Márk
Hamarosan megjelenik az Agrárium legújabb száma!
Kategória: Agrárgazdaság | 2020/12/07
A nyitó interjúban Tresó Istvánnal, a Bankszövetség Mezőgazdasági Bizottságát több cikluson keresztül vezető szakemberrel elemezzük a hazai mezőgazdaság jelenlegi helyzetét. Két részlet a beszélgetésből:
– A bankok információi, összegyűjtött adatai, helyzetelemzése szerint, most milyen helyzetben van a magyar élelmiszergazdaság? – Nincs igazán jó állapotban. Eltelt egy uniós költségvetési ciklus és az agráriumban a statisztikai kimutatások szerint a jövedelem 51 százalékát továbbra is a közvetlen támogatások adják. Ez egy nagyon durva és erős mutató. Durva megközelítéssel azt kell, hogy mondjam, hogy a támogatások visszafogása után az itteni vállalkozások 51 százaléka hasra esik. Ez egy kicsit talán erős ez a kifejezés, de valóság alapú. Ébredjünk már fel emberek! Ez most azért nagyon veszélyes, mert éppen a költségvetési ciklus váltásánál vagyunk. Biztosak lehetünk abban, hogy jelentős változások előtt állunk.
– Érez-e a hazai élelmiszergazdaság működésében, stabilitásában pandémiás hatást? – Vitatkozom azokkal a véleményekkel, amelyek szerint már nem válságálló ez az ágazat. Szerintem, minden terület között a legjobban válságálló. Itt nem a pandémia okozta a tényleges problémát. Az időjárási gondok sokkal nagyobb hatással voltak a teljesítményre. Minden ágazatban volt pillanatnyi zakkanás, mert például a szállítások egy-két hétre megakadtak. A fogyasztás nem csökkent, legfeljebb nem a korábbi helyszínen költöttük el a reggelinket, az ebédünket vagy éppen a vacsoránkat. Az agráriumnak 3 év átlagában kell jónak lenni. Magyarországnak nagyon jók az alapjai, nem szabadna hagyni ezeket elsikkadni. Nagyon szurkolok az ágazati hatósági irányításnak, hogy találja meg azt az utat, ahol ezek az előnyök kihasználhatók.
A teljes interjú hamarosan olvasható lesz az Agrárium digitális kiadásában.
Sok-sok hozzászólás érkezett az előző számban közölt Növényt vagy állatot? című, Kapronczai István által jegyzett vitaanyagunkhoz. Ezekből közlünk most hatot.
Kutatjuk a szentesi zöldségtermesztési rendszer sikerének titkát, egy eddig csak szűk körben ismert búzafajta és a belőle készülő termékek értékeit is megmutatjuk.
Szólunk a kukorica termesztés hazai adottságairól és azok kihasználtságáról nemzetközi összehasonlításban.
Részletesen foglalkozunk a 2021. január elseje után érvényes mezőgazdasági adózási rendszerről, amely egyszerűsödik és némileg átformálja az adózás mértékét.
Két mellékletet is ajánlunk olvasóink figyelmébe: Az élelmiszerbiztonságról és az ünnepek előtti borkínálatról.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: az import csökkentése a célA szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza