Úton a digitális forradalom felé

Kategória: Gépesítés | 2020/11/16

A globális népességnövekedés, valamint az éghajlatváltozás okozta anomáliák kihívásaira az innovatív, digitális technológiák alkalmazása adhat választ, amelyek lehetővé teszik a fenntartható, versenyképes élelmiszer-termelést,  és hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez. „Bár a digitális fejlesztések más ágazatokkal összevetve eddig lassabb ütemben haladtak az agráriumban, az Agrárgazdasági Kamara augusztusi elemzése szerint a vírusjárvány következtében most új lendületet vehetnek és felgyorsulhatnak a jövőben. Hazánkban már jelen van az adatalapú technológiák használata, az úgynevezett „mezőgazdaság 4.0”, amelyben kiemelt szerepet kap az adatokból kapott információk beépítése a termelési folyamatokba. Lassan minden új forgalomba kerülő gép képes az adatgyűjtésre, és a már meglévő eszközök is átalakíthatóak ennek az igénynek megfelelően. Kihasználtságuk viszont egyelőre nem haladja meg a 25-30 százalékot, és a termelés során begyűjtött adatok kiértékelése sem működik még megfelelő szinten, így van még hova fejlődni” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztályának vezetője. 

A jövő agrártechnológiái

Bár hazánkban az adatalapú technológiák széles körű elterjedése a cél, közben már a robotika és a mesterséges intelligencia is megjelent az agráriumban. A robotika jövőbeli jelentőségét mutatja, hogy a mezőgazdasági robotgyártásban jártas Naïo Technologies képviselői szerint a mezőgazdaságban alkalmazott robotok globális piaca 2025-re eléri a 25 milliárd dollárt. Ezek az innovatív eszközök főként a vetést, ültetést, öntözést segítik, de az állattenyésztésben is meghatározó szerepük lehet, például a fejőrobotoknak köszönhetően. Magyarországon ezek a technológiák még nem elterjedtek, ígéretes azonban, hogy számos jó példa és fejlesztési kísérlet van már jelen, amelyeket gyakran a fiatalokból álló startupok találnak ki. A Start it @K&H inkubátorprogramban részt vevő bedrock.farm nevű startup például olyan technológiát dolgozott ki, amely egy automatizált megoldás révén egész évben képes növényeket előállítani. Továbbá a Grain Monitor startup okos gabonaszondát fejlesztett ki, az Okosfarm nevű hazai startup cég pedig egy speciális távfelügyeleti rendszert dolgozott ki. 

„A modern technológiák bevezetésénél az ágazatban dolgozó különböző generációk tudása együttesen kell, hogy jelen legyen. Tapasztalataink szerint az újítási készség nem generációfüggő: az innovációra való nyitottság minden korosztályban megvan. Ahhoz viszont, hogy a technológiákat hatékonyan használjuk, szükség van az idősebb generációk szakmai tapasztalatára, ahogy a fiatal szakemberek digitális képességeire is” – tette hozzá az agrárszakember.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai