Európa Szaharája: Homokhátság 2020

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Valkó Béla, 2020/11/11

Nagy István elmondta, csaknem 4,4 milliárd forintból 1500 hektáron fejlesztik az öntözést; környezetbarát módon nem rétegvizet, hanem a Tisza fölös vizét használják majd.

A folyamatban lévő beruházással 1,4 millió köbméter öntözővíz lesz tárolható a területen. Emellett a térségben, Domaszéktől Üllésig, Röszkétől Forráskútig, bővül a foglalkoztatás, újabb termőterületeket lehet művelésbe vonni.  Nő a termelés biztonsága, erősödik a térség gazdasága. Mórahalmon mintegy 6 milliárd forintból válogató- és csomagoló, árukezelő központ épül, Kiskundorozsmán, a nagybani piac helyén, pedig egy 10 ezer négyzetméter alapterületű, geotermikus energiaellátásra épülő, gépesített zöldség- és gyümölcsmosó, osztályozó, csomagoló, címképző technológiát alkalmazó ipari hűtőházat alakítanak ki 12 milliárd forintból, amely egész évben el tudja látni ilyen áruval a hazai tulajdonú hipermarketeket.

A miniszter emlékeztetett: társadalmi egyeztetésen van már egy 30 milliárd forint keretösszegű pályázat, amelyben kertészeteket támogatnak hűtő- és tárolókapacitások, üvegházak létrehozásában, válogató- és csomagolótechnológiák fejlesztésében, valamint energiahatékonysági beruházások végrehajtásában.

Ezen felül 5,5 milliárd forint értékben meghirdetik a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit segítő új pályázatot. A forrásból 2,5 milliárd forint jut a legkisebb termelőknek mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó tevékenység kialakítására, fejlesztésére. A helyi termékek értékesítési lehetőségének bővítését, a piacok, vásárterek kialakítását, fejlesztését 3 milliárd forinttal támogatja a program.

Az öntözésfejlesztésnek jövőre, a termelési szezon kezdetére el kell készülnie, a többi beruházás lépcsőzetesen, a termelési feltételek kialakítása, javítása után kezdődhet.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere elmondta, a vízügyi fejlesztés mintegy százezer ember, több mint ezer gazdálkodó család jövőjét változtatja meg. Kétezer hektár üzemi területet tudnak majd öntözni.

A koronavírus-járvány megmutatta az önellátás fontosságát, amiben a piacok kulcsszerepet tudnak vállalni, ami nemzetbiztonsági érdek is. Ilyen formán a fejlesztéssorozat élénkíti a térség agráriparát és összeköti a Dél-Alföldi térséget a Vajdasággal. Ösztönzi a termelői hálózatok létrehozását.  4,4 milliárd forintból tudjuk megvalósítani azt a beruházást, amellyel ez a terület öntözhetővé válik a Tisza vizéből. Ez klímabarát, felelős környezeti hozzáállást is mutat. Ez az öntözési beruházás kiegészül majd egy olyan feldolgozói hűtőkapacitással, ami segíti a feldolgozott terméket elkészíteni a változó piaci igényeknek megfelelően.

Mórahalom polgármestere szerint a régióban az öntözés létfontosságú. Olyan térségről van szó, amely társadalmának és gazdaságának gerincét a mezőgazdasági termelők adják.

– Ha nem oldjuk meg tíz éven belül a homokhátság vízpótlását és öntözését,akkor ezt a területet visszaveszi a természet, az élet lehetetlenné válik. Ezért harcolunk minden erőnkkel az öntözés érdekében, mert csak ezzel tudjuk a térség jövőjét megalapozni a következő 30-50 évre, éppen a termelésbiztonságának a megőrzése érdekében – hangsúlyozta Nógrádi Zoltán.

Mint lapunknak elmondta,1,4 millió köbméter vizet tudnak majd tárolni a területen. A cél, hogy a Duna és a Tisza szintje fölött 20 méternyi magasságban fekvő Homokhátságra emeljék föl a vizet, majd úgy elosztani, hogy az minden gazdálkodóhoz eljusson. Arra kell ügyelniük, hogy a fejlesztés okszerű, hatékony legyen, mindig a megfelelő minőségben és mennyiségben álljon rendelkezésre az öntözővíz. Ezért öntözési szövetkezet kell szervezniük. Ennek az üzemben- és karbantartására gépparkot kell vásárolniuk. A termékek piacra jutását az infrastruktúra fejlesztése segíti elő. Ezért épül a válogató és csomagoló árukezelő központ is.

– A Kiskundorozsmai nagybani piac helyén pedig egy 10 ezer négyzetméteres ipari hűtőházat alakítunk ki, amely egész évben el tudja látni a hazai tulajdonú hipermarketet – erről már Lekeny Márk, a szegedi Hansa-Kontakt Kft. ügyvezetője beszélt. Különleges helyzetben vagyunk, mert ennek a piacnak az üzemeltetését is cégcsoportunk végzi, és az elmúlt négy évben sikerült kellő tapasztalatot összegyűjteni, ami az áruellátás biztonságát garantálja, és a korábbinál magasabb szintre emeli. A jövőben szervesen összeépül ezeknek az áruknak a piacra jutása, válogatása, csomagolása, hosszan tartó tárolása. A nagybani piacon értékesített termények várható éves árbevétele egyébként 4-4,5 milliárd forintkörüli összegre tehető. Az árunak több mind a fele a közvetlen közelünkben tevékenykedő termelőktől érkezik ide, a kivitel elsősorban Romániába irányul. Jelentős, pozitív változást hozhat Szerbia uniós csatlakozása.

Nógrádi Zoltán a nagyberuházással kapcsolatban lapunknak az ügy nehézségeiről is szót ejtett. 

– Én nem a megaprojekt fölött diszponálok, csak a helyi teendőket tudom képviselni. Lehozni ide a földre ezt a gondolatvilágot, ami most már 30 éve nem képes semmiféle konkrét megoldásra a felszíni vizek hasznosítása terén. Olyan mintaprojektről van szó, ami megmutatja, hogy mit jelent a felszíni vizek hasznosítása öntözési céllal. A Tisza vizét akarjuk Mórahalom és környékére fölhozni, és ezt öntözési infrastruktúra illetve üzemi fejlesztéssel próbáljuk szétosztani a gazdák között. Ehhez rendelkezésre áll egy üzemeltetési szervezetfejlesztési tervezet, az öntözési szövetkezet megalapításának programja. Ennek ökonómiai, üzemviteli számításai. Ide kapcsolódna egy zöldségpályás integrációt, ami nagymennyiségű árualapot biztosítana.

– Hol tart az öntözési beruházás?

– Algyőn kivettük a vizet, fölhoztuk a Homokhátság gerincére, innét kellene tovább teríteni, eljuttatni a tározókba, mert van bőséggel előkészített tározókapacitás.  Erre kellene rátenni az öntözési fürtöt, az öntözési szövetkezetet, a gazdák üzemi bekapcsolását, infrastruktúráját, és aztán gördülni tovább a termékpályás integrációra, ami automatizált feldolgozó gépsorokat éspiacra jutási kapacitást jelent.A Mórahalmi termőtájon is épülne egy ilyen üzem, ahonnan az áruk automatizáltan csomagolva, előkészítve, manipulálva, esetenként földolgozva,közvetlenül a CBA rendszerébe mehetnének.

– Mely településeket érinti az öntözési projekt és mekkora területen?

– Mintegy 2000 hektárról van szó. Az első ütemben Domaszék, Zákányszék, Mórahalom, Röszke, a második ütemben Üllés, Forráskút, Rúzsa, Pusztamérges, Ásotthalom kerül sorra. Az első ütemet már elkezdtük. Több milliárd forintot beletettünk a földbe. A baj az, hogy a rendszer több éve „ledugózva” várakozik. Az elmúlt években odáig jutottunk el, hogy nyolc kis projektből összeraktuk az első ütemet, és nem tudunk hozzáfogni a befejezéshez. Az egész rendszernek megvan az üzemeltetési engedélye, minden készen van, azonnal indítható, befejezhető. A beruházás azonban a végtelenségig aprózódik. Hol 200 métert tudunk előre haladni, hol két kilométert. De még ide egyelőre országos öntözési struktúrafejlesztési forrás nem érkezett, holott az országos öntözésfejlesztési projekt listában első helyen szerepelünk. A beruházási programot kisebb-nagyobb önkormányzati forrásokból, határon átnyúló projektekből, regionális pénzekből rakogattuk össze. A csővezeték, amelynek vége Algyőnél belelóg a Tiszába, s a másik vége a folyó felett 15 méter magasságban Zákányszéknél várja, hogy kihúzzuk a „dugókat”.

Varga Ferenc (65 éves) mórahalmi gazdálkodó

– Mi csak burgonyatermesztéssel foglalkozunk, de a vetésforgó részeként kalászosokat is termesztünk – indítja a beszélgetést Varga Ferenc.  
25–35 hektárnyi homokon, alacsony 4-5 aranykorona értékű földeken ültetnek burgonyát évente. Ehhez tároló kapacitással, értékesítéssel, gépekkel rendelkeznek.
– Az én korosztályom már a szocializmusban is keményen dolgozott a megmaradt birtokán – idézi a múltat a mórahalmi gazdálkodó.
– Mit ért ezen a birtokon? – kérdezem.
– A nagy kolhozosítás idején nálunk meghagyták  a szakszövetkezeti típust, ami lehetővé tette, hogy pár hektáron, 4-6 holdon, magántulajdonban művelhessük földjeinket. Mert az itteni gyenge homokon nem kellett tartani valamiféle paraszti meggazdagodástól, de akár tisztes jövedelemszerzéstől sem. Aztán az idő bebizonyította, hogy mégis lehet gyarapodni.
– Ez mikor történt?
– Még 89 előtt. Nézze a rendszerváltás előtti hiánygazdaságban viszonylag jól alakultak számunkra a piaci viszonyok. Nagyban ugyan nem lehetett termelni, de a találékony, okos emberek el kezdtek élni a lehetőségekkel. Hozzá fogtak az öntözéshez, szerves trágyázáshoz, és kiderült, hogy a homokon is lehet nagyon jó minőségben termelni.
– Például burgonyát...
– Igen, hiszen a homok engedi, a burgonyát gyönyörűen kifejlődni. Nincsenek rögök, a gumók mélyen tudnak gyökerezni. Tehát egy nagyon jó minőséget lehet előállítani. Általában a mennyiség is meg van, de a minőség mindenképpen. A rendszerváltás után, nyilván ahogy a lehetőségek alakultak, felfutott az itteni gazdálkodás. A gyenge aranykoronás homokon nagyszerű eredményeket értek el az emberek.
– Az idei termés?
– Az idei év összességében mennyiségben, minőségben jó, a gond az, hogy rendkívül gyenge az ár. Ilyen alacsony fölvásárlási ár az utóbbi tíz évben mégnem volt. Ma 50-60 forintért vásárolják föl tőlünk a burgonyát, miközben a fogyasztó az áruházláncokban 200 forint körül jut hozzá.
– Öntözés?
– Annyit tudunk, hogy a polgármesterünk folyamatosan küzd a problémákkal, gyakorta ütközik falakba.
– Mit gondol az öntözési szövetkezetről?
– Nagyon is valószínűnek tartom, hogy az öntözési szövetkezet működni fog.
– Jelenleg mi a helyzet?
– Most mindenki kis mélységű kutakból öntöz. Rendelkezünk kis befogadóképességű, természetes víztározókkal, amelyeket a tavaszi csapadék feltölt. De vannak olyan birtokrészek, ahol öntözés nélkül is tudunk eredményt felmutatni.
– Más terményre gondoltak-e?
– Kicsi a mozgásterünk. A burgonyának van egy olyan előnye, hogy abszolút gépesíthető. Mi ezt megtettük. A mai munkaerő helyzetben éppen ezért számunkra balgaság lenne új terméket a gazdálkodásunkba beemelni. Persze, mindenki várja a nagy lehetőséget a miniszteri bejelentés után. Ha a lehetőség itt lesz, azt gondolom, a gazdák élni fognak vele.
– Valaki viszi-e tovább a családjukban a gazdaságot? Lesz-e folytatás?
– Valószínűleg nem. Ez egy életforma, egy készenlét. Mi a birtok közepén élünk a központtól 10 kilométerre. Ezt az életformát nem mindenki képes vállalni. Én azt gondolom erről az egészről, hogy a Homokhátság óriási potenciál zöldség- és gyümölcstermesztés szempontjából. Itt az emberek ezen a homokos területen megtanultak gazdálkodni. Időközben professzionális gazdaságok alakultak ki, amelyek nagyon komoly termelési potenciállal rendelkeznek. Nyilván azok a családok, ahol a gyerekek otthon maradtak, egyre jobban terjeszkednek, egyre nagyobb területeket vonnak be a  gazdálkodásukba. Azok a famíliák pedig, ahol nincs utánpótlás, előbb-utóbb beolvadnak, földjeiket felvásárolják. Amegmaradók üzemeit már nem lehet kis kutakból, felszíni vizekből pótolni. Viszont a következő évtizedekben ők lesznek azok, akiknek a jövője nagyban függ attól, hogy a Tisza vize megérkezik-e a Homokhátságra. Ha igen, akkor olyan mennyiségű és minőségű áru fog termelődni a mi tájunkon, ami egész Magyarországot is el tudja látni, de külföldön is megállja majd a helyét. Ehhez azonban vízre, tápanyagra és akaratra van szükség. A tápanyag és az akarat megvan. A víz még várat magára. Mi itt ezen az éghajlaton, itt a homokon hihetetlenül jó minőséget tudunk előállítani, ráadásul a magyar termelő utolérhető, ellenőrizhető. Bízunk benne,hogy a Homokhátság meghatározó lesz Magyarország zöldség- és gyümölcstermesztésében.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai