2025. 04. 03., csütörtök
Buda, Richárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Elfogadta a Parlament az őstermelői, családi gazdasági rendszer és az agráradózás reformját

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: NAK, 2020/11/17
Címkék: családi gazdaság, farmgazdaság, őstermelők

Jövő évtől kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások, miután a Parlament 174 igen szavazattal, 6 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett törvénytervezetet.

A Parlament 2020. november 17-én 174 igen szavazattal, 6 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal közösen kidolgozott törvénytervezetet, amely új alapokra helyezi a mezőgazdasági működési formákat, megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsíti, és az eddiginél is kedvezőbbé teszi az adózási rendszert.

A törvény 2021. január 1-jén lép hatályba. Jövő évtől három szervezeti forma mentén alakul a családi gazdaságok szabályozása. Ezek az őstermelők, az őstermelők családi gazdaságai (ŐCSG) és a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT).

Őstermelők

Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekkel. Az ezekből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel 25%-át teheti ki.

Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére, megközelítőleg 1 millió forintra nő azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem kell személyi jövedelemadó bevallást készítenie. Ezen értékhatáron felül az őstermelők kétféle adózás – az átalányadózás és a tételes költségelszámolás – közül választhatnak.

Átalányadózás esetén az eddigi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra nő. A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel számolva körülbelül 20 millió forint – eddig van lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Ennél nagyobb árbevételnél már tételes költségelszámolásra kell áttérni. Kedvező változás, hogy az adómentes sáv átlépése esetén csak az afeletti összegre vetítve kell megfizetni az adót. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azok adómentessé válnak.

A kistermelői rendelet hatálya alatt tevékenykedők is részesülhetnek az őstermelők számára nyújtott kedvezményekből. Esetükben őstermelői (nem kiegészítő) tevékenységnek minősül a termékfeldolgozás – így nem számít majd bele a 25%-os bevételi korlátba –, ha saját maga dolgozza fel a saját gazdaságában előállított alapanyagot, és az a kistermelői rendeletben szabályozott mennyiséget nem haladja meg.

Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)

A jelenlegi közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaság egyesített formája az őstermelők családi gazdasága, jövő évtől ez a működési forma áll rendelkezésre a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára. Adózásuk az őstermelőknél megszabott értéket többszörözi a résztvevők számával, a kedvezményes adózás felső értékhatára viszont nem haladhatná meg a 4 személyre számított összeget, tehát jelenleg a megközelítőleg
80 millió forintot.

Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)

Új minősítő kategória jön létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azon gazdasági társaság, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat kaphatja meg, aminek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak. A minősítést a NAK-nál kell majd kérelmezni. A CSMT-k tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.

 A gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e CSMT-minősítéssel vagy sem - adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatásként kapott összeg, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.

Az egyes működési formákról és adózásukról bővebb információ a NAK portálján érhető el.

A NAK online rendezvényekkel, emellett a közeljövőben kiadvánnyal, külön honlappal, videókkal, kalkulátorral segíti tagjai tájékozódását, eligazodását, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb működési formát.

Ajánlott kiadványokBotos János:
Banki értékpapírok Magyarországon
Ettig László:
A magyar tarka szarvasmarha bonyhádi fajtája
Szűcs István (szerk.):
A szarvasmarha-ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései
Dr. Tóth László - Dr. Bak János :
A minőségi tejtermelés technikája

Ez is érdekelhetiAz életet hozzuk be az agrárpolitikábaÚton a fenntartható, éhezés nélküli világ felé

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza