Lénárd
A sertéstenyésztés jelene
Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Szabó Imre - Bold Agro Kft., 2020/11/17
Címkék: Vitassuk meg!
Az állattenyésztésről szóló véleményem nagyon nehezen tudom megfogalmazni, mivel Kapronczai István valóban körültekintően összefoglalta az ágazatok valamennyi problémáját. Nem igazán lehet hozzátenni, csak igazat adni neki, hogy a sertés vonatkozásában a korszerű genetikai, technológiai és a legújabb ismeretek bármelyik hiánya már veszteségesre ítéli a termelést.
Sajnos, itthon szinte mindhárom fő feltétel hiányzik, amelyekből csak a technológiai beszerzésekre van támogatás.
De nem igazán a támogatást erőltetem, mert valójában el kell érni azt a méretet, amikor már támogatás nélkül is életképes a termelés.
Mi már ehhez közel vagyunk, de hogy az itthoni felsőfokú tudásból csak a fajlagos eredményeinknek kb. 70-80 százalékát tudnánk elérni, nem beszélve az itthoni szakmunkás állomány ez irányú tudásáról és az állatok gondozásával kapcsolatos kompetenciáikról.
Tehát az anyagból látható, hogy kis méretben nehéz elérni a megfelelő jövedelmet, nagyobb méretben pedig teljes megújulásra van szükség, amit az agráriumban dolgozók saját eredményből biztosítani - kivéve a nagy földterületen gazdálkodókat - nem tudnak, illetve úgy gondolom nem is akarnak.
A saját földdel történő ellátással való törekvést a trágya elhelyezés szempontja miatt is támogatni kellene. Egy nagyüzemi sertéstelepet üzemeltető társaságnak hízó kibocsájtásonként kb. 1 m³ képződő hígtrágyát kell számolni, 30 m³ hektáronkénti felhasználással 5000 hízó kibocsájtással több, mint 160 hektár, a mi 110 ezer darabos kibocsájtásunkhoz 3600 hektár szükséges. Ezzel szemben, ha nem lakunk azon a településen, akkor sokadikak vagyunk az elővásárlási jogosultságokban.
Tehát, amikor valaki nagyobb méretű sertéstelep beruházásáról dönt, akkor keresse meg a legjobb európai technológiát és genetikát forgalmazó céget (sokuknak már van magyar képviseletük), kezdjen el tárgyalni jó referenciákkal rendelkező tanácsadó cégekkel, fogadjon fel egy humánerő fejlesztő céget a dolgozók szemléletmódjának változtatására, illetve kezdjen el haverkodni a térség meghatározó földtulajdonosaival, hogy sikeresebb legyen a trágya elhelyezési problémájának a megoldása.
Szabó Imre
Bold Agro Kft.
Ajánlott kiadványok
Dr. Böő István:
A baromfitartás gyakorlata
Dr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 7.
Dr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 3.
Ez is érdekelheti
Lehetőségek a kertészeti ágazatok fejlesztésében
Az állattenyésztés gondjai és fejlesztésének lehetőségei, eszközei - Hozzászólás a "Növényt vagy állatot?" vitasorozathoz
Gondolatok dr. Kapronczay István „Növényt vagy állatot” című írásához
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyesNégy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.Szarvasbőgés: a legszebb vadászat
Már hallható az őszi erdők hangja, a gímszarvas násztáncával elkezdődött az idei szarvasbőgés – fogalmaz lírai szöveggel Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és rögtön figyelmezteti is az autósokat: vigyázzunk magunkra és a vadakra. Ebben a hangulatban fogalmaz Náhlik András professzor is a Vadászati ismertek című könyvében.A BHNP Zrt. hosszú távon, fenntartható módon gazdálkodik - Közérdek a balatoni horgászturizmus fejlesztése
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNP Zrt.) 2009. augusztus 25-én alakult meg, jogelődje 1899 óta tevékenykedik a Balatonon. A cég 100 százalékban magyar állam tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A cég fő feladata a Balaton ökoszisztémájának fenntartása és a halállomány kezelése, hogy optimális horgászati lehetőségeket biztosítson a kedvelt halfajok esetében, valamint a tógazdasági haltermelésével fenntartsa a halfajok sokféleségét. A BHNP Zrt. aktívan részt vesz a halvédelmi tevékenységekben is. Szári Zsolt vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a társaság aktívan dolgozik a Balaton ökoszisztémájának védelmében és fenntartásában, egyben a horgászati lehetőségek biztosításában.Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza