Permetezőgépek üzemeltetése

Kategória: Növényvédelem | 2014/03/10
Címkék: szántóföldi permetezők, ültetvénypermetezők, szórásegyenletesség, fúvóka, cseppméret, szórófejek, szórókeret

Szántóföldi permetezőgépek üzemeltetése

A szántóföldi síkpermetezés eredményességét a technológiai elemek megfelelő alkalmazása, a gépek szakszerű beállítása és üzemeltetése biztosítja. A végzett munka minősége szempontjából különösen fontos az üzemi nyomás, a szórófejek típusa és mérete, a szórófejek elrendezése, a térfogat szerinti közepes cseppátmérő, a szórásegyenletesség, a szórókeret lengései, a sávcsatlakoztatás, a haladási sebesség és a fajlagos szórásmennyiség.

A szántóföldi síkpermetezéshez általában alacsony vagy közepes nyomású permetezőgépek használhatók. Ezeket a szórófejek és az agrotechnikai követelmények figyelembevételével többnyire 2–8 bar nagyságú, állandó nyomással célszerű üzemeltetni. Figyelembe kell venni, hogy nyomásingadozáskor változik a szórásteljesítmény, a szóráskép, a cseppméret és romlik a szórásegyenletesség. Ha a szórásteljesítmény a nyomás változása következtében módosul, nem biztosítható a szakszerűen megválasztott fajlagos szórásmennyiség. A szórási kúpszög változása, különösen a nyomásesés hatására bekövetkező csökkenés esetében, azt okozhatja, hogy a szórófejek egyenlő osztásával és a szórókeret helyesen beállított magasságával célszerűen kialakított geometriai feltételek megváltoznak. Ennek következtében a keresztirányú szórásegyenletesség romlik. A nyomásváltozás egyidejűleg a permetezés eredményességére nézve rendkívül fontos cseppképzést is befolyásolja. A cseppméret változásával az azonos mennyiségű permetléből képzett cseppek száma, a fedettség és végső soron a permetezés minősége és hatékonysága is megváltozik.

Általános és alapvető szabály, hogy kopott fúvókákkal permetezni nem szabad! Kopott fúvókák alkalmazásának következményeit szemlélteti az 1. ábra.

1. ábra. Kopott fúvókák alkalmazásának következményei

A kopás következtében megnő a fúvóka szórásteljesítménye, a cseppképzés előnytelenül megváltozik (durvább cseppek képződnek), módosul a szóráskép, romlik a keresztirányú szórásegyenletesség. Kopott fúvókák használata a permetezés minőségének, hatékonyságának romlását, ezáltal a növényvédő szerek pazarlását, a védőhatás csökkenését vagy elmaradását eredményezi. Ezért mindig figyelemmel kell kísérni a fúvókák állapotát, és szükség esetén időben cserélni kell azokat. Erre akkor van szükség, ha a szórásteljesítmény a gyártó által megadott névleges értéket több, mint 10%-kal meghaladja. A szórásteljesítmény a legkönnyebben úgy ellenőrizhető, hogy a fúvókák által egy kiválasztott üzemi nyomás mellett 1 perc alatt kijuttatott folyadékot felfogjuk, mennyiségét meghatározzuk, és összevetjük a gépek oldalán, és a kezelési utasításban egyaránt megtalálható szórási táblázatban megfelelő helyen szereplő névleges értékkel.

Ehelyütt is érdemes hangsúlyozni, hogy fokozott igénybevétel (pl. szolgáltatásban nagy területeken végzett, gyakori permetezés) esetén mindenképpen célszerű és gazdaságos kopásálló anyagból készült betéttel rendelkező fúvókát választani így elkerülhető a gyakori fúvókacsere.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy – főleg szeles időben, speciális feladatok megvalósítása során (pl. táblák széleinek kezelése, levelek alá permetezés stb.) – mindenképp célszerű a korszerű, speciális fúvókák (pl. légbeszívásos, aszimmetrikus fúvókák) anyagtakarékos, környezetkímélő műszaki megoldások (pl. légzsákos szórószerkezet, helyspecifikus permetezés) alkalmazása.

Általános agrotechnikai igény, hogy herbicidek (gyomirtó szerek) kijuttatásakor a fajlagos cseppszám preemergens gyomirtásnál minimálisan 20–30 db, míg posztemergens gyomirtásnál 30–40 db; fungicidek (gombaölő szerek) kiszórásánál min. 60–80 db, inszekticidek (rovarölő szerek) kijuttatásánál pedig min. 40–60 db legyen.

Kísérletileg kimutatták, hogy a javasolt értékeknél mintegy 50–60%-kal kisebb fajlagos cseppszám esetén a vegyszeres védekezés minősége lényegesen romlik, illetve a kezelés hatástalanná válik. Ez rámutat arra, hogy a fajlagos cseppszám növelése mindenképpen előnyös.

Az összes tényező figyelembevételével a kedvező cseppméret (a térfogat szerinti közepes cseppátmérő értékével kifejezve):
• talajpermetezésnél 250–300 μm,
• kontakt hatású szerekkel (csak azon a felületen hatnak, ahova a kijuttatás során kerültek) végzett gyomirtásnál 300–350 μm,
• inszekticidek és fungicidek permetezésnél 150–300 μm. Ismert, hogy a szántóföldi permetezés munkaminőségének jellemzésére a kereszt-, illetve a hosszirányú szórásegyenletesség általánosan elfogadott paraméter.

A permetezés szórásegyenletességét üzem közben a permetezőgép konstrukciója, a szórófejek rendszere, a szórókeret munkamagassága, a talajegyenetlenség, a haladási sebesség, a keret lengéseinek iránya, a lengések amplitúdója és frekvenciája befolyásolja.

Mivel üzemszerű permetezés közben a szórókeret munkamagassága gyakorlatilag sohasem állandó, hanem a névleges magasság körül változik, a keresztirányú szóráskép is megváltozik. Fontos kiemelni, hogy az általánosan használt háromszög-szórásképű réses szórófejeknél a permetezési magasság csökkentésével lényegesen nagyobb mértékben romlik a szórásegyenletesség, mint a permetezési magasság növelésével.

A permetezés munkaminősége tekintetében lényeges, hogy a permetezett sávok pontosan illeszkedjenek. Segédeszköz híján szántóföldi permetezéskor a sávok csatlakoztatása a gépkezelő szubjektív megítélésére van bízva, ezért a sávok csatlakoztatása sok esetben pontatlan. Gyomosodás nemcsak teljes sávkihagyás következtében lép fel, hanem akkor is, ha az átfedés részleges. Ugyanakkor a kétszeri kezelés – a megengedettnél nagyobb vegyszeradag miatt – perzselést okozhat (2. ábra).

2. ábra. A sávcsatlakoztatás hibái

A sávcsatlakoztatási hibák csökkentése mindenképp szükséges, a kötet fejezeteiben ismertetett lehetőségek (habjelző berendezés, művelőnyomos technológia, GPS navigáció, automata kormányzás) alkalmasak a feladat megvalósítására.

A művelőnyomos technológia alkalmazása során a permetezőgép minden művelet esetén azonos, a munkaszélességnek megfelelő távolságokra lévő, a járókerekek szélességében vetetlenül hagyott nyompárokban halad. Ez az eljárás többszöri, egyenletes kezelést tesz lehetővé, miközben a vetetlen sávokból adódó terméskiesést a taposási kár elmaradása és a sávok mellett lévő növényeknek a nagyobb tenyészterület eredményeként jelentkező intenzívebb fejlődése, az ún. szegélyhatás ellensúlyozza.

Ültetvény permetezőgépek üzemeltetése

Ültetvények kezelésénél a permetezőgépeket úgy kell üzemeltetni, hogy a kezelendő növényi felületek megfelelő mennyiségű, egyenletes permetborítást kapjanak, a veszteségeket pedig minimális szintre kell korlátozni. Ennek megfelelően a szórófejeket, illetve a szórószerkezetet a növényzet elhelyezkedésének megfelelően kell beállítani és üzemeltetni úgy, hogy a cseppek minél nagyobb arányban a célfelületre jussanak, és elkerülhető legyen a permetlé talajra rakódása, elsodródása vagy elpárolgása.

Ültetvények kezeléséhez általában közepes vagy magas nyomású permetezőgépek használhatók. Ezeket a szórófejek és a vonatkozó követelmények figyelembevételével többnyire 10–25 bar nagyságú, állandó nyomással célszerű üzemeltetni, mert ebben a nyomástartományban megfelelő méretű és energiájú cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomás használata nem célszerű, mivel nagyobb értékeknél jelentősen növekszik az energiaigény és a szivattyú igénybevétele.

Kopott fúvókákkal, szórólapkákkal, pörgető testekkel természetesen ültetvényekben sem szabad permetezni. Mivel ültetvények kezelése során általában magasabb üzemi nyomással és nagyobb fajlagos szórásmennyiséggel dolgozunk, fokozott jelentősége van annak, hogy kizárólag kopásálló anyagból (rendszerint kerámiából) készült, hosszabb élettartamú fúvókákkal, szórólapkákkal, pörgető betétekkel üzemeltessük gépünket, mert magasabb áruk viszonylag rövid idő alatt biztosan megtérül.

Ültetvény permetezőgépek üzemeltetésénél a gép adottságai mellett az ültetvény jellemzőit kell figyelembe venni. Ezek közül a legfontosabbak a sor-, és tőtávolság, a lombozat térbeli elhelyezkedése és sűrűsége, valamint a levelek mérete és mozgékonysága.