Ilona
A sertéstenyésztés jelene
Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Szabó Imre - Bold Agro Kft., 2020/11/17
Címkék: Vitassuk meg!
Az állattenyésztésről szóló véleményem nagyon nehezen tudom megfogalmazni, mivel Kapronczai István valóban körültekintően összefoglalta az ágazatok valamennyi problémáját. Nem igazán lehet hozzátenni, csak igazat adni neki, hogy a sertés vonatkozásában a korszerű genetikai, technológiai és a legújabb ismeretek bármelyik hiánya már veszteségesre ítéli a termelést.
Sajnos, itthon szinte mindhárom fő feltétel hiányzik, amelyekből csak a technológiai beszerzésekre van támogatás.
De nem igazán a támogatást erőltetem, mert valójában el kell érni azt a méretet, amikor már támogatás nélkül is életképes a termelés.
Mi már ehhez közel vagyunk, de hogy az itthoni felsőfokú tudásból csak a fajlagos eredményeinknek kb. 70-80 százalékát tudnánk elérni, nem beszélve az itthoni szakmunkás állomány ez irányú tudásáról és az állatok gondozásával kapcsolatos kompetenciáikról.
Tehát az anyagból látható, hogy kis méretben nehéz elérni a megfelelő jövedelmet, nagyobb méretben pedig teljes megújulásra van szükség, amit az agráriumban dolgozók saját eredményből biztosítani - kivéve a nagy földterületen gazdálkodókat - nem tudnak, illetve úgy gondolom nem is akarnak.
A saját földdel történő ellátással való törekvést a trágya elhelyezés szempontja miatt is támogatni kellene. Egy nagyüzemi sertéstelepet üzemeltető társaságnak hízó kibocsájtásonként kb. 1 m³ képződő hígtrágyát kell számolni, 30 m³ hektáronkénti felhasználással 5000 hízó kibocsájtással több, mint 160 hektár, a mi 110 ezer darabos kibocsájtásunkhoz 3600 hektár szükséges. Ezzel szemben, ha nem lakunk azon a településen, akkor sokadikak vagyunk az elővásárlási jogosultságokban.
Tehát, amikor valaki nagyobb méretű sertéstelep beruházásáról dönt, akkor keresse meg a legjobb európai technológiát és genetikát forgalmazó céget (sokuknak már van magyar képviseletük), kezdjen el tárgyalni jó referenciákkal rendelkező tanácsadó cégekkel, fogadjon fel egy humánerő fejlesztő céget a dolgozók szemléletmódjának változtatására, illetve kezdjen el haverkodni a térség meghatározó földtulajdonosaival, hogy sikeresebb legyen a trágya elhelyezési problémájának a megoldása.
Szabó Imre
Bold Agro Kft.
Ajánlott kiadványok
Dr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 7.
Dr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 3.
Dr. Böő István:
A baromfitartás gyakorlata
Ez is érdekelheti
Lehetőségek a kertészeti ágazatok fejlesztésében
Az állattenyésztés gondjai és fejlesztésének lehetőségei, eszközei - Hozzászólás a "Növényt vagy állatot?" vitasorozathoz
Gondolatok dr. Kapronczay István „Növényt vagy állatot” című írásához
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Hőstressz és takarmányhiányEgész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza