FHB-NAK együttműködés

Kategória: Kamara | Szerző: Valkó Béla, 2014/09/10
Címkék: FHB, NAK, Agrárgazdasági Kamara, finanszírozás, számlavezetés, hitel, támogatás, előfinanszírozás

A fő cél olyan, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés kialakítása, amelynek segítségével a 2014–2020 között rendelkezésre álló közösségi és nemzeti pénzügyi források igénybevétele sikeres lehet az agrár- és élelmiszer-gazdasági szereplők számára.

A stratégiai együttműködésről szóló dokumentumot Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Soltész Gergő, az FHB Bank vezérigazgatója augusztus elején írta alá.

– A bank hagyományosan elkötelezett az agrár- és élelmiszer-ipari vállalkozások finanszírozásában és a kapcsolódó európai uniós és nemzeti támogatások minél hatékonyabb felhasználásában – hangsúlyozta Soltész Gergő vezérigazgató.

Az FHB Bank kedvezményes számlavezetési és finanszírozási konstrukciókat kínál az Agrárgazdasági Kamara tagjainak – vagyis az összes hazai agrárcégnek, hiszen a mezőgazdasági vállalkozások alanyi jogon tagjai a Kamarának. Soltész Gergő, az FHB vezérigazgatója kiemelte, hogy az agrárium a Földhitel és Jelzálogbank számára a 17 éves történetének kezdetétől fókuszpont, s azzal, hogy az FHB immár kereskedelmi banki üzletágát is elindította, sokkal szélesebb körű támogatást tud nyújtani az agrárcégeknek. A bank a termékfejlesztés mellett elkötelezett abban is, hogy az agrárkamara ügyfeleit szakmai támogatással, oktatással is segítse.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke jelezte: a kamara eddig is kiemelt fontosságúnak tartotta a külső partneri szereplőkkel való megállapodásokat – az FHB-val kötött megállapodás ötvenedik a sorban, banki partnerként az OTP mellé zárkózik fel az FHB.

A konkrét támogatások közül elsőként bejelentették, hogy agrárvállalkozások számára az FHB a maximálisnál kisebb, éven túl 2,35, éven belül 2,15 százalékos kamatszinten teszi elérhetővé a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelét. A területalapú támogatásokat akár a támogatás 88 százalékáig előfinanszírozza a bank, s az MVH-támogatások is előfinanszírozásra kerülnek.

Az FHB teljes hitelállományán belül 15 százalékos az FHB részaránya, az elmúlt évben mintegy 5 százalékkal nőtt a részesedés. Soltész Gergő szerint döntően az NHP-nak köszönhetően sikerült a bővülés: a bank méreteihez képest a legjelentősebb NHP-kibocsátó volt, s ezen belül a legerősebb mértékben az agrárium finanszírozása nőtt.

Az agrárium szegmenseiben különbözőek a finanszírozási lehetőségek: míg a szántóföldi növénytermesztés esetében a stabil jövedelmezőség jól finanszírozhatóvá tette az ágazatot, addig az élelmiszeriparban sokkal nagyobbak a kockázatok. A változások kapcsán a hitelállomány minőségét nem rontja majd a területalapú támogatások átalakítása, ám a jövőre nézve természetesen át kell gondolni a finanszírozást – mondta Soltész Gergő.

– Azért gondoljuk, hogy az FHB-nek hosszú távú érdeke az együttműködés, mert a Kamarán keresztül a kamarai tagoknak olyan értéknövelt szolgáltatásokat tudunk biztosítani, amelyek kellően vonzóak lesznek számukra, és ezen keresztül a számlavezetett, hitelezett ügyfélkör bővülésére van lehetőség. Mindamellett nagyon fontosak számunkra azok a visszacsatolások is, amelyeket a kamarától, illetve a kamarai tagoktól kapunk, amelyek mentén a jövőben termékfejlesztést és ezeknek a termékeknek a testre szabását fogjuk tudni elvégezni.

Azt gondolom, hogy valamelyest csökkeni fog a szántóföldi növénytermesztésben a banki szerepvállalás, ami persze a jogszabályi változások okán is mérséklődik. A nagyobb hozzáadott értékű szegmensekben így nagyobb támogatással párhuzamosan a banki hitelállomány és hitelezési aktivitás is növekedni tud – összegzett Soltész Gergő

Győrffy Balázs, a NAK elnöke arról beszélt, hogy az általa képviselt köztestület célja, hogy feltárja a lehetséges finanszírozási forrásokat és felhívja tagjai figyelmét azokra a lehetőségekre, amelyek a Kamara által is felkarolt agrárpolitikai célkitűzések keretein belül a tagok gazdálkodásának és működésének elősegítését célozzák.

Mint megállapította, az éven túli hitelek esetében ritka volt, hogy fedezet lett volna a területalapú-támogatás, ami a gondot okozza, hogy a cégek cash-flow-ja megsínyli majd az átalakítást. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor fontos tudni, hogy egy 10 ezer hektáron gazdálkodó cég, amely tartja az állattartási előírást (2 hektár/ nagyállat), összességében akár évi 100 millió forintos többlettámogatást is kaphat. A NAK elnöke szerint lépni kellett a területalapú támogatások tekintetében, hiszen az uniós támogatásokból azokra a területekre kell koncentrálni, amelyek hátrányban vannak. Az állattartás visszaesését meg kell állítani, és ugyancsak támogatandó cél, hogy a terület helyett az élőmunka-igényes termelés is támogatásra kerüljön.

Ajánlott kiadványokDr. Sutus Imre:
Mezőgazdasági számvitel és gazdasági elemzésPopp József - Oláh Judit:
Az EU Közös Agrárpolitikája és a magyar vidékfejlesztési programKapronczai István:
Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatábanDr. Kozári József:
Mezőgazdasági szaktanácsadás

Ez is érdekelhetiVállalkozz okosan- új, ingyenes E-KKV e-learning aktív gazdálkodóknak és pályakezdő vállalkozóknak!Januártól kedvezőbben adóznak a családi gazdaságok – Részletesen tájékoztatja az érintetteket a NAK a változásokrólMegjelent a kertészetek korszerűsítését támogató pályázat