Műtrágyapiac – integrátorok főszerepben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2014/09/10
Címkék: műtrágya, műtrágyapiac, integrátorok, NPK, inputanyag, nitrogén, kélium, foszfor

Napjainkban alaposan átrendeződik a hazai műtrágya-forgalmazási piac. A cseh Andrej Babis megvásárolta az IKR Zrt. inputüzletágait, így az eddigieknél is aktívabbá vált Dusloműtrágyáinak értékesítésével. A piacvezető hazai gyártó, a Nitrogénművek Zrt. pedig – miután elesett a nádudvari KITE Zrt. felvásárlásától – saját integrátori tevékenységbe kezd. A legnagyobb hazai agrárintegrátornak számító KITE viszont a sajtóhírek szerint áttételesen a Csányi Sándor OTP-elnök tulajdonába tartozó agrárbefektetői csoport kezébe került. Ez a helyzet, az új tulajdonosi háttér pedig akár a cég inputanyag-forgalmazási stratégiájában is változásokat hozhat. Egyszerűbben: az integrátor az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel kínál majd műtrágyát a gazdálkodóknak. A Nitrogénművek Zrt. piaci pozíciója viszont nehezen megingathatónak tűnik. A cég jelenlegi piaci részesedése a belföldi műtrágyapiacon kb. 60 százalék. Az elmúlt években a nitrogénműtrágya termékek belföldi és export relációja 65–35 százalékos arányt képviselt az összes árbevételen belül.

Meghatározó

A hazai műtrágyapiac meglehetősen vegyes képet mutat. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb, tavaly készült összegzése szerint 2012-ben összesen 150 cég értékesített műtrágyát, de 81 százalékuk részesedése nem érte el a 0,5 százalékot a teljes árbevételből. Az árbevétel 80 százaléka a forgalmazók 8 százalékánál, azaz 12 cégnél keletkezik.

Magyarországon négy nagy forgalmazó (KITE, IKR, Agro-Linz, Nitrogénművek) az ország minden pontjára tud szállítani, az egész országot behálózó telephelyekkel rendelkeznek. Ezen túl vannak még régiós kereskedők, akik az adott régióban rendelkeznek sok telephellyel. Hazánkban a Nitrogénművek Zrt. meghatározó jelentőséggel bír. A gyár kapacitása mintegy 1 millió tonna, a hazai műtrágyapiac mintegy 50–60 százalékát szolgálja ki. A Bige Holding Kft. összetett NPK műtrágyát gyárt, az üzem kapacitása 140 ezer tonna/év. A Péti Nitrokomplex Kft. speciális levél- és talajtrágyákat gyárt és forgalmaz.

A nitrogén hatóanyag 18, a foszfor hatóanyag 10 százalékkal emelkedett, a kálium hatóanyag tartalom az egy évvel korábbi szinten maradt. Az összetett műtrágya aránya 85:15 volt, azonos az egy évvel korábbival. A hazai fajlagos műtrágya-felhasználás európai szinten átlagosnak mondható, 70 kg/ha. Hektáronként a legnagyobb mennyiséget (150 kg-ot) Hollandiában szórják ki, amely a Magyarországon használt mennyiség több mint kétszerese. A német (125 kg/ha), valamint a lengyel adat is (110 kg/ha) több mint másfélszerese a magyarnak.

Kevesebb műtrágyát használnak a déli államokban, Svédországban, Lettországban, Észtországban, valamint Romániában (30 kg/ha) és Bulgáriában is.

Magyarországon a nitrogén műtrágya felhasználása az európai országok átlagos szintjén alakult az elmúlt években, de a foszfor- és a káliumfelhasználás az átlagos szinttől mintegy 25–30 százalékkal elmaradt.

Főszerepben a nitrogén

Jelentősebb árcsökkenés esetén a gazdálkodók elsősorban a kálium és foszfor hatóanyagú műtrágyák felhasználását növelhetik. Eredményes üzleti évet követően és magas terményárak esetén is nőhet a felhasználás. Az európai országokkal való összevetés alapján kedvezőbb körülmények között sem várható a műtrágya-felhasználás jelentős növekedése.

Az import mennyisége 2005-ig 900 ezer tonna körül alakult, 2006- tól kezdődően viszont meghaladta az 1 millió tonnát. Az összmennyiség 50–60 százalékát a nitrogén alapú műtrágyák, harmadát/negyedét az összetett műtrágyák teszik ki. A káliumalapú műtrágyák részesedése 15–20 százalékot tett ki 2008-ig, az utóbbi években 10 százalék körül alakult. A foszfor műtrágyák mennyisége és részesedése csökkenő tendenciát mutat.

Az import meghatározó része Ausztriából, Szlovákiából, Oroszországból és Németországból érkezett. Szlovákia a legnagyobb nitrogénműtrágya- szállítónk volt 2012-ben is. Ausztriából egykomponensű és összetett műtrágyákat egyaránt jelentős mennyiségben importáltunk.

Oroszország a kálium műtrágyák fő szállítója. Németországból mind egyszerű, mind összetett műtrágyák jelentős mennyiségben érkeznek. A magyar műtrágyaexport mennyisége évről évre emelkedett. (2010- ben a régió két gyárában is üzemzavar miatt szünetelt a termelés. 2011- ben sikerült tovább növelni a kivitelt, de 2012-ben a nyári karbantartási munkák miatt több mint egy hónapig szünetelt a hazai termelés.) A magyar export elsősorban a szomszédos országokba irányul. 2012-ben 102 ezer tonnát szállítottunk Ausztriába, 70–80 ezer tonnát Csehországba, Szlovákiába, Németországba, de Románia és Lengyelország is a nagyobb vásárlók között volt.

2013. I. félévében a műtrágya ára 2,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában. Az egyszerű műtrágyák ára kevésbé (1,7 százalékkal), míg az összetett műtrágya ára nagyobb mértékben (4,6 százalékkal) csökkent.

Együttmozgás után

A főbb inputanyagok, a vetőmag-, műtrágya-, növényvédőszer-árak 2007-ig együtt mozogtak, majd 2008-ban a műtrágyaárak „elszabadultak”. A műtrágyaárak visszarendeződtek 2009-ben és 2010-ben, mindkét évben több mint 10 százalékkal mérséklődtek az árak. A 2012. évi külkereskedelmi adatok alapján az importárak között igazán nagy eltérés nem mutatkozik. Például a mész ammon-salétrom import átlagára tonnánként 66 ezer forint volt 2012-ben. A legolcsóbb (58 ezer Ft/t) import Hollandiából, a legdrágább (70 ezer Ft/t) Olaszországból érkezett. A hazai (végfelhasználói értékesítési) átlagár 77 ezer Ft/t, vagyis mintegy 17 százalékkal volt magasabb, mint az import átlagár.

A káliumklorid két fő szállítója Oroszország és Fehéroroszország. Az általuk szállított termékek árai (98, illetve 102 ezer Ft/t) alig néhány ezer forinttal térnek el, míg a hazai értékesítési átlagár 116 ezer Ft/t volt. Konkrét műtrágyaféléket vizsgálva az látható, hogy az import beszerzési átlagárnál a hazai értékesítési átlagár mintegy 15–20 százalékkal magasabb.

És ha belép az állam?

Hogy a hazai műtrágyapiac sorsa hogyan is alakul a jövőben, az nagyban függ bizonyos kormányzati döntésektől is. Az összes nagy cég az integráció erősítésében látja a fejlődést. A Nitrogénművek Zrt. például az idén jelentősen bővítette üzlekötői hálózatát úgy, hogy a szakemberek, a gazdálkodók (a kicsiket is beleértve) a legszélesebb szolgáltatásokból választhassanak, ha a céggel integrációra szerződnek.

l választhassanak, ha a céggel integrációra szerződnek. Csakhogy időközben az állam is szereplővé válhat ezen a speciális piacon. Állami nonprofit agrárintegrációs központok létrehozása javíthatná a termelők helyzetét – nyilatkozta ugyanis az agrarszektor. hu-nak Font Sándor, a parlamenti mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke. Az elképzelések szerint legalább régiós szinten jönnének létre ilyen társaságok állami irányítással, vagy az állam magánszemélyek számára koncessziót hirdethetne a működtetésre. A termelők az új rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnának, így eldönthetnék, hogy a nonprofit állami vállalatok szolgáltatásait veszik-e igénybe vagy maradnak a mai is működő, magántulajdonú és nyereségérdekelt termelésszervező cégeknél, amelyek tevékenységét ezután sem tiltanák. Az új típusú integráció kialakításához azonban törvényi szabályozásra lenne szükség. Az állami agrárintegráció régiós szinten szerveződne, így alapesetben hét ilyen központ (társaság) jöhetne létre, nonprofit alapon. Font Sándor szerint e cégek a termelőket vetőmaggal, növényvédő szerekkel, műtrágyákkal láthatnák el, vagyis klasszikus termelésszervező tevékenységet folytatnának. Szintén végezhetnének gépi szolgáltatásokat is, így a mezőgazdasági erőgépeket a jelenleginél hatékonyabban lehetne kihasználni. Az előző kormány idején végrehajtott, ésszerűtlen gépberuházási támogatások nyomán ugyanis ma olyan „lóerőmennyiség” van az országban, hogy szinte minden táblára jut egy kombájn.

Az állami agrárintegráció teljesen új szisztéma lenne Magyarországon, de Nyugat-Európában vannak erre jól működő példák – közölte a bizottsági elnök. A rendszer kialakításához azonban törvényi szabályozásra lenne szükség, amely még kialakítás alatt áll. Egyelőre kérdéses, hogy az úgynevezett agrárintegrációs törvényjavaslat mikor kerülhet a parlament elé, mivel a jogszabálynak számos hosszabb távra szóló, koncepcionális kérdést is tartalmaznia kellene.

Font Sándor megfogalmazása szerint sok termelő rendszeresen a kombájn alól adja el learatott gabonáját, ezért évek óta téma, miért ne lehetne létrehozni olyan társaságokat, amelyek az állami tulajdonú Concordia Zrt. és Tartalégkazdálkodási (TIG) Kft. raktáraira építve tárolási lehetőséget nyújtanának a rászoruló termelőknek. Az elképzelések szerint végeredményben olyan állami szervezésű agrárintegrációs vállalatok jönnének létre, amelyek a terménytárolásnál jóval szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtanának a gazdáknak. Például a műtrágyaértékesítést is, tehetjük azonnal hozzá, mégpedig a korábbiaknál kedvezőbb, hosszú távra szóló feltételekkel.

Ez is érdekelhetiHatékony és gazdaságos műtrágyaszórásÚj közös telephely SzentlőrincenA repce tápanyag-utánpótlása