2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Egészséges tendenciák

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: - bi -, 2020/11/12

Néhány hónapja az Erste Agrár Szemlében megjelent egy érdekes elemzés a biotermékek nemzetközi piacáról. Az elemzés lényeges megállapításait összefoglaljuk, mert az agrártermelők számára biztosan hasznos információkat tartalmaz.

Varga Szabina bioalmása a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gemzse határában

A világ termőföld-területének 1,4 százalékán – közel 70 millió hektáron – folytatnak biotermelést jelenleg. A bio ültetvények területe folyamatosan nő, évente 3-4 százalékkal. A bioélelmiszerek globális piaca már 100 milliárd euró körül van, a legnagyobb az USA piaca (40 mrd euró), majd Németország (10 mrd.€) és Franciaország (7 mrd €)

Egy főre vetítve a legtöbbet a svájciak adnak ki bio élelmiszerekre, közel 300 eurót, azaz mintegy 100 ezer Ft-ot. Őket követi Dánia, Svédország, Ausztria, USA, Németország, Japán, ahol évi 50-80 ezer Ft-ért vásárolnak ilyen élelmiszereket a helyi lakosok.

Konklúzió: a bioélelmiszerek nagyon drágák, jellemzően ott van csak jelentősebb fogyasztás, ahol igen magas a vásárlóerő, azaz a világ legfejlettebb gazdaságával rendelkező országokban. 

Az Európai Unión belül 14,6 millió ha-on történik jelenleg biotermelés. A legnagyobb területtel Spanyolország, Franciaország és Olaszország rendelkezik. Az európai gazdák 4 százaléka foglalkozik biotermeléssel, arányában nézve a legtöbben Olaszországban (7 százalék).
Az európai bioélelmiszer-piac az elmúlt évtizedben a duplájára nőtt, nagysága jelenleg közel 40 milliárd €, az éves bővülés 2-4 milliárd €, ami jelzi, hogy a fogyasztói igények óriásiak, természetesen csak azokban az európai országokban, ahol kiugróan magas az egy főre jutó jövedelemszint.

A magyarországi termelőknek Németország a legnagyobb felvevőpiaca, ezért érdekes lehet az ottani trendeket alaposabban megismerni:

A német bio élelmiszer-piac 2018-ban értékben 11 milliárd € volt, ez 5,5 százalékos bővülés az előző évhez képest. Nagyon lényeges tudni, hogy a németek a biotermékek nagy és egyre nagyobb hányadát élelmiszerláncokban vásárolják, tehát nem úgy, mint nálunk a biopiacokon. A nagy láncok rendkívül szigorú minőség-ellenőrzést végeznek, oda bejutni csak a profi módon szervezett termelők tudnak, akik auditálása egész éven át folyamatos. (Sajnos a magyarországi biotermelők professzionális szervezettsége közel a nullához, emiatt nem is tudnak bejutni ilyen hálózatokba. Tisztelet a néhány kivételnek.) 

A német bioélelmiszer-piac 2025-re az előrejelzések szerint megduplázódik, meghaladja majd a 20 milliárd eurót, azaz a 6 ezer milliárd forintot!. Érdemes tehát komolyan venni a biotermelést és még komolyabban a professzionális szervezést, közös fellépést. A német biopiacra ugyanis sose fognak tudni bejutni azok a magyarországi biotermelők, akik egyénileg próbálkoznak. Termelésük jellemzően olyan kicsi, hogy komoly vevő nem áll velük szóba.

Tehát el kell kezdeni nagyban bioterméket előállítani, azonos minőséget kínálni, megbízható ellenőrzési rendszereket létrehozni és mindenek előtt együtt fellépni, szövetkezni, hogy tárgyaló- és szállítóképesek legyünk a nagy láncoknál.
Sajnos ez az utóbbi, ami nagyon nehezen megy nálunk, pedig a biopiac a profiknak extraprofitot tud hozni rövid- közép- és főleg hosszú távon.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.
A jövő számára is meg kell őrizni a térség kertészeti kultúráját
A Délalföldi Kertészek Szövetkezeténél (DélKerTÉSZ) mindig történik valami, pestiesen szólva az élet sosem áll meg. Aki ismeri Nagypéter Sándor elnököt, az jól tudja, hogy az elnök mindig azon gondolkodik, és dolgozik, hogy a 2002-ben alakult szövetkezet 450 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fejlessze, s a kor kihívásainak megfelelően versenyképessé tegye. A hogyan kérdése mindig tart újdonságot, ezért is beszélgettünk Nagypéter Sándorral az aktuális feladatokról. 
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza