2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A baromfitartásban is indokolt pesszimizmus

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Bárány László, 2020/11/10
Címkék: Vitassuk meg!

Elolvastam Kapronczai István elemzését az állattenyésztés jelenlegi és nem túl biztató kilátásairól. A megállapítások sajnos – „’hál Istennek” valós adatokon nyugszanak, így csak egyet tudok érteni Pista pesszimista hangvételével. Nos, nézzük a cikk gondolatvezetését és a legfontosabb megállapításait:

  • A növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlya valóban a 80-as évek végén megbillent. A TSZ-ek előbb a szarvasmarha-, majd a sertés- és végül a baromfitartást hagyták abba. Ez az instabil állapot a rendszerváltást követően tovább romlott.
  • Ugyan a termőföld nagy részét sikerült magyar tulajdonban megtartani, ez nem volt elmondható a feldolgozóiparra, köztük a húsiparra sem.
  • A vágóállat termelés – főleg a sertés szektorban – szétvált az elsődleges és tovább-feldolgozói szektortól mind tulajdonosi, mind működtető oldalról.
  • Az első 20 évben a sertés feldolgozók folyamatosan tönkretették, kirabolták a saját beszállítóikat, ebben változás csak az utóbbi 4-5 évben látható.
  • Az állattenyésztés ilyen mértékű visszaesése már most érezhető negatív hatással van termőföldjeink tápanyag pótlására, a talajélet szinte visszafordíthatatlan leromlására. Ez a folyamat 25 éve zajlik és már most súlyos következményei vannak az elmaradt terméshozamokban és a betakarított (zöldség-, gyümölcs-, gabonafélék) silány tápértékében.
  • Beszélni kell a hazai agrárium szakmai felkészüléséről. A 80 –as évek agrároktatási színvonalát az akkori európai Top 10 százalékába sorolták. Ma 15-20 évvel ezelőtti tudásszintet oktatunk az agráregyetemeken és némi kivételtől eltekintve ezt is használjuk a gyakorlatban.
  • Nincsenek tudáscentrumok (és itt ne az egyetemekre gondoljunk) hanem valódi integrációkra. Az a néhány – magát integrációnak valló – cég sem közvetít a termelői kör felé semmilyen gyakorlatias tudást. Inkább egyszerű „szakmai nepperek”, akik beállnak a feldolgozó és termelői kör közzé megdrágítva ezzel az alapanyag előállítás folyamatát.
  • Magyarországon nemzetközi összehasonlításban 1 maximum 2 mérethatékony baromfivágó üzem van. Gondoljunk bele, gyenge alapanyag termelő háttérből származó élő állat érkezik (az 1 műszakban dolgozó nagyon kis hatékonyságú) feldolgozóüzembe. A negatív tényezők szorzata csak a matematikában ad plusz eredményt. A gazdaságban ezt a hátrány lassan már a belföldi piac sem fogadja el!

Az, hogy a hazai baromfi ágazat még eddig viszonylag nagy piaci veszteségek árán, de megúszta:

  • Integráltság bizonyos elemeinek elfogadható működéséből, részben a „régi öregek” szakmai kvalitásaiból és több évtizedes tapasztalataiból adódott.
  • Ebben a tekintetben 3 éve beállt egy markáns fordulat - gazdát cserélt a Tranzit csoport, a Hungerit és a Gallicoop Zrt. is.
  • Egyetlen ponton javaslok kiigazítást Kapronczai István számításában, a vágó-csirke ágazati eredményét (49 Ft/kg) az utóbbi 3 év saját tapasztalatai alapján soknak tartom. Ez az érték még normális (gabona és csirkehús) piaci környezetben is 25-27 Ft/kg összegre teszem. Ebből következik az is, hogy egy 4 fős család megélhetéséhez évente legalább 400–450 ezer csirkét kell felhizlalni.
  • Ezért a teljesítményért a családnak évente 320-340 napot kell a csirkegondozással eltölteni. A növény termesztő éves munkaidő alapja legjobb esetben 100-120 nap! Ezt az arányt tényleg nehéz lesz helyre billenteni, és a jövedelem különbségről még nem is beszéltünk!

Mit lehet tenni?

  • Ha mi a hazai állattenyésztéssel és az ezzel együtt működő feldolgozóiparral tényleg ki akarunk merészkedni az EU globális piacára, ismerni kell az ottani játékszabályokat.
  • Meg kell kérdezni a néhány hazai szereplőt. A válaszok értékelése után írjunk ki aztán fejlesztési prioritásokat, pályázatokat.
  • Szerencse a szerencsétlenségben, hogy jelenleg az EU állattenyésztése is folyamatosan zsugorodó ágazat. Az egyre szigorodó állatvédelmi, környezetvédelmi, stb. elvárások növelik a költségeket és csökkentik a jövedelmezőséget. Az évi 330 napot meghaladó „munkalehetőség” nem vonzó a fiatalok számára!
  • Ez a folyamat már 4-5 éve elindult Nyugat-Európában. Ezt lovagolták meg a lengyelek, akik az utolsó 5 év átlagában 60 százalékkal növelték baromfitermelésüket. Magyarországon ez az érték talán 11-12 százalék volt.
  • ­Ugyan ebben az 5 évben két alkalommal költöttünk, többnyire nemzeti forrásból, 22-23 milliárd forintot a madárinfluenza kártalanításra. Természetesen ezért az összegért és ebből a baromfi ágazat semmit nem profitált, ezt csak úgy kiszórtuk az ablakon.
  • További probléma, hogy az egész hazai baromfi ágazat a hazai agrár-élelmiszeripari business-ben alul reprezentált.
  • Az elmúlt 5 évben elszórtunk közel 300 milliárd forint támogatást, többnyire (lassan a belföldi piacon is) versenyképtelen kkv-k (90 százalékban kisvállalkozások) vágó-feldolgozó üzemi korszerűsítésére, kapacitás bővítésére.
  • Korszerű állattartó telepek építésére ugyanakkor alig jutott támogatási forrás (talán 25 milliárd Ft). Ennek 80 százalékát eleve a kkv-khez irányították.
  • Az elmúlt 15 év állattartó telepi támogatások odaítélésénél egyszer sem kérdezték meg a pályázótól: „Hol a piacod, kinek fogod eladni a felnevelt élő baromfidat? Ha tönkre mész, ki vállal érted garanciát?”
  • Ennél még a Bankok is jobban vigyáznak a pénzükre!
  • Véleményem szerint, ezeket a folyamatokat látva, az EU-s versenytársaink hátra dőltek a karosszékben és megnyugodtak…

Nagy a baj! A jelenleg kialakult fehérje-, gabonaárak előre vetítenek egy 80 százalékos mértékű baromfiágazati csődöt. El kellene kezdeni az erre való felkészülést. Ennek a felkészülésnek része kell, hogy legyen egy komoly baromfiágazati – agrárstratégiai egyeztetés.

Aki most csak úgy belesodródik a következő 6-8 hónap Covidos keresletcsökkenés és az erre érkező vállalhatatlan magas takarmány árak kettős szorításába, azzal a következő 2-3 évben nem kell számolni a baromfitermék pályán!

A gabonapiacon jelenleg kiszámíthatatlan folyamatok zajlanak, ha ez így marad, akkor a lehető legrosszabbra kell felkészülni 2022-ben.

Jó lett volna ezeknél pozitívabb üzeneteket megfogalmazni, de sajnos ma ezt mutatják a csillagok!

                                                                                                                                                                                 Bárány László

Ajánlott kiadványokDr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 2.
Dr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 9.
Dr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 7.

Ez is érdekelhetiA zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányaiLehetőségek a kertészeti ágazatok fejlesztésébenAz állattenyésztés gondjai és fejlesztésének lehetőségei, eszközei - Hozzászólás a "Növényt vagy állatot?" vitasorozathoz

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza