„Fejleszteni vagy eltűnni a piacról” - Sikertörténet a szentesi kertészet hat évtizede

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Bátyi Zoltán, 2020/12/09

Ám mielőtt kitérnénk a részvénytársaság tevékenységének részletes bemutatására, érdemes közelebbről is megismerkedni dr. Csikai Miklóssal, cég elnök-vezérigazgatójával, hiszen rendkívül érdekes életutat járt be, munkássága összefonódott Szentes agrárgazdaságával.

Dr. Csikai Miklós,
elnök-vezérigazgató

Dr. Csikai Miklós 1966-ban szerzett Budapesten kertészmérnöki oklevelet, majd egy éven át Hollandiában a Naaldwijki Kutatóintézetben, illetve a Westlandon magánkertészeknél dolgozott. 1968-tól él Csongrád megyében, a mindszenti Tiszavirág Tsz-ben telepvezetői, a fábiánsebestyéni KERTÖV-nél főkertészi beosztásban dolgozott. 1976-82 között a Kertészeti Egyetemen, Budapesten, illetve Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutatóintézetben szaktanácsadóként tevékenykedett, 1983-tól a szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer vezetője volt, 1990-től Magyarország legnagyobb zöldséghajtató üzemének, a szentesiÁrpádSzövetkezetnek választott elnöke lett, 1999. október 1-től – a szövetkezet részvénytársasággá alakulásától – az Árpád-Agrár Zrt. elnök vezérigazgatója. 1994. december 20-tól 2009. június 25-ig a Magyar Agrárkamara elnöki tisztét töltötte be, azóta az Agrárkamara tiszteletbeli elnöke. A Szentesi Hitelszövetkezetnek megalakulása, a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapjának 1997 óta, annak megszűnéséig volt elnöke. A Kertészeti Egyetemen szakmérnöki diplomát szerzett 1977-ben, a kertészettudományi doktori címet 1984-ben kapta meg. 1987-ben címzetes egyetemi docensi, 2004 óta címzetes főiskolai tanár cím tulajdonosa. Elismerései között ott találjuk a Csongrád megye Alkotói díjat, az Újhelyi Imre és a Gábor Dénes díjat, a Kecskeméti Főiskola, a Szegedi Tudományegyetem Állattenyésztési Főiskolai Kar, Szentes város és a Corvinus Egyetem díszpolgára címét is. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést 2008-ban, az Év Agrárembere kitüntető címet 2016-ban, a Hazám díjat 2018-ban vehette át.

Áttérve a Szentesi Árpád- Agrár Zrt.-t gazdálkodására, dr. Csikai Miklós, így fogalmazott, amikor vállalkozás múltjáról és sikeréről kérdeztem:

– A most 60 éves vállalkozásunk legstabilabb alapjának a valós, a tagság érdekeit szolgáló szövetkezést tartom. Emellett Szentesen olyan természeti adottságokkal rendelkezünk, ami évszázadok óta lehetővé teszi sok ezer család megélhetését. Különleges értékeink között tarthatjuk számon a napfényes órák mennyiségét, a folyóvizeink elérhetőségét, termőtalajunkat és a lábunk alatt lévő termálvizet.Természeti kincseink mellett nem megemlíteni, hanem kiemelni szeretném azt a szakmai hátteret és tudást, amit az 1875-ben Szegvárra és Szentesre települt bolgárkertészek hoztak magukkal. A szentesi kertészek 1957-ben önként hozták létre a szakszövetkezetet, majd 1960-ban az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezetbe a korábbi szakszövetkezeti tagság 78 százaléka lépett át. Alapszabályában rögzítették, hogy a kertészek egyénileg, saját kertjeikben is dolgozhatnak tovább úgy, hogy az áru értékesítését a szövetkezet végzi. Ebből az átmeneti megoldásból hosszabb időre szóló üzemszervezeti forma lett. A kertészet a tsz földjeinek csupán 8 százalékát foglalta el, mégis innen származott az összes árbevétel 40 százaléka. Az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés fejlesztését gondos kalkulációra alapozták azért, hogy a kertészet ne szoruljon teherviselő szerepbe. A több lábon álló gazdálkodás növekvő jövedelemet eredményezett, így az 1960-as évek közepétől már nem voltak munkaerő gondjai a szövetkezetnek. Erdei Ferenc agrár-közgazdasági cikkei egyikében az Árpád sikerének tényezőit a következőkben foglalta össze: a közös gazdaság termelésszerkezetét a helyi adottságoknak és tagjaik hozzáértésének megfelelően sikerült kialakítaniuk, s minden ágazatban az ésszerű termeléstechnikai megoldásokat is szerencsésen találták meg. Végül a közös gazdaság üzemi megszervezésében a munkaszervezésben és jövedelem részesedés rendszerében is meglelték azokat a formákat, amelyek a kollektív munkát is a tagok egyéni érdekeltségét is szolgálják – mondta el dr. Csikai Miklós. Majd így folytatta:

– 1967-ben a Tízek Klubjába való belépéssel újszerű társulás tagja lett az Árpád Tsz, amely hatékonyan dolgozó szakmai közösséggé vált. Szövetkezetünk minden joggal tiszteletre méltó korábbi elnökei Szabó Laci bácsi és dr. Lóczi János kertészek, zöldségkertészek voltak. Csak köszönet és sok elismerés jár munkájukért. Abból a 30 esztendőből az Árpádot máig megtartó tevékenységből, eredményekből nagyon vázlatosan csak néhány tényt emelnék ki. Nem számolták fel, sőt egy évtizedig támogatták a családi művelésű, „vállalat” kerteket, a Szentesi Kórház tapasztalataira alapozva megfúratták az első termálkutat 1964-ben, aminek energiájára 1968-ra felépült az első, 1,5 hektáros üvegház. Később megépült a 20 hektáros termálvízzel fűtött fóliatelep, befejeződött a 6,5 hektáros régi üvegháztelep építése és ugyanebben az időben felépült az első korszerű pulykaszülőpár telep. Annak az évtizednek a legnagyobb beruházása a 13,6 hektáros, már rendszerbe foglalt új üvegház telep. Az új székház építését azért említem itt külön, mert annak is, mint sok más Árpádos beruházásnak, többnyire a tsz saját építőbrigádja volt a kivitelezője. 1975-ben az Árpád Szövetkezet gesztorságával megalakult a Korai Zöldségtermesztési Rendszer. 

– Mi, a kertészeti termelési rendszerek szervezői mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy a számtalan bizonytalansági tényezőt, amennyire csak lehet, csökkentsük. Vonatkozott ez természeti, közgazdasági és üzemi tényezőkre egyaránt. A termelés közös megszervezésére, koordinálására a Szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszerben volt példa, ahol a rendszerszervező és a tagok közösen egyeztettük és döntöttük el a termesztés belső arányait, faj és fajta összetételét, és az egyes fajok termesztési időszakait. A KZR volt az egyetlen termelési rendszer, ahol az egyes taggazdaságok áruját a megalakulás évétől kezdve közösen értékesítettük. Mindezek együtt eredményezték, hogy Szentes térségében akkor is fejlődött a zöldséghajtatásra létrehozott termesztő berendezések felülete, az azokban megtermelt primőr zöldség mennyisége, és az e tevékenységbe jövedelem kiegészítésként bekapcsolódó családok száma, amikor az ország  más régióiban a stagnálás vagy a visszafejlődés volt a jellemző – mondta el az elnök-vezérigazgató.
Dr. Csikai Miklós 1990-ben a tagság bizalmából az Árpád Tsz elnöki pozíciójába került, és ekkor kezdődött a mezőgazdaság szerkezetváltása.

– A tagságnak az alábbi kérdésekben kellett döntést hoznia, a szövetkezeti vagyon nevesítéséről, a szervezeti változásról, az azzal összefüggő vagyonmegosztásról, az új alapszabály elfogadásáról, valamint a szövetkezeti tisztségviselők megválasztásáról. E rendkívüli kihívások végrehajtásának eredményeként csaknem mindegyik szövetkezeti tag milliós vagyont vihetett volna ki, azonban az 1024 tag közül mindössze 27-en jelezték egyénileg és csoportosan kilépési szándékukat. A tagságnak ez a felismerése alapozta meg és adott erőt a további munkához és mintegy ezer ember együttműködéséhez. A KZR tapasztalataira építve egy új típusú szövetkezeti összefogás élére álltunk, 2002-ben megalapítva a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetét, akivel a legszorosabb együttműködésben végezhetjük a kertészeti ágazat fejlesztésével létrehozott primőrtermékek értékesítését, illetve a termelői integrációt – emlékezett dr. Csikai Miklós. Majd már gazdálkodásuk részleteibe avatott be.

– Az Árpád-Agrár Zrt. teljes zöldséghajtatási felületén integrált növényvédelmet alkalmaz, amihez az Árpád Biokontroll 2003. Kft. adja a szakmai hátteret. A piaci verseny nyilvánvalóvá tette, hogy több évtizedes berendezésekkel nem lehet megfelelő hozamokat és elfogadható jövedelmezőséget elérni. A piaci árak ugyanis a legkorszerűbb és leggazdaságosabb technológiával termesztett zöldségek megtérüléséhez igazodnak. Ehhez azonban az elavult, 30-40 éves, energiapazarló üvegházakat le kellett cserélnünk. Olyan fejlesztési stratégia mellett döntött az igazgatóság, amelynek prioritásai így összegezhetők: új, korszerű termesztő berendezések építése, minden alternatív, megújuló, megújítható energiaforrás tudatos használata, energiatakarékosság, az energiahatékonyság növelése.

Megtudtam: az első modern, kéthektáros üvegház finanszírozásának előkészítése épp a 2008-as válság legnehezebb időszakára esett. A vállalkozás azonban kitartott a kitűzött cél mellett, és 2011 februárjára elkészült a létesítmény. Az átadás dátuma korszakhatár lett a cég történetében, hiszen harminc év után először építettek új üvegházat, s ebben már a legmagasabb szintű technológiai megoldásokat alkalmazták. A fűtést teljes egészében a meglévő 20 termál kutukra alapozták, pedig ekkoriban óriási bizonytalanság volt a jövőbeli hasznosításukat illetően. A termálvíz energiáját sokrétűen használják az Árpádban. Jól példázza ezt a 2013-ban átadott új gabonaszárító és a néhány évvel később megépített fejőház. 2011-ben 2 hektáron, majd 2016-ban újabb 2 hektáron építettek részint uniós, részint saját erőforrásokból modern paradicsomtermesztő üvegházakat. Az évtized közepén a termálenergia hasznosításával összefüggő berendezések felújítására is sor került. Két modern palántanevelő is felépült az évtized során: az elsőt 2012-ben vették birtokba 2,1 hektáron, a másodikat pedig 2019-ben. Ez az utóbbi magában foglalt egy 1,5 hektáros palántanevelő üvegházat, egy 7600 négyzetméteres edzető fóliaházat, s a hozzájuk tartozó kiszolgáló épületet. A 2020-as programunkban is szerepelt egy új, 3,5 hektáros energiatakarékos üvegház építése, amit sikerült felépítenünk a rendkívüli körülmények ellenére is.

– Az elmúlt 30 évben sokszor és sokaknak elmondhattam azt a meggyőződésemet, hogy csak a hazai és a helyi adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés az egyetlen út, amely hosszútávon megtarthat, és előre vihet. Itt, Szentesen legnagyobb adottságunkra alapozva történtek és történnek ma is folyamatosan azok a fejlesztések, amelyek nélkül nem lehet piacon maradni. A holland zöldségkertészeket szolgáló kutatóintézet falán több mint ötven esztendővel ezelőtt is minden odaérkező kertésszel együttazzal a köszöntéssel találkozhattam, hogy „fejleszteni, vagy eltűnni a piacról”. Nálunk az ország egyik legnagyobb természeti kincsére, a termálvízre alapozott a gazdaságfejlesztés elsődlegesen a kertészetünkben és a több évtizede, sok száz családot érintő fóliás integrációban. Mi az állattartásban, a gabonaszárításban, szociális épületeinknél is mindenekelőtt ezt az energiát hasznosítjuk. A már elavult, de az elmúlt négy-öt évtizedben rengeteg értéket előállító, leamortizált és bontásra ítélt termesztő berendezések európai szintű versenyképes műszaki megoldásokra való cseréje az egyik leglátványosabb tevékenység. Jómagam és részvénytársaságunk valamennyi vezetője legalább ennyire fontosnak tartja az ugyanennyi idő óta itt velünk együtt dolgozó kiváló szakemberek megtartását, vagy helyükre az utánpótlás megtalálását. Azt valljuk, hogy a képzett és napi feladatait biztonságban, nyugodtan végző munkatársak nélkül egyetlen ágazatban sem tudunk még oly korszerűnek nevezett beruházást sem létrehozni, ami meghozza a várt eredményt. Valamennyi szakterületen a tisztességes emberi munka eddiginél is hangsúlyosabb elismerése, megbecsülése kiemelt feladatunk – vallja dr. Csikai Miklós. 

– Volt, és ma is él még egy rendkívül fontos gondolat, amit szintén Hollandiában tanultunk meg és próbáltuk, próbáljuk meghonosítani minden áldott napon, hogy „a szomszéd kertész nem legyőzendő ellenfél, hanem potenciális partner”. Azt már csak én teszem hozzá, hogy ez az igazság talán más ágazatban dolgozó versenytársainkra is érvényes kell, hogy legyen. Az elmúlt harminc év rendkívüli eredményének tartom, hogy minden ágazatban sikerült megtalálni és felépíteni azt a szakmai csapatot, akik saját szakterületükön a lehető legjobban koordinálják a napi és a hosszú távú feladatokat.

Csak azok az üvegházi beruházások, amelyek eredményeként a mi kertészetünk termesztő berendezései több mint 50 százalékában technikailag is megújultak legalább további 30 évre, mintegy 300 családnak biztosítanak stabil értékteremtő munkahelyet. A szántóföldi növénytermesztésben, a tejtermelő szarvasmarha ágazatban, vagy a takarmánygyártásban is olyan alapokat építettünk, amelyek tovább erősíthetik az itt dolgozó munkatársaink biztonságérzetét. Az Árpád-Agrár Zrt. valamennyi munkatársával közös kötelességünknek tartjuk, hogy felelősen bánjunk értékeinkkel, mert valljuk, hogy a nemzeti és a helyi adottságainkra épülő, rendszerbe foglalt gazdaságfejlesztés lehet az az út, amely megtarthat, és előre vihet – zárta beszélgetésünket az elnök-vezérigazgató.

Az Agrárium 2021-ben megjelenő első számában vitacikket közlünk majd a kertészágazat magyarországi helyzetéről, kihasználatlan lehetőségeiről és a fejlesztés kényszeréről. Ehhez a témához is várjuk majd olvasóink hozzászólását, véleményét.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai