2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Egészséges tendenciák

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: - bi -, 2020/11/12

Néhány hónapja az Erste Agrár Szemlében megjelent egy érdekes elemzés a biotermékek nemzetközi piacáról. Az elemzés lényeges megállapításait összefoglaljuk, mert az agrártermelők számára biztosan hasznos információkat tartalmaz.

Varga Szabina bioalmása a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gemzse határában

A világ termőföld-területének 1,4 százalékán – közel 70 millió hektáron – folytatnak biotermelést jelenleg. A bio ültetvények területe folyamatosan nő, évente 3-4 százalékkal. A bioélelmiszerek globális piaca már 100 milliárd euró körül van, a legnagyobb az USA piaca (40 mrd euró), majd Németország (10 mrd.€) és Franciaország (7 mrd €)

Egy főre vetítve a legtöbbet a svájciak adnak ki bio élelmiszerekre, közel 300 eurót, azaz mintegy 100 ezer Ft-ot. Őket követi Dánia, Svédország, Ausztria, USA, Németország, Japán, ahol évi 50-80 ezer Ft-ért vásárolnak ilyen élelmiszereket a helyi lakosok.

Konklúzió: a bioélelmiszerek nagyon drágák, jellemzően ott van csak jelentősebb fogyasztás, ahol igen magas a vásárlóerő, azaz a világ legfejlettebb gazdaságával rendelkező országokban. 

Az Európai Unión belül 14,6 millió ha-on történik jelenleg biotermelés. A legnagyobb területtel Spanyolország, Franciaország és Olaszország rendelkezik. Az európai gazdák 4 százaléka foglalkozik biotermeléssel, arányában nézve a legtöbben Olaszországban (7 százalék).
Az európai bioélelmiszer-piac az elmúlt évtizedben a duplájára nőtt, nagysága jelenleg közel 40 milliárd €, az éves bővülés 2-4 milliárd €, ami jelzi, hogy a fogyasztói igények óriásiak, természetesen csak azokban az európai országokban, ahol kiugróan magas az egy főre jutó jövedelemszint.

A magyarországi termelőknek Németország a legnagyobb felvevőpiaca, ezért érdekes lehet az ottani trendeket alaposabban megismerni:

A német bio élelmiszer-piac 2018-ban értékben 11 milliárd € volt, ez 5,5 százalékos bővülés az előző évhez képest. Nagyon lényeges tudni, hogy a németek a biotermékek nagy és egyre nagyobb hányadát élelmiszerláncokban vásárolják, tehát nem úgy, mint nálunk a biopiacokon. A nagy láncok rendkívül szigorú minőség-ellenőrzést végeznek, oda bejutni csak a profi módon szervezett termelők tudnak, akik auditálása egész éven át folyamatos. (Sajnos a magyarországi biotermelők professzionális szervezettsége közel a nullához, emiatt nem is tudnak bejutni ilyen hálózatokba. Tisztelet a néhány kivételnek.) 

A német bioélelmiszer-piac 2025-re az előrejelzések szerint megduplázódik, meghaladja majd a 20 milliárd eurót, azaz a 6 ezer milliárd forintot!. Érdemes tehát komolyan venni a biotermelést és még komolyabban a professzionális szervezést, közös fellépést. A német biopiacra ugyanis sose fognak tudni bejutni azok a magyarországi biotermelők, akik egyénileg próbálkoznak. Termelésük jellemzően olyan kicsi, hogy komoly vevő nem áll velük szóba.

Tehát el kell kezdeni nagyban bioterméket előállítani, azonos minőséget kínálni, megbízható ellenőrzési rendszereket létrehozni és mindenek előtt együtt fellépni, szövetkezni, hogy tárgyaló- és szállítóképesek legyünk a nagy láncoknál.
Sajnos ez az utóbbi, ami nagyon nehezen megy nálunk, pedig a biopiac a profiknak extraprofitot tud hozni rövid- közép- és főleg hosszú távon.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza