Meghatározó szereplő az energiapiacon

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Hajtun György, 2020/11/13

Több örvendetes hírrel fogadott az igazgató. Az egyik nagy eredményük, hogy Hugyagon tavaly júliusban kezdett üzemelni a Pannon Green Power Kft., beruházó által telepített öt, egyenként 570 kW-os, (így összesen 2,9 MW kapacitású) napelemes kiserőmű. Az elmúlt évekre az volt jellemző, hogy a települések uniós forrásokra támaszkodva fejlesztettek, ám a valóság az, hogy a fejlesztési igényeknek csak a töredéke kapott támogatást. Ennek következtében évek telhetnek el, mire megvalósul egy fejlesztés. 

Pócs István,
üzletfejlesztési igazgató

A fotovoltaikus energiaberuházások (PV) árszintjének csökkenése viszont ma már lehetővé teszi azt is, hogy pályázati támogatás nélkül, piaci forrásokból finanszírozva legyen saját energiaparkja a településnek, fogalmazott Pócs István. A hugyagi napelem-parkok beruházójaként a cég olyan fenntartható üzleti konstrukciót dolgozott ki, mely az energiahatékonyság növelése mellett a lehető legtöbb bevételt biztosítja a települések, és az egész térség számára, anélkül, hogy pályázatra kellene várniuk, vagy hitelfelvétellel hosszú évekre eladósodnának. A hugyagi önerőből, és hitelből finanszírozott napelemparkok által termelt évi villamos energia 10 százalékkal több, mint amennyit vártak. Az áram értékesítése a megújuló energiaforrások számára elérhető Kötelező Átvételi Rendszerben (KÁT) történik.

Már a tavalyi beszélgetésből kiderült, hogy a Pannon Green Power Kft. terjeszkedni fog a hazai fotovoltaikus energia piacon. A most folyó projektjük kapcsán összesen 7 megawattos naperőmű kivitelezését kezdték meg, amely 11 kis erőmű megépítését jelenti. Amíg Hugyagon 5 kis erőművet építettek, addig a mostani projektjükben három helyszínen 2-2, míg hét településen 1-1 erőmű telepítése valósul meg. Mindez jelzi, hogy elindultak azon a tervezett úton, miszerint a nagyobb teljesítményű erőművek építését célozták meg. Pócs István szerint ez még csak a kezdet, mivel több, mint 200 megawattnyi kapacitású projektet már lefoglaltak a hálózaton. Ezen erőművek fejlesztésén már dolgoznak a kollégák, s jellemzően 1-3 éves ciklusban fognak megépülni. Ez év végére egyébként a cég menedzselésével összesen 10 megawattnyi teljesítményű erőmű beruházása valósul meg. 

Óhatatlan, hogy ne hozzuk szóba a járványhelyzetet. Az igazgató szerint ketté kell választani a kérdést, mivel a 7 megawatt építését csak kis mértékben befolyásolta a járvány, míg a finanszírozás megteremtésében jelentős csúszásokkal kellett szembenézniük. Leginkább a banki tárgyalások fagytak be, ami a projektek finanszírozását lassította le, de mára már ezek a problémák is megoldódtak, és épülnek az erőművek. A fejlesztés területén is csaknem félévig megállt az élet, mert a fejlesztéshez elengedhetetlen a személyes kapcsolattartás, mivel az adott fejlesztési területet fel kell mérni, a gazdával meg kell beszélni a beruházás részleteit, s mindezt a Covid 19 vírus okozta járványhelyzet megakadályozta. Pócs István kitért arra is, hogy a fejlesztéseknek az is gátja, hogy nehéz olyan beruházást találni, ahol a kapacitáshoz szükséges terület is rendelkezésre áll. Az az általános, hogy ahol van kapacitás, ott nincs elég terület, míg ahol van terület, ott nincs lehetőség erőmű építésére. Sok időbe telik, amíg az igények és a megvalósítási lehetőségek is összejönnek, de nem mondanak le a kitűzött célokról. Annál is inkább, mert a járvány alatt kiderült, hogy a megújuló energiatermelésnek egyre nagyobb a társadalmi elfogadottsága, ez által az igény is megnőtt a naperőművek építése iránt. Ez azzal magyarázható, hogy a naperőművekhez nem kellett katonaságot kivezényelni, a napelemek ugyanis „teszik” a dolgukat. 

Nem véletlen, hogy a 200 megawattos rendelésállományuk mondhatni sokszínű, hiszen a kicsitől a „nagyig” szól a megrendelés. A kisebb erőmű megrendelők közé leginkább helyi kisebb gazdálkodók tartoznak, míg a nagyobb erőművet építtetők nagyobb szakmai befektetők. Egy 50 megawattos naperőmű megépítéséhez legalább 80 hektár egybefüggő területre van szükség. További feltétel, hogy hálózatnak kell lennie a földterületnél, és fontos, hogy ne folyjon rajta szántóföldi növénytermesztés. Az alacsony AK tartalmú földterületek jöhetnek szóba (leginkább a legelők és alacsony hozamú szántók tartoznak ide), mert a napenergia termelés gazdaságossága nem éri el egy növénytermesztés eredményességét. Az igazgató hangsúlyozta, hogy napelem erőművet olyan helyre kell telepíteni – s ez gazdasági szükségszerűség – amely alkalmatlan a mezőgazdasági termelésre.

Jelenleg 100 megawattnyi naperőművet menedzselnek, menetrendeznek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a MAVIR számára le kell adni az adott erőmű másnapi, 15 perces lebontású teljesítményét, mivel a MAVIR tudni szeretné, hogy milyen termeléssel működik az adott napelempark, és mennyi áramot kell a hálózatnak befogadnia. A Pannon Green Power Kft. olyan szoftvert dolgozott ki, amely ezt az egyáltalán nem könnyű előrejelzést, menetrendet nagy pontossággal állítja elő. Ez év április elsejével változott a piac, mivel a menetrendezés kötelező minden erőmű-működtetőnek. Aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, az igen komoly bírságra, büntetésre számíthat. Akadt olyan partner, aki senkivel nem kötött szerződést a menetrend készítésére, s a büntetés nagysága meghaladta az áram termeléséből befolyó összeget. 

Mindez jelzi, hogy megkezdődött a hazai megújuló energia piacon egyfajta konszolidáció, s minden PV áramtermelőnek kötelezővé vált a menetrend szolgáltatás. A kistermelőknek nincs elegendő felkészültségük, szakemberük, energiapiaci ismeretük ehhez a munkához, így a profi menetrendezők szerepe igen fontossá vált. Ezek a cégek – köztük a Pannon Green Power Kft., amely vezető pozíciót foglal el a menetrendezésben – a kistermelőket nagyobb menetrend csoportként kezelve egyben adják le a menetrendet, ami jelentős megtakarítást hoz a kistermelők számára.

A hazai PV piac változását jelzi, hogy az úgynevezett KÁT-os pályázatok ideje lejárt. Tavaly már megjelent a METÁR tender, amely jóval szerényebb piaci összeggel, de fix áron támogatja a termelőt, mint a 2016-ban lezárult és 2021-re fejlesztési szempontból kifutó KÁT-os pályázati rendszer. Az új kiírásban a termelő pályázik egy termelői árra, aminek egy részét az áramkereskedő állja, míg a különbözetet a MAVIR fizeti. A METÁR tenderben már kapacitási, és tulajdoni korlátok is megjelennek. A hosszú távú vásárlási szerződések megkötése azonban még nem vált gyakorlattá, pedig középtávon erre kell felkészülni. Pócs István jelezte, hogy e szerződések megkötése jelentik a jövőt, mivel így kiszámíthatóvá, átláthatóbbá válik az energiapiac, ezért a cég már erre az időszakra is felkészül. A kormány ugyanis foglalkozik azzal, hogy a megújuló energiapiacon létrehozandó energiaközösségek megalakítását miképpen ösztönözzék, hogyan szabályozzák a működését, s hogyan lehet benne értéket teremteni. A hosszú távú áramvásárlási szerződések megkötése a világon mindenütt hosszú folyamat, de ennek bevezetésével még jobban megszűrik az energiapiaci szereplőket, mivel csak a professzionális – kifejezetten csak ezzel a területtel foglalkozó – cégek, vállalkozások tudnak eredményt elérni. Az, hogy a naperőműves energiatermelés mára a legolcsóbb termelőeszközzé vált, azt hozza maga után, hogy a piacon kell a tulajdonosnak megélnie, hasznot termelnie. Mondhatnánk azt is, hogy le-, és megtisztulnak a piaci folyamatok, s a szereplők tevékenysége is átláthatóbbá válik.

Friss hír, hogy a szaldóelszámolás 2023 végén megszűnik, és helyette a bruttó elszámolás jön, ami uniós előírás. Jelenleg a szaldóelszámolás a háztartási (HMKE) termelő számára jó megoldás, mert ingyen használja a befogadó hálózatot. De műszaki okai is vannak annak, hogy ingyenes használatra ne legyen lehetőség, mivel a villamoshálózatot nem a mostani használatra fejlesztették. A megújuló energiatermeléssel a hálózati elosztó kapacitás keresztmetszete vált szűkössé, mivel jelentősen megnőtt a megújuló energiából származó árammennyiség. A bruttó elszámolás rendszere még nincs kidolgozva, de az energiaközösségeknek biztos lesz szerepük ebben a rendszerben. Pócs István úgy fogalmazott, hogy e közösségek létrehozatala jelentik a szaldós elszámolási rendszer jó működésének alapjait, s ezért is dolgoznak már ezen a területen a cég szoftverfejlesztői. S minden bizonnyal változást fog hozni a hazai energiapiacon az Európai Unió 2021–2027 közötti költségvetési időszaka is, amennyiben a Zöld Megállapodás (Green Deal) életbe lép, mivel jelenleg a hálózatfejlesztést a beruházókkal fizettetik meg, ami sok milliárd forintot tesz ki. A Zöld Megállapodással viszont éppen a hálózatfejlesztésekre lehet majd uniós forrásokat igénybe venni, ezzel nagy terheket vesznek le a beruházók válláról.

Pócs István végül azt hangsúlyozza, hogy nélkülözhetetlen a digitalizáció az energiapiacon, mert hosszú távon olyan „okos” energiarendszerek fognak működni idehaza is, amelyek automatikusan szabályozzák a termelés és a fogyasztás egyensúlyát, s a jelentkező problémákat helyben tudják orvosolni. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai