Online számlázás a mindennapokban

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2020/11/09

Ezzel egyidejűleg a 100.000 forintos áfa tartalmat jelentő értékhatár is megszűnt. Ez azt jelentette, hogy 2020. július 1-jéig bezárólag nagy tömegnek kellet regisztrálnia magát az Online Számla rendszerében és persze az adatszolgáltatáshoz alkalmas számlázó programot beszerezni. A regisztrációt és az azzal kapcsolatos folyamatokat érintő kérdéseken túl előtérbe került több olyan téma, ami magára a számlázásra, valamint annak helyes teljesítésére vonatkozott. Ezek között több olyan is volt, ahol a szabályozás évek óta ugyanaz, azonban a mindennapi életben mégis ettől eltérő gyakorlat alakult ki és maradt meg… egészen mostanáig. 

Számlázás

Az online számlázás 2020. július 1-jei kiterjesztése mellett több szabály is változott, így például a számla kötelező tartalmi elemévé vált a vevő adószáma is. Fontos azonban, hogy ez csak a belföldi áfa alany vevő esetében van így, tehát továbbra is kibocsátható számla a vevő adószáma nélkül abban az esetében, ha az nem belföldi áfa alany, hanem például gazdasági tevékenységet nem végző, belföldi vagy külföldi magánszemély, nemzetközi szervezet, esetleg fegyveres testület vagy diplomáciai szervezet részére történik.
Ezt a számlát kibocsátónak nem kell tudnia, vagy ellenőriznie, elegendő akár szóban nyilatkoztatnia, hogy a vevő saját bevallása szerint áfa alany vagy sem, és ha nem ad meg adószámot, akkor a számlának nem kell azt tartalmaznia. 

Ahogy annyi más is, úgy az online számla is érinti a fizető vendéglátói tevékenységet is. Mivel ezen tevékenység – mint ismert – nem adómentes ingatlan bérbeadásnak minősül, hanem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak, ezért amennyiben belföldi áfa alany veszi igénybe a szolgáltatást, úgy esetükben is kötelező a számlaadat-szolgáltatás.  Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a falusi szálláshely-szolgáltatás kivételével a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végzők pénztárgép használatra kötelezettek. Az online pénztárgépre történő átállás idején azonban többen – elkerülve egy új pénztárgép beszerzését – döntöttek úgy, hogy nyugta helyett számlát állítanak ki minden ügyletről. Ezen számlák adatairól pedig a PTGSZLAH nyomtatványon kellett korábban is adatszolgáltatást benyújtani havi rendszerességgel. Ez a kötelezettség továbbra is fennáll, függetlenül attól, hogy a kiadott számlákról az online számla keretében is meg kell valósuljon az adatszolgáltatás.

Ennek analógiájára az őstermelőket is érinti az online adatszolgáltatás, de esetükben is csak akkor, ha belföldi áfa alany részére értékesít és állít ki számlát. Ha az őstermelő az értékesítésről nem számlát állít ki, hanem pl.: a kompenzációs felárra jogosítás miatt a felvásárló állít ki okiratot, arra nem vonatkozik az adatszolgáltatás.

Továbbra is lehetőség van kézi számla kiállítására, (nem kell géppel előállított számla), ilyen esetben pedig a számlakibocsátást követő 4 naptári napon belül kell adatszolgáltatást teljesíteni. Ha a számla áfa tartalma eléri az 500.000,- Ft-ot, akkor pedig már a következő naptári napon meg kell történnie az adatszolgáltatásnak. 

A köztudatban szerepelnek a negatív előjelű számlák, melyekkel leggyakrabban elszámoló számla esetén lehet találkozni, de előfordul olyan esetben is, amikor egy korábbi ügylet alapján kiállított számlát akarnak a felek sztornózni. Az áfa törvény azonban nem ismeri a negatív előjelű számla fogalmát, mivel számlát termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról lehet kiállítani, így a negatív végösszegű számla fogalmilag kizárt. A helyes eljárás egy elszámoló számla esetében az, ha a korábban kibocsátott részszámlákra módosító számla kerül kiadásra, ami belátható, hogy bonyolultabb eljárás, mint egy mínuszos számla kiadása. A módosított számla kiadása mellett persze a befogadói oldalon a vevőnek is teendője keletkezik, hiszen, ha levonási jogot érvényesített a számla alapján az áfa bevallásában, akkor azt ön ellenőriznie kell.

A módosító számlák mellett érdemes tisztában lenni a sztornó számlával és azok közti különbséggel is. Abban az esetben, ha meghiúsul az ügylet, akkor értelemszerűen sztornó számla kiállítása szükséges. Szintén sztornó számla kiállítása szükséges, ha az ügylet megvalósult, azonban valamilyen hiba folytán más vevőre történt a számla kiállítása. A sztornózás után új számlát kell a jó vevőre kiállítani, ezen számlán nem kell a korábban kiállított és sztornózott számlákra hivatkozni.

Abban az esetben, ha az ügylet megvalósult és jó vevőre is került kiállításra számla, azonban más hiányosságban szenved, vagy számlázott tétel mennyisége, ára változik, akkor módosító számla kibocsátása iránt érdemes intézkedni, ezen pedig minden esetben hivatkozni kell az alap, módosított számlára. Lehetőség van ugyanakkor itt is sztornó számlát, majd egy új számlát kiállítani, azonban ilyenkor hivatkozni kell az alapszámlára is.
Az adatszolgáltatási kötelezettség érinti az előleg számlát is, ha az áthárított adót tartalmaz. Ez a végszámlára is vonatkozik, azonban ki kell emelni, hogy a végszámlát nem a teljes összegről, hanem az előlegszámlán szerepeltetett összeggel csökkentve kell kiállítani. Abban az esetben, ha az előleg számlán a teljes fizetendő összeg szerepel, akkor is szükséges a végszámla kiállítása, de mivel az 0,- Ft-ról szól, így arról nem kell számla-adatszolgáltatást teljesíteni.

Számla vagy nyugta

Lényeges, hogy egy ügyletről egyféle bizonylat készülhet. Korábban előfordult, hogy az eladó az ügyletről kiállított számla végösszegét az online pénztárgépbe is beütötte (nyugtát is állított ki róla), azonban ez az adatszolgáltatások (online számla és online pénztárgép) során duplán fog megjelenni, ami fals adatokat eredményez, és a bizonylatolás szabályaitól is eltér. Ez a gyakorlat a 2008. január 1-je előtt hatályos szabályokból ered, valamint az az oka, hogy a számla ellenértékeként kapott összeg jellemzően a pénztárgéphez rendelt pénztároló fiókba került, és annak egyeznie kellett a pénztárgép adataival. Ilyen esetben az a helyes eljárás, hogy nyugta helyett a pénztárgépen pénztári befizetési bizonylat kerül kiállításra a számla alapján megfizetett összegről. Ezzel a számla alapján fizetett összeg nyugodtan tartható a pénztárgéphez tartozó pénztároló fiókban.
Ugyanígy, ha pénztárgéppel történik a számla kiállítása, akkor arról nem szükséges adatot szolgáltatni az online számla keretében, mivel az nem minősül nyomtatvány alkalmazásával kiállított számlának és számlázó programmal kibocsátott számlának sem. 

Belföldi összesítő jelentés

Az adatszolgáltatás kapcsán mindig előtérbe kerül a belföldi összesítő jelentés, más néven az áfa bevallás M lapja is. Ezen lapot továbbra is tölteni kell az olyan befogadott számlákról, amelyre levonási jogot gyakorol az adott bevallásban. Ha áthárított áfa nem szerepel a számlán, tehát levonási jogot sem keletkeztet, akkor ételemszerűen nem kell az M lapon szerepeltetni. A számla adatainak feltöltése során figyelemmel kell arra lenni, hogy a számla teljes bruttó összegét kell az M lapon függetlenül attól, hogy a levonást a teljes összegre vagy csak egy részére lehet igénybe venni. Fontos, hogy a kizárólag belföldi fordított adózás alá eső ügyletet tartalmazó számláról nem kell adatot szolgáltatni. Más a helyzet akkor, ha a számla fordított adózás alá eső és úgynevezett egyenes adózású – áthárított áfát tartalmazó ügyletet is tartalmaz. Ilyenkor megint csak a számla teljes összegéről kell adatot szolgáltatni az áfa bevallás M lapján, feltételezve, hogy arra levonási jogot gyakorol az érintett.

Az éves áfa bevallók esetében az M lapon szerepeltetett adatok tekintetében a 2020. június 30-áig hatályos szabályt kell figyelembe venni, vagyis esetükben az egész 2020-as évre nézve elegendő, ha csak a 100 000 Ft áfa értékhatárt elérő, befogadott számlákról adnak adatszolgáltatást. 
A regisztrációt érintő kérdés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése. Az áfa törvény alapján az Online Számla rendszerben annak kell regisztrálnia, akinek számla-adatszolgáltatási kötelezettsége van, ezért ha az egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét, amit be is jelent az adóhatóság felé, akkor mivel a szünetelés alatt tevékenységet nem végezhet, nem kell eleget tennie a regisztrációnak.

Végül nem szabad elfelejteni, hogy 2020. szeptember 30-ával megszűnik a járványhelyzet kapcsán korábban bevezetett türelmi – szankció mentes – időszak az online számlaadat-adatszolgáltatási kötelezettséget érintően. Ezen határidőt követően a NAV szankcionálhatja azon adózókat, akik nem teljesítik a belföldi áfa alany felé kibocsátott áthárított adót tartalmazó számláról adatszolgáltatási kötelezettségüket. A szankció nem a regisztráció elmaradására vonatkozik, ugyanis a jogszabály az adatszolgáltatást írja elő kötelezettségként. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai