A gazda biztonsága a változó klímaviszonyok között

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Rézsó Vince, 2020/11/10

A növénybiztosításokat az állam is támogatja, akár a díj 65 százalékáig. Azonban nem csak a növénykultúrákat érdemes biztonságban tudni: biztosítható az állatállomány, a termelőeszközök, a munkavégzés során másnak okozott károkra pedig felelősségbiztosítás köthető.

A NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS

A szántóföldi növényekben az elemi csapások tehetnek kárt. Így biztosítható kockázatok a tűzkár, jégverés, téli és tavaszi fagykár, viharkár (beleértve a homokverés), aszálykár, felhőszakadás okozta kár, illetve az árvízkár.

A biztosítható növénykultúrák: az őszi és a tavaszi búza, az őszi és a tavaszi árpa, az őszi káposztarepce, a tritikálé, a rozs, a napraforgó, a takarmánykukorica, a borszőlő, illetve az alma. A biztosítási védelem kiterjeszthető a csemegeszőlő, a zab, a szója, a lencse, a borsó, a lóbab, a csemegekukorica, a cukorrépa, a zöldborsó, a zöldbab, az uborka, a sárgadinnye, a görögdinnye, a paprika, a fűszerpaprika, a paradicsom, a káposzta, a kelkáposzta, a karfiol, a brokkoli, a sárgarépa, a sütőtök, a spárga, a mák, a szárazbab, a burgonya, a vöröshagyma, az őszibarack, a kajszi, a körte, a szilva, a meggy, a cseresznye, a málna, a ribizli, a köszméte, a szamóca és a dió ültetvényekre.

A bekövetkezett károk csak akkor tekinthetők biztosítási eseménynek, ha a növényekben legalább 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenést okoznak.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Aszálykár. Az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el. A harminc napot a biztosítás hatálybalépésétől kell számítani. A kockázatviselés feltétele a biztosító által elvégzett területszemle. Őszi és tavaszi vetésű gabonák és a kukorica esetében az elvárható tőszám elérésétől és legalább 10 cm-es nagyságtól, őszi káposztarepcénél az elvárható tőszám meglététől, és legalább 8 leveles állapottól, napraforgónál az elvárható tőszám elérésétől és legalább 6 leveles állapottól, almában és borszőlőben az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1-től. A kockázatviselési időszak vége az érett állapot.

Felhőszakadás. Azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t. A káresemény a növényállomány vagy a termés pusztulásában nyilvánul meg részben vagy egészben. A kockázatviselési időszak kezdete: szántóföldi növények esetében vetéstől, alma és borszőlő esetében a szerződés hatálybalépésétől. A kockázatviselési időszak vége: szántóföldi növények esetében a technológiai érést követő 30. nap, almában és borszőlőben, a technológiai érést követő 40. nap.

Jégeső. Megkülönböztetünk tő kiveréses jégesőkárt, mely a növények tőállományának olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását, valamint súlycsökkenési jégesőkárt, mely a növények termésében súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteséget okoz.

Tő kiveréses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: az őszi és tavaszi vetésű növényekben, a keléstől. A kockázatviselési időszak vége: az őszi és tavaszi vetésű növényekben, mindaddig, míg a terület újrahasznosítható. 

Súlycsökkenéses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: az őszi és tavaszi vetésű növényekben, a keléstől, alma esetében a tisztuló hullás befejeződésétől, szőlőben, a fürtök megjelenésétől. A kockázatviselési időszak vége: szántóföldi növényeknél a technológiai érést követő 30. nap, almában és borszőlőben, a technológiai érést követő 40. nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.

Árvíz. A folyók vagy vízfolyások védőművekkel határolt területéről, nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz. A káresemény a növényállomány vagy a termés pusztulásában nyilvánul meg részben vagy egészben. A kockázatviselési időszak kezdete: szántóföldi növények esetében, keléstől, alma és borszőlő esetében a szerződés hatálybalépésétől. A kockázatviselési időszak vége: szántóföldi növényeknél a technológiai érést követő 30. nap, almában és borszőlőben, a technológiai érést követő 40. nap.

Tavaszi fagykár. A téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező fagy miatt, a növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved. A kockázatviselési időszak kezdete: szántóföldi növények esetében, április 1-jétől, alma esetében a fehérbimbós állapottól, borszőlő esetében a tőke véglegesre metszésétől. A kockázatviselési időszak vége: szántóföldi növények, alma és borszőlő esetében május 31.

Téli fagykár. A nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a fagy miatt bekövetkezett kipusztulását, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény. Az őszi kalászosok, valamint az őszi káposztarepce a téli fagy következtében előálló, oly mértékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szükségessé. A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülvetés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás. A kockázatviselési időszak kezdete: őszi gabonák esetében a technológiailag elvárható tőszám meglététől, őszi káposztarepce esetében a technológiailag elvárható tőszám meglététől, és legalább 8 leveles állapottól, almában és borszőlőben az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1-től. A kockázatviselési időszak vége március 31.

Viharkár. A legalább 20 m/sec erősségű szél esetén a káresemény a következőkben nyilvánul meg: a kalászosok szemkiverésében, kalászletörésben a napraforgó kidőlésében, szár- vagy tányértörésében (aminek következtében a termés betakaríthatatlanná válik) alma és borszőlő termésének leverésében repce esetében a becők leverésében, szemkiverésben, kukorica esetében szártörésben és kidőlésben. A kockázatviselési időszak kezdete: kalászosokban az érés kezdetétől, őszi káposztarepcében a becők érésétől, napraforgónál, kukoricánál, a kikeléstől, almánál augusztus 15-étől, borszőlőnél augusztus 1-jétől. A kockázatviselési időszak vége: szántóföldi növényeknél a technológiai érést követő 30. nap, almában és borszőlőben, a technológiai érést követő 40. nap. Vegyszeres érésszabályozás esetén a kezelést követő 10. nap. 

Tűzkár. Természeti esemény, így többek között villámcsapás kiváltotta égés. A káresemény a növényállomány vagy a termés pusztulásában nyilvánul meg. Tűzkockázat esetén: A kockázatviselési időszak kezdete: szántóföldi növényekben a keléstől, almában és borszőlőben a szerződés hatálybalépésétől. A kockázatviselési időszak vége: szántóföldi növényekben a technológiai érést követő 30. nap, almában és borszőlőben a technológiai érést követő 40. nap.

A biztosító a következő esetekben nem szolgáltat: 

• Jégeső esetén: a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károk; a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károk.
• Tűz esetén: ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő tűzkárok; erdők tűzkárainál fejlődési veszteségek; erdőben bekövetkező esztétikai károk.
• Vihar esetén: a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károk; ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik. 
• Téli fagy esetén: téli fagykár következményeként bekövetkező súlycsökkenési károk. 
• A biztosítás nem terjed ki: a belvízkárokra. 
• Nem fizet a biztosító a jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással okozott károkra.
• A kártevők, kórokozók által okozott károkra.
• A magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi (pl. cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom) értékvesztésében megnyilvánuló károkra.

A biztosító a kárkifizetésnél önrészt von le. A biztosítási szerződés díjához állami támogatás is igényelhető, melynek maximális mértéke a befizetett biztosítási díj 65 százaléka. A biztosítás minimum éves nettó díja 50 000 Ft.

AZ ÁLLATBIZTOSÍTÁS

Állatfajtól függően a következő biztosítási eseményekre választható: elemi kár; betegség, baleset; költségkiegészítés (amennyiben hatósági intézkedés keretében az állattartó telepen zárlatot rendelnek el vagy az állatokat leölik, és a telep újraindításával kapcsolatban többletköltségek merülnek fel). A biztosítási összeg kiszámításának a módja állatfajtól és korcsoporttól függően: biztosítási összeg = állatlétszám (db) X egységár (Ft/db) vagy állatlétszám (db) X csúcskockázati tömeg (kg/db) X kilogrammonkénti egységár (Ft/kg)

Mire nem terjed ki a biztosítás? 

A biztosító nem szolgáltat a bekövetkezéstől számított harmadik nap utáni elhullásból eredő károkra. Állami kártalanítás keretében megtérített veszteségeket sem térít, mint ahogy a bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek sem térülnek. Kizártak a zárlat feloldását követő elhullások miatt keletkezett károk; állategészségügyi jogszabályok be nem tartásából eredő károk, továbbá a biztosítás nem terjed ki az ajánlattételkor vagy a szerződésmódosításkor már beteg állatokra. A jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással okozott károkra sem jár kártérítés.

A VAGYONBIZTOSÍTÁS

Biztosítható a gazdaság vagyonállománya is. A vagyonbiztosítás minden esetben tartalmazza a következő kockázatokat: tűz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása, légi járművek és rakományaik által okozott kár. 

Választható kiegészítő kockázatok: elemi kár: tartalmazza a vihar, földmozgás, földrengés, jégverés és hónyomás okozta károk biztosítását, valamint az árvíz és felhőszakadás által okozott vízkárra, épület vezetékeinek töréséből eredő vízkárra, technológiai csővezetékek töréséből eredő vízkárra, tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés töréséből eredő kárra vonatkozó biztosítást. 

Betöréses lopásra és rablásra is fedezetet nyújt. Köthető géptörés, valamint üveg- és fóliabiztosítás is hozzá.
A vagyontárgy biztosítási összege a biztosított vagyontárgy szerződéskori értékének megfelelő összeg, melyet bruttó értéken kell megadni. 

A felelősségbiztosítás tevékenységi felelősségbiztosítást tartalmaz. E mellé választható még munkáltatói felelősségbiztosítás és vegyszerhasználói felelősségbiztosítás. A felelősségbiztosítás biztosítási összege a kártérítési limit.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai