozást jellemző függőleges irányú elmozdulások terén is – kiválónak minősíthető. További előnyük ezen gépeknek, hogy – az egyébként több munkamenet szám, és az ebből adódó káros talajtömörödés – a vízháztartási problémák minimalizálhatók, csökkenthetők.
Az őszi talajmunkák során alkalmazott eszközök – közép mélylazítók, váltva forgató ekék, tárcsás boronák, szántóföldi kultivátorok, nehéz kultivátorok, mulcskultivátorok, magágykészítő kombinátorok, kompaktorok – konstrukciói a jól bevált és kialakult, az adott funkciónak megfelelő szerkezeti megoldásra épülnek.

A gyártmányfejlesztés és -tervezés számítógépes AutoCAD véges elem és modellezési módszereket, szinte valamennyi gyártó alkalmazza. Ezeknek a számítógépes tervezési módszereknek köszönhetően, a jól bevált konstrukciós megoldások továbbfejlődtek. A gyártásban – a szintén számítógépes – CAM gyártásirányító módszerek, a lézertechnológia, robottechnológia alkalmazása, a gyári minőségbiztosítási rendszerekkel pedig a talajművelő gépeknek, mint végtermékeknek a minőségét, használati értékét javítják.

Az őszi talajművelésben használatos gépeknél – szinte valamennyi gyártó – a teherviselő szerkezeti elemek, vázkeretek, tartók, vonóberendezések, futómű tengelyek nagy folyásszilárdságú, és szakítószilárdságú „svédacél” minőségű – Strenx, SSAB Domex, Borough, Weathering, Lasser, Multi Steel stb. – gyakran hőkezelhető anyagokkal váltják ki a hagyományos szerkezeti acélokat. A gyorsan kopó munkaszerszámoknál, kormánylemezeknél hő kezelt finomötvözeteket, tárcsáknál, kultivátoroknál pedig a munkaeszközöket keményfém felrakással, vagy „Hardox” minőségű anyagokból készítik.
Az őszi talajművelésben alkalmazott gépek között is megjelentek az intelligens számítógép vezérlésen, szoftveren, illetve szenzortechnológián alapuló, a traktorfülkében elhelyezett terminálról vezérelt megoldások (11. ábra).

11. ábra.
A talajművelő gépeknél is széles körben alkalmazzák a PC vezérlést, az ISOBUS adatátvitelt és a fedélzeti terminálokat

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai