Tájkép aratás után

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Valkó Béla, 2014/09/10
Címkék: aratás, betakarítás, termésátlag, gabona, őszi búza, repce, 2014

Az idei csapadékbőséget illetően elhangzott, hogy Magyarországon 1901 óta létezik hivatalos csapadékmérés, az idei július 1901 óta az öt legcsapadékosabb év egyike volt. A sokéves átlag júliusban 60 milliméter, idén júliusban ennek a duplája esett. Ez nyilván meghatározza a betakarított növények minőségét is, itt elsősorban az őszi búzára kell gondolni. Akiknél az esők utánra maradt a betakarítás, azoknak általában gyengébb minőségű lett a búzája. A júliusi eső viszont nagyon jót tett a kapásnövényeknek.

Felborult papírforma

Az őszi árpa 208 ezer hektáron 4 és fél tonnát hozott, ami jónak mondható. Az előző évihez képest 2 százalékkal, az előző öt év átlagához képest pedig 16 százalékkal jobb az átlaghozam. A repcénél emlékezet óta nem volt 3 tonna fölött a hektáronkénti átlagtermés, most ezt sikerült elérni. Előzetesen 2,7 tonnás termést vártunk. Ez 14 százalékkal nagyobb hozam, mint a tavalyi volt, és 26 százalékkal magasabb, mint az előző öt év átlaga. 216 ezer hektárról mintegy 660 ezer tonna repcét takarítottak be.

Czerván György egyebek között arról beszélt, hogy az őszi búza előzetesen becsült hektáronkénti 4,6 tonnás termésátlaga magasabb, 4,7 tonna lett. Az őszi búzát mintegy 1,1 millió hektárról már a magtárakba vitték. A gazdálkodók a vetésterület 99 százalékán már végeztek az aratással, az idei őszi búza termése több mint 5 millió tonna lesz. Ebből bőven fedezhető az ország évi 1,2 millió tonnára rúgó kenyérgabona-szükséglete. A búza mennyiségével nincs is igazából probléma. Amivel gond van, az a minőség, ebben a csapadékos időjárás játszotta a főszerepet.

Czerván György emlékeztetett arra, hogy az őszi búza hozama és minősége megyénként nagyon eltérő. Akadt olyan jelentős búzatermő vidéknek tartott megye – például Békés –, ahol a hektáronkénti hozam nem érte el a 4 tonnát. A kisebb termés ezúttal éppen a jelentős gabonatermelő megyékben volt inkább a jellemző. Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Csongrád megyében jegyezték a leggyengébb, hektáronkénti 3,8– 3,9 tonnás hozamokat. Itt volt a legnagyobb a pocokinvázió is. A legkiemelkedőbb eredmények 5,6–5,7 tonna/ hektár Baranyában, Tolnában és Somogyban születtek. Persze minden kár nem fogható a pockokra és a gombabetegségekre. A gyengébb eredményhez minden bizonnyal hozzájárult a rossz fajta- és technológiaválasztás is. A pocokinvázió kártételét az államtitkár 150–200 ezer tonnára becsülte az említett négy megyében.

Felvásárlási árak

A termés 65 százaléka lett takarmány minőségű, míg a fennmaradó hányad étkezési minőségű, más években ez éppen fordítva van, kétharmad szokott a malmi búza lenni. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik az aratás közben megérkezett csapadék. A másik, hogy a gazdák egy része a vetésterület 20–25 százalékán eleve takarmánybúzát vetett abból a meggondolásból, hogy így sokkal nagyobb termésátlagot lehet elérni, mint az étkezési búzánál, és az előző években nem volt olyan nagy különbség az étkezési búza és takarmánybúza ára között. Aki erre spekulált, nem biztos, hogy jól járt. Az idén ugyanis az étkezési és takarmánybúza ára nagyobb mértékben vált el egymástól.

A termésmennyiséget és a malmi búza arányát figyelembe véve azt kell mondani, hogy az ország kenyérgabona- szükséglete, az 1,2 millió tonna étkezési búza, rendelkezésre áll. Más kérdés, hogy a malmoknak, a feldolgozóiparnak most nagyon oda kell figyelni, hogy valóban étkezési minőséget szerezzenek be a piacon.

A búza felvásárlási ára, ebben benne van a takarmány- és étkezési búza is, a minőségtől függően 38 és 52 ezer forint között mozog tonnánként. Az árpa tonnájáért a vevők 35–42 ezer forintot adnak. A repce ára 91 és 103 ezer forint között mozog. A napraforgó lekötése 85 és 90 ezer forint, a kukoricáé 32–42 ezer, a repcéé pedig 91 és 103 ezer között változik.

Kukorica

Kukoricából nagyon biztatók a terméskilátások. Az előzetes termésbecslés itt is elkészült. Árukukoricából 7,2 tonna/hektáros hozamokra lehet számítani. Nagyon jó termés, 3,2 t/ha termés várható hibridkukoricából is.

A mezőgazdasági károkat illetően kedvezőbb a helyezet, mint tavaly ilyenkor volt. A tájékoztató napjáig 20 ezer hektárra 1365 kárigénylés érkezett be. Egy évvel korábban 4471 kárbejelentés történt 84 ezer hektárra. 2013-ban a belvízkár volt a legjelentősebb probléma, az idén a jégkár került az első helyre.

Kukoricából a szakemberek a mostani becslések alapján 9 millió tonna körüli termést várnak. A napraforgó hozama pedig országosan elérheti a hektáronkénti 2,7 tonnát. A napraforgó termőterülete 620 ezer hektár körüli.

A talajmunkák rendben haladnak, sokfelé szántának is, ez utóbbi nagyban hozzájárulhat az eredményes pocokirtáshoz. A Redentin használata október 31-ig van engedélyezve a NÉBIH által. Az ügyben a kormányhivataloknál kell regisztrálni, és a védekezés növényvédelmi szakember felügyelete alatt hajtható végre.

Ami a kenyér árát illeti, sajnálatos módon erre a minisztériumnak nincs közvetlen befolyása, mert a kenyér árán belül a búza ára megközelítőleg 20 százalék. Kétségtelen, hogy az étkezési búza ára emelkedik, ennek következtében a felvásárlási árak is nőnek majd, és ez hatással lesz a kenyér árára. De ennél sokkal nagyobb mértékben befolyásolja az áralakulást a forint/euró árfolyam. Radikális áremelkedésre azonban nem kell számítani.

Czerván György arról is beszámolt, hogy az idén Magyarországon 780–800 ezer tonna almatermés várható. Ennek a mennyiségnek a 70 százaléka ipari, 30 százaléka pedig étkezési minőségű lesz. Az idei almatermés jelentős, ezért a minisztérium folyamatosan egyeztet az érdekképviseletekkel, a szakmai szervezetekkel, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A gazdálkodók segítségre számíthatnak, a részleteken a szakértők most dolgoznak.

Aratási helyzetkép 2014. július 14.

Az integráció lehet a megoldás

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a bizottsági ülés után úgy fogalmazott, hogy fő vonalakban egyetért a minisztérium képviselőivel. Az együttműködés az Aratási Koordinációs Bizottság megbeszélései alapján működött, és ezt szeretnék az őszi szezonra is biztosítani. Mint megjegyezte, az idei betakarítás különlegessége, hogy két héttel hamarabb kezdődött és két héttel később fejeződött be. Ez majdnem egy hónapos „túlteljesítése” a nagy nyári munkának.

az elégedettség és az elégedetlenség között a gabonatermesztési eredményeket illetően, amelyeket kinek-kinek magának kell értékelnie. Mindenestre tény, hogy óriási az egyes megyék differenciáltsága, és azok a térségek, amelyek a magyar gabonatermesztés derékhadát adják, idén nem tudtak úgy teljesíteni, mint ahogy elvárták. Az éghajlati tényezők, a növényvédelmi felkészültség eltérő volta különböző mértékben felelősek, ezért nagyon sok olyan gazdálkodó van, aki veszteséggel zárt. Számos gazdálkodó érezte magát tehetetlennek az időjárás viszontagságaival, a sárga rozsdával, valamint a pocokjárással, s persze az árak alakulásával szemben. Bármilyen gyors is volt a pocok elleni védekezés, mégis elkéstünk vele, főleg azért, mert az EU-ban betiltották a hatásos vegyszereket.

A terméshozamok differenciáltságában sokkal nagyobb az eltérés, mint az előző esztendőben. A jelenlegi 38 ezer forint körüli takarmánybúzaár az állattenyésztés számára örömteli körülmény, de annak a gazdának, akinek négy tonna vagy az alatt termett búzából, annak nem jön vissza az a pénz, amit belefektetett – értékelt Vancsura József.

– Országosan természetesen ez az ötmillió tonna nagyon szép eredmény, különösen, hogy Somogy, Baranya és Tolna megyék 5,4–5,8 átlagában ott vannak a 6,7 tonnás gazdálkodói átlageredmények, amelyek még ezzel az árral is lehetővé tették azt a jövedelmet, amely biztonságot jelent a következő időszakra. Összegezve tehát örülünk annak, hogy az ötmillió tonna megvan, annak kevésbé, hogy egyes termelők nehéz helyzetbe kerültek. Békés megyében például 3,8 tonna lett az átlagtermés őszi búzából, ami a 40 ezer forintos értékesítési árral kevés a befektetés megtérüléséhez. A búza, főleg a takarmány minőségű, most elég olcsó, alig éri el a 40 ezer forintot a tonnánkénti ára. A mostani helyzetben a gazdák között erős differenciálódás alakulhat ki, és lehet, hogy többen is feladják az eddigi küzdelmet.

A következő időszakban még jobban oda kell nekünk is figyelni a fajták kiválasztására és a piacra. Utóbbira az integráció lehet a megoldás. Jó lenne, ha az őszi betakarításnál a kukorica és napraforgó is hasonlóan fizetne, mint ahogy most ez becsüljük. A napraforgónál ugyanúgy félünk a növényvédelmi problémák megjelenésétől, mint ahogy az idén ránk zúdult a pocokinvázió, de erre fel tudunk készülni – összegzett az elnök.

Ajánlott kiadványokBakos István:
Kertészet részfoglalkozású termeléssel - Almáskerti tapasztalatok, mesterfogásokDr. Tóth László:
Szálastakarmányok betakarítása, tárolása és etetéseDr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztéseDr. Csapó János:
A gabonák, zöldségek és gyümölcsök, valamint zsírok és olajok hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás III.

Ez is érdekelhetiA repce komplex növényvédelmeA NÉBIH 2018–2019. évi kisparcellás őszi káposztarepce fajtakísérleteiNőhet a magyar gabonaexport az Európában uralkodó aszály miatt