Négyszeres bevétel innovációval

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Farkas József, 2020/11/08

Dr. Szabó István
NKFIH

– Szeretjük azt állítani, hogy a magyar ember kivételesen kreatív, amit példák sorával is tudunk bizonyítani. De vajon hogyan állunk a kreativitásunk alkalmazása, az innováció terén?

– A kreativitás azt jelenti, hogy az embernek van egy jó ötlete. Úgy vélem, hogy amikor azt állítjuk, mi magyarok kreatívok vagyunk, ez igaz is. Sajnos, azonban ez még nem termék, és abban már nem vagyunk ennyire jók, hogy az innováció, a termék hogyan jön létre ebből a kreativitásból. Ebben az innovációs folyamat szereplői segítségre szorulnak, ezt a folyamatot tehát valahogyan menedzselni kell. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részéről azt reméljük, hogy ha a hazai felsőoktatási intézményekmint innovációszolgáltatók erősebben meg tudnak jelenni az innovációs térben, sokat tudnak segíteni abban, hogy ezeket a kreatív ötleteket egyrészt hamarabb felismerjék a vállalkozások, másrészt hogy ezeket az ötleteket innovációvá fejlesszék.

A kutatás-fejlesztésben Magyarország nemzetközi szinten is jól áll, viszonylag gyengébbek az innováció terén vagyunk. Tegyük gyorsan hozzá, hogy ez egész Európára igaz. Magyarországon az innovációs összteljesítmény annak ellenére stagnál, hogy a K+F-re fordított összegek növekednek. Innováció tekintetében az Európai Unióban valahol a 22. hely környékén vagyunk a tagállamok között. És ennek, úgy vélem, legfőbb oka, hogy a hazai kis- és középvállalatok túlnyomó többsége igazából nem lát okot arra, hogy innovatívabb legyen. Egyszerűen, amíg azt látják, hogy a működésük a jelenlegi formában is biztosított, miért akarnának előrébb lépni. Vagyis az még mindig nincs benne a magyar gondolkodásban, hogy egy cég hogyan tudna hosszútávon fenntarthatóbban, versenyképesebben működni. Talán most, a generációváltással tapasztalható ebben némi változás. Sok olyan családi vállalkozás van, amely a ’90-es évek, a kezdetek óta ugyanazon modell szerint működik, ám most a fiatalabb generáció venné át a vállalkozást, amely már nyitottabb az újra, az innovációra. 
Ez különösen igaz az agrárterületre, a családi gazdaságokra. Most öregszik ki az a generáció, amelyik az egész vállalkozást elindította, a föld pedig ott van, amivel mindenféleképpen kezdeni kell valamit. Az uniós és a hazai támogatások működnek, tehát a finanszírozás megvan hozzá, de ettől függetlenül új módszereket kell bevezetni. Például nyakunkon a klímaváltozás, tehát milyen új, ellenállóbb növényfajtákat kell termeszteni; hogyan érdemes korszerűen gépesíteni a termelést; hogyan lehet monitorozni, hogy mikor kell műtrágyázni, öntözni, permetezni? stb. Ezekre ma már mind megvannak a válaszok, jellemzően olyan alkalmazások használatával, amelyek csupán az elmúlt néhány évben jelenetek meg egyáltalán a piacon.

– Kik az innováció igazi mozgatói? A nagyvállalatok vagy a startup vállalkozások? Az egyiknek a tőkeereje van meg hozzá, a másiknak talán a szellemi tőkéje?

– A kutatás-fejlesztésben a nagyvállalatok a meghatározók. Ezek azok, amelyek a vállalkozások K+F ráfordításainak a jelentős részét viszik. Nyilván megvan az a kritikus tömegük, ami ehhez szükséges. Innováció tekintetében is ezek az erősebbek. Azt azonban tegyük hozzá, hogy az nem mindegy, hogy ezek a nagyvállalatok milyen típusú innovációt végeznek. Csak a saját belső működésüket, a saját termékeiket fejlesztgetik, vagy nyitottak arra is, hogy külső erőforrásokat is bevonjanak. Amikor pedig a külső erőforrások bevonásán gondolkodunk, abban lehet a startupoknak is szerepe. Például a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak is van egy Nyílt Innováció néven futó programja, amely arra hivatott, hogy ha egy nagyvállalatnak valamilyen innovációs problémája van, amely nem tartozik a fő tevékenységi körébe, segítsen számára egy startup megoldást találni. Fontos, hogy ezekben az esetekben nem az a cél, hogy a startup egy bizonyos megoldást megvalósítson, hanem hogy valamilyen megoldást találjon. 
Ugyanez igaz egyébként az agráriumra is, ott is egy sor olyan probléma létezik, amelyekre a nagyvállalatok partnert találhatnak akár a hazai felsőoktatási intézményekben is. Erre is van jó példa, a Szent István Egyetemen létrehozott Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ, amely kifejezetten a hazai mezőgazdaság számára rendelkezésre álló, még „nem okos” gépek fejlesztésével, „felokosításával” foglalkozik.

– A népességrobbanás és a klímaváltozás napjaink kihívásai. Ezek egyik következménye, hogy itt az ideje az agráripari forradalomnak, amelyben Magyarország most még lépéshátrányban van. A hazai gyakorlatban inkább az adaptáció tapasztalható. Hogyan lehet még innovatívabbá tenni a magyar vállalkozásokat?

– A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is tetten érhető a technológiai paradigmaváltás: a digitalizáció, az automatizáció, a precíziós gazdálkodási módszerek, az IOT eszközök és Big Data analízis terjedése jellemzi napjaink „okos mezőgazdaságát”. Ugyanakkor azt látjuk, hogy ebben a szektorban a termelés intenzitásának növelése és optimalizálása mellett a környezeti terhelés csökkentesére, a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra is egyre inkább hangsúlyt kell fordítani, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági rendszerünk a környezeti kihívások mellett hosszú távon is fenntartható maradhasson.  
Az Európai Unió ebben az évtizedben azt a gazdaságfejlesztési célt tűzte ki, hogy a digitalizáció és a fenntarthatóság által fémjelzett „kettős átmenet” élére álljon globális szinten. A mezőgazdaság szerepe a „kettős átmenetben” döntő jelentőségű, hiszen a digitalizáció lehetőségei az ágazatban óriásiak, míg a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés rendkívül nagy kihívások elé állítja a szektort. 
Magyarországon is tág tér nyílik az agrárszektor digita­lizációjára. Mivel általában a nyugati agrárnagyhatalmaknál kisebb, fregmentáltabb termőteleken, kevesebb forrásból tudnak a hazai agrárvállalatok gazdálkodni, ezért véleményem szerint, ezen a területen nem lesz elegendő a külföldi gyakorlatok egyszerű másolása. Ennek egyik fő oka, hogy a nemzetközi agrárvállalatok high-tech eszközeinek értékét nehezen tudja egy hazai agrár kkv kigazdálkodni. Sok esetben érdemesebb hazai fejlesztési eredményeket alkalmazni, takarékosabb, hatékonyabb, helyi igényekre és lehetőségekre jobban reflektáló, ugyanakkor költséghatékonyabb innovatív megoldásokat választani.  

Szintén nagy lehetőségeink vannak a fenntarthatóság erősítésére irányuló innovációkra, hiszen a magyar vidék nem monokultúrás, homogén kultúrtáj, a természeti környezet és a mezőgazdasági területek mozaikossága, sokszínűsége teret enged az ökológiai szempontokat figyelembe vevő mezőgazdasági megoldások kipróbálásának, alkalmazásának. Ezen a területen a KFI különösen fontossá válik, ha a klímaváltozásragyakorolt hatásait, valamint az intenzív gazdálkodás ökológiai lábnyomát mérsékelni szeretnénk.
Az EU egyre nagyobb erőforrásokkal fogja támogatni a zöld fordulat elérését, így például az Európai Innovációs Tanács a Zöld Megállapodással (Gren Deal) kapcsolatos innovációkra 2020-ra 300 millió EU-s forrást tervezett, amelynek részét fogják képezni az élelmiszerlánc fenntarthatóbbá tételére irányuló pályázati felhívások is.  

Magyarország részéről ezeknek a lehetőségeknek jobb kihasználására szükséges törekedni, ehhez azonban, véleményem szerint, elengedhetetlen, hogy a felsőoktatási intézményeknél és az állami kutatóintézetekben létrehozott tudás ebben a szektorban is nagyobb mértékben tudja támogatni a kkv szektor igényeit, kezdeményezéseit. Ennek megfelelően a kormányzat egyik fő célja a kutatóhálózatok és a felsőoktatási intézmények KFI kapacitásainak megerősítése egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt területeken. Az agrárszakterület kutatás-fejlesztési arányáról elmondható, hogy az agrártudományokhoz sorolható K+F tevékenység a 2018-as adatok alapján az összes K+F ráfordítás 5 százalékát teszi ki, pedig ennél nagyobb potenciál van a hazai KFI ökoszisztémában ezen a területen. 
Fontos eszköze ennek a 2018-ban elindított Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és a 2019-ben elindított Tématerületi Kiválósági Program. Előbbi az felsőoktatási intézmények erősségeire épít, míg utóbbi a kormány által meghatározott gazdasági-társadalmi prioritások mentén nyújt támogatást kutatóintézeteknek és felsőoktatási intézményeknek kutatási programjaik megvalósítására. 2020-ban a két program integrált formában került meghirdetésre, ennek keretében kilenc pályázó adott be agártémában pályázatot, és összesen tizenkilenc mezőgazdasággal kapcsolatos szakmai program megvalósítására kértek támogatást. A fő célkitűzés a felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek KFI tevékenységeinek fókuszálása, azonban itt is szerepet kap azok tudásközvetítő szerepének erősítése: a megvalósított projektek felé elvárásként jelentkezik, hogy a kedvezményezett szervezet külső szereplőkkel folytatott együttműködéseit bővítse.  

A vállalatok és felsőoktatás közötti tudásáramlást közvetlenül támogatja a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok létrehozására kiírt felhívás és ezek folytatásaként 2019-ben elindított Kompetencia Központok Program, amelynek keretében több agráripari innovációs pályázat is támogatást kapott. Ezek közül kiemelendő a Szent István Egyetem Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létrehozására irányuló projektje, amelyet az agráriparban meghatározó vállalkozásokkal közösen végez az egyetem. 
Természetesen a versenyképes akadémiai KFI projektek támogatásán túl az emberi tényezőt sem szabad elfelejteni, hiszen innovációt csak az új megoldásokra, kreatív problémamegoldásra nyitott emberek tudnak megvalósítani. Hangsúlyt kell helyeznünk az innovációs szemlélet terjesztésére, innovációs képzések indítására, mint a Pannon Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen tavaly elindult kutatási és innovációs menedzser képzés.
A vállalatok innovációs aktivitásának erősítésében még van tennivalónk, hiszen a hazai vállalatok jelentős része nem végez innovációt, vagy nem tekinti tevékenységét innovatívnak. Ugyan a mezőgazdasági vállalkozások körében nem méri a KSH az innovativitást, de az élelmiszeriparon belül a vállalkozásoknak csak a 30 százaléka tekinti magát innovatívnak, ami megfelel az országos átlagnak. Az agáripari kkv-k előtt álló lehetőségek kihasználásához az is nagy előrelépés lenne, ha a vállalatvezetők felismernék a saját innovációs tevékenységüket, illetve elismernék az innováció fontosságát a versenyképesség javításában. A vállalati innováció bevezetését és megerősítését az NKFI Alap is támogatja pályázati felhívásokon keresztül.

– A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közreműködésével milyen programok, támogatások, hitelek érhetők el az élelmiszer-gazdaság szereplői számára?

– A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az élelmiszer-gazdaság szereplői számára a kutatás-fejlesztés-innováció területén biztosít pályázati lehetőségeket. Az ágazatban tevékenykedő vállalkozások pályázhatnak az NKFI Alapból meghirdetésre került, „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása (2020-1.1.2-PIACI KFI)” megnevezésű felhívásra, amely önállóan vagy konzorciumban, partnerek bevonásával is pályázható. A KKV Start Innováció (2020-1.1.1-KKV START) célja a mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése piacorientált innovációs projektjeikrévén, valaminta 2020-1.1.3-IPARJOG pályázati felhívás – többek között – az élelmiszer-gazdaság szereplői részére is biztosítja a szellemi alkotások hazai, nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló tevékenységek támogatását. Az NKFI Alap 2020. évi felhívásokat tartalmazó programstratégiája alapján további, az ágazatban tevékenykedő vállalkozások számára is elérhető konstrukciók meghirdetése várható.  

Az élelmiszer-gazdaság szereplőinek további lehetőséget a biztosítanak GINOP, valamint VEKOP operatív programokból finanszírozott, jelenleg elérhető kockázati tőkeprogramok. A GINOP-8.1.3 /A-16 Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram az inkubációs (pre-seed), magvető (seed), és induló (startup) szakaszra fókuszál. Az Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogramok (GINOP-8.1.3/B-17, VEKOP 2.1.2-17) célja a növekedési potenciállal bíró innovatív termékkel vagy szolgáltatással rendelkező vállalkozások expanziójának segítése kockázati tőkejuttatással.  
Az NKFI Alap, valamint a GINOP és a VEKOP operatív programok felhívásai mellett a nemzetközi területen a Horizont 2020, valamint annak folytatása, a Horizont Európa program nyújt pályázati lehetőséget az élelmiszer-gazdaság szereplői számára. Idén ősszel várható a GreenDealCall megnyílása, amely többek között tartalmazni fogja a „Termőföldtől az asztalig” elnevezésű uniós stratégia megvalósítását szolgáló pályázati felhívásokat. A 2021-ben induló Horizont Európa program keretében továbbra is szerepet kapnak a fenntarthatósági célokat szolgáló felhívások, mint például a mezőgazdaság és élelmiszeripar környezetterhelésének csökkentése, élelmiszer- és élelmezésbiztonság, digitalizáció. 

– Kis és közepes vállalkozások számára miért érdemes beruházni, kockázatot vállalni egy-egy innovatív termék, szolgáltatás fejlesztésére? S ha elkészült a termék, beindult a szolgáltatás, milyen feltételekkel tehető fenntarthatóvá?

– A nagyvállalatoknak van elegendő kapacitásuk, hogy innovációs menedzsereket alkalmazzanak, hogy önálló szervezeti egységet alakítsanak ki az innováció és a digitális átalakulás erősítése érdekében. Hozzájuk képest a kkv-knál az innovációt sokkal inkább az operatív részlegek irányítják a mindennapi üzleti tevékenység mellett. Ez azonban erősítheti is azt a képességüket, hogy fokozzák innovációs tevékenységüket. Ennek oka, hogy az új ötletek, az innováció egyik legfőbb forrását ugyanis pont a belső saját tapasztalatok jelentik, melyek nem kis részben az operatív munkát végző kollégáknál halmozódik fel. Ezeket kell konkrét innovációvá formálni. 
A termelési hatékonyság növelésének fő forrása a digitalizáció. Az agrárium ma Magyarországon az egyik legkevésbé digitalizált ágazat. Ez viszont nem mindenhol van így, hiszen Dániában, Hollandiában, Németországban és az USA-ban is robbanásszerű fejlődés tapasztalható a digitális megoldásoknak köszönhetően. A szakmai hozzáértést természetesen a legjobb digitális technológia sem pótolja, ám a hozzáértő gazdálkodó munkáját a digitális megoldások nagymértékben megkönnyítik.  

A digitalizációnak köszönhetően a munkafolyamatok rugalmasabbá, illetve egyszerűbbé válnak. A mezőgazdasági gépek digitális fejlesztésével például folyamatosan nyomon követhető a járművek pillanatnyi helyzete, üzemanyag-fogyasztása és gépüzemi adatai. E mellett felderíthető, hogy vannak-e művelésből kihagyott vagy nem indokolt átfedéssel megművelt területek. Mindezen felül a digitalizáció a begyűjtött és tárolt adatoknak köszönhetően megkönnyíti a mezőgazdasági tevékenység adminisztrációját, elemzését, ami szintén a hatékonyság fokozását eredményezi. A digitális megoldásokat alkalmazó mezőgazdasági vállalkozások így versenyelőnyhöz jutnak az analóg gazdálkodókkal szemben. 
A digitalizáció mellett számos hazai kutatási és innovációs kezdeményezés indult el az elmúlt években, köszönhetően többek között a hazai KFI pályázati támogatásoknak. A KFI szereplők – beleértve az egyetemeket, kutatóintézeteket és vállalatokat is – innovációs képességét jelzi, hogy az agrárinnováció területén belül mennyire sokrétű a támogatott pályázatok köre, kiterjed a mezőgazdaság, erdészet, halászat és akvakultúra, valamint a bio alapú iparágak széles körére. Érinti a takarmányozást, tárolást, termesztési és tenyésztési technológiákat csakúgy, mint a különböző élelmiszeripari technológiákat. 
A támogatott fejlesztések jelentős része az innováció másik fő céljára kíván megoldást nyújtani, a környezeti lábnyom csökkentésére. Európának át kell váltania egy olyan modellre, amely fenntartható alternatívákat kínál az élelmiszer-termesztéshez. Elegendő, minőségi és biztonságos élelmiszert kell biztosítani. Ehhez ösztönözni kell a környezetbarát gazdálkodási technológiákat és gyakorlatokat, amelyek lehetővé teszik a termelékenység növelését, a környezetre nézve nagyon csekély hatással. 

Ezen innovatív megoldásoknak egyre nagyobb jelentősége van, hiszen azoknak a vállalkozásoknak fog nőni az értéke, amelyek így gondolkodnak. A statisztikai adatok szerint az innovatív vállalkozások közel négyszer akkora bevételt tudnak generálni, mint nem innovatív társaik. 
Az innovációazonban nemcsak egyszeri tevékenység. Ahhoz, hogy folyamatosan versenyben tudjanak maradni a kkv-k az innovációs tevékenység folyamatosságára kell törekedni. A fenntarthatóság érdekében fontos, hogy a vállalkozások úgy tekintsenek az innovációra, mint a szervezeti kultúra egyik elemére, amely hatással van a vállalkozás egészére. A folyamatos változtatási képesség az innovációs fenntarthatóságának alapköve.

Ez is magyar siker

Sorban álltak tavaly ősszel az érdeklődők Hannoverben, az Agri­technica agrárexpo startup pavilonjában a magyar Fields Fireman standján. Az aratási tarlótüzek „villámgyors” oltására kifejlesztett magyar innovációnak a vártnál is sikeresebb volt a vásári bemutatkozása. „Az egyik érdeklődő szerint ez volt az Agritechnica legjobb innovációja” – mondta büszkén a fejlesztő, Széplaki Tamás. Főleg az uniós német, holland, belga, spanyol, svéd és finn cégek érdeklődtek, de Ukrajnából, Ausztráliából, sőt Brazíliából, Szudánból, Dél-Afrikából is jöttek. „Útban a világhír felé” – a dunántúli startupról a holland, német, svéd, svájci szaklapok is írtak ilyen és hasonló címmel, még az Egyesült Államok vezető szakportálja, az agriculture.com is készített interjút a fejlesztővel.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai