A Covid-19 nem hatott a hazai tejfogyasztásra

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2020/12/12

Harcz Zoltán,
a TT ügyvezető igazgatója

Régi új vezetés

Az előző ciklus vezetése – Istvánfalvi Miklós elnök, Szautner Péter társelnök, Harcz Zoltán ügyvezető igazgató – változatlan felállásban folytathatja a megkezdett szakmai munkát. A választás jelzi, hogy az ismételt bizalom a szervezeti tagság tapasztalatokon nyugvó bizonyossága  afelől, hogy az elnök, a társelnök, és az ügyvezető felelősségteljesen, kezdeményezően, és eredményesen cselekszik a következő időszakban is. Az igazgató célja, hogy továbbra is a lehető legmagasabb szinten védje és képviselje a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai döntéseit, azok integritását, és ez által a magyar tejágazat szakmai hírnevének és társadalmi megbecsültségének fenntartását, a tagjainak képviseletét. A felhatalmazás különösen értékes a részben megújult elnökség számára is, mivel a küldöttek több mint 95 százaléka fejezte ki akaratát a tisztújítás során. 

Vannak olyan közép és hosszú távú szakmai feladatok, amelyekről a Tej Terméktanács előző elnöksége már az év első hónapjaiban döntött, azonban a kialakult járványhelyzet némiképp felülírta az elképzeléseiket. A koronavírus okozta gondok kezelésén, és a kiterjesztett intézkedések működtetésén túl a következő 3 évi feladatokat hosszan lehetne sorolni, de a tejágazat számára kiemelten fontos tejpiaci egyensúly megőrzése érdekében továbbra is különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a keresleti oldal fenntartására, ezen belül a hazai fogyasztási igények hazai tejtermékekkel történő kiszolgálására, a hosszú távú szerződésekkel pedig a kiszámíthatóság és a stabilitás erősítésére. A korántsem teljes felsorolásból nem maradhat ki az árprognózisra vonatkozó ajánlásuk, a középtávú stratégiai feladatok, a közösségi marketing, és az EU körforgásos gazdaságának hazai gyakorlatba történő átültetése sem.

A tejágazat idei termelési eredményei

A rendkívül enyhe tél miatt a tavaszi biológiai nyerstej-csúcs a megszokottnál korábban - szinte a koronavírus hazai megjelenésével egy időben - jelentkezett. A járványhelyzet sok mindent felülírt, azonban kisebb-nagyobb erőfeszítések nyomán minden egyes kilogramm tej megtalálta a helyét, semmit sem kellett megsemmisíteni. Az I-X. havi adatok alapján a felvásárolt tej hazai mennyisége 6 százalékkal emelkedett. Jó hír, hogy az első 10 hónap átlagára is 5 százalékkal magasabb volt, mint egy éve. A nyerstej kivitel kevesebb volt, mint tavaly, viszont az első 10 hónap átlagára 1,5 százalékkal nőtt.

A tejár mindig központi kérdés volt, ezért fontos beszélni arról, hogyan alakult az idén. A 2019. a korábbi évek piaci zavarai után egy viszonylag nyugodt, kiegyensúlyozott időszakot hozott, a nyerstej árak stabilan alakultak, sőt, a második félévben határozottan emelkedtek: a 2019. decemberi csaknem 108 forintos tej kilogrammonkénti ár az előző 5 év legmagasabb ára volt és még ezt is felülmúlta 2020 januárjának nyerstej ára. Pozitív elvárásokkal indult tehát a 2020. év, de a koronavírus járvány minden elképzelést, tervet átrajzolt. Habár az élelmiszerszektor, így a tejágazat is, a járványhelyzetre azonnal és rugalmasan reagált, miáltal a gazdasági visszaesés is kevésbé érintette, a megváltozott piaci folyamatok hatásait ez az ágazat sem kerülhette el. A hazai nyerstej ára 2020 januárja és augusztus között mindösszesen 7,5 százalékkal mérséklődött, de szeptember végre emelkedést hozott, amely októberben még erőteljesebben jelentkezett. A termelőknek a nyerstejért kifizetett felvásárlási átlagár a NAIK AKI statisztikája szerint elérte a 106,48 Ft/kg-ot, amely országos átlagban az év elején kézhez kapott tejárnál már csak 2 forinttal kevesebb, de még mindig csaknem 2 forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. 

A feldolgozói átadói árak éves átlagos változásairól szólva elmondható, hogy a tartós tej 1,5 százalék zsírtartalmú 6.5 százalékkal, a túró 6 százalékkal, a trappista sajt 1 százalékkal, az ömlesztett sajt 3,1 százalékkal nőtt. Csökkent viszont a vaj és tejföl ára. A fogyasztói árak tekintetében a KSH hivatalos statisztikájára támaszkodva két tejtermék, a tej (ESL) és a trappista sajt fogyasztói árváltozását tudjuk vizsgálni, amely szerint 2020 januárja és októbere között a tejnél 2-3 százalékkal, a sajtnál közel 7 százalékkal drágultak az árak a kiskereskedelemben. Ennek oka, hogy a vásárolt takarmányok, az állattenyésztési, a gép-, berendezés-, és technológiai, az alap- és segéd-, adalékanyag, a csomagolóanyag, az energia és épületköltségek, a bérleti díjak, a higiéniai költségek egyaránt folyamatosan emelkednek.

A tejelő szarvasmarha állomány

Az ellenőrzött hazai tehénállomány – mind az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., mind a KSH adatai szerint – 2019. évről 2020. évre enyhén nőtt, amely tendencia 2020 első kilenc hónapjában is folytatódott. A csökkenő számú tehénkivonások, és a növekvő üszővásárlások kompenzálni tudták az állománypótlás szempontjából mérvadó üszőbeállítások számának mérséklődését, miáltal az állomány bővülése 1 százalékos 2020/2019 viszonylatában. Évek óta tart a fajlagos hozam emelkedése is, amely értelemszerűen egy bizonyos szint elérése felett már lassulhat, de a növekvő trend továbbra is megfigyelhető.

Az idei piac

A hazai felvásárlást az elmúlt év szeptemberétől – egy év csökkenést követően – folyamatos pozitív trend jellemzi, a havi felvásárlások továbbra is jelentősen az előző évi szint felett alakulnak, jelentette ki az igazgató. A NAIK AKI adatai szerint az első tíz hónap tejfelvásárlása összességében 6 százalékkal magasabb a 2019. január-október között felvásárolt mennyiségnél. A nyerstej kivitel ugyanakkor csökkent, az első háromnegyed év alatt 1 százalékkal kevesebb nyerstej hagyta el az országot, mint előző évben. A magyar tejpiacot jellemző 15 százalék körüli nyerstej kiviteli arány 2020-ra 9 százalékkal csökkent. A KSH főbb tejtermékek előállítására vonatkozó statisztikája szerint a savanyított tejtermékek kivételével jellemzően emelkedtek a termelt mennyiségek is, legnagyobb arányban a vajnál és a tejszínnél, míg a sajtnál inkább stagnálást láthattunk. 

A szakmai rendezvények

A járvány miatt nem volt lehetőség arra, hogy a Terméktanács idén ősszel immár tízedik alkalommal megrendezze a már hagyománynak számító tejágazati konferenciáját.  Az igazgató bízik abban, hogy a jövő évben – magunk mögött tudva a járványt– újra lehetőségük nyílik egy magas színvonalú szakmai konferencia megrendezésére. 

A szervezetet kihívás elé állította a méltán népszerű Tej Világnapi rendezvény megszervezése, hiszen ezen a nyár eleji napon egy fesztivál keretében – a szakma, és a sajtó képviselői mellett – évek óta több száz gyermeket láttak vendégül. Normál esetben ugyancsak ezen a napon rendezik meg a termelők, a feldolgozók, a kereskedők és a kormányzat képviselői közötti barátságos labdarúgó bajnokságot is, amelynek a hagyományos módon történő rendezése ebben az évben elmaradt. A veszélyhelyzetre való tekintettel rendhagyó módon ünnepelt a Tej Terméktanács, a 45. Tej Világnapot online rendezték meg. A tej és tejtermékek ünneplésének alkalmából „Tejszív 11-es rangadó” címmel online góllövő bajnokságra hívta ki az országot. 2020. június 3-án egész napos nyereményjátékot szerveztek számos színes programmal, sztárszakácsokkal és közismert emberekkel. 

Külkereskedelem

A külkereskedelem  első nyolc hónapi adatai állnak rendelkezésre, a főbb tejtermékek közül a fogyasztói tej importja folyamatosan csökken, 2020 és 2019 között 10 százalékos a mérséklődés, ahogy a savanyított tejtermékek esetében is. Emelkedett ugyanakkor a sajt és túró termékkategória importja, 2019 azonos időszakához mérten 5 százalékos a növekedés. Az export szerkezetében a korábbi években tapasztalt, a magasabb feldolgozottságú termékek kivitele irányába történő pozitív irányú elmozdulás 2020. évben visszafordult. Az év első nyolc hónapjában több mint 15 százalékkal növekedett a folyadéktej exportunk. Megmaradt viszont a pozitív trend a feldolgozott termékek kivitelében: az egy évvel korábbi mennyiségekhez képest 2 százalékkal emelkedett a savanyított tejtermékek és közel 10 százalékkal a sajt és túró kategória exportja.

Belföldi feldolgozói értékesítés

A hazai feldolgozók által előállított főbb tejtermékek belföldi értékesítési adatait vizsgálva egyes termékeknél átlagon felüli változást láthatunk, amit elsősorban a vírushelyzet első hulláma generált, hiszen a vásárlói magatartás is megváltozott tavasszal, s a hosszan eltartható, illetve az otthoni főzéshez szükséges termékeket halmozták fel. Az újabb őszi korlátozó intézkedések ismét lökést adhatnak a belföldi értékesítésnek.

A társadalmi mozgalmak, az egészséges életforma iránti elvárások erősödése, és a fogyasztói preferenciák változása miatt egyre nagyobb jelentőséget kapnak az olyan termékfejlesztési programok, mint a laktóz mentesség, a cukortartalom csökkentés, a funkcionalitás, a hozzáadott érték növelése, a termelés fenntarthatósági szempontjai, a GMO-mentes tejtermékek és jelölések megjelenítése, és nem utolsó sorban a hitelesség is. A fogyasztók által igényelt további tejtermék-differenciálás már a közeljövőben előtérbe kerülhet (pl. bio, legelő-alapú, a helyi, az állatjólétet előtérbe helyező és más hitelesített tejtermelési rendszerek). A tejtermékek minősége továbbra is kiváló, a hatósági bejelentések leginkább a növényi alapú utánzatokra irányulnak, a fogyasztók vétlen vagy szándékos félrevezetése miatt.

Hazánkban az egy főre jutó fogyasztás a fogyasztói tej esetében csaknem eléri az uniós átlagot, ahogy a savanyított tejtermékek esetében is csak kicsi a lemaradásunk, köszönhetően a savanyított tejtermékek felhasználását preferáló magyar gasztronómiának is. Ugyanakkor vajból és sajtból jelentősen kevesebbet fogyasztunk: vajfogyasztásunk alig több mint harmada az uniós átlagnak, sajtból pedig csaknem 10 kilóval kevesebbet fogyaszt el egy magyar ember, mint az uniós átlag.

Az idei I-VIII. havi KSH statisztikák szerint az import aránya a hazai termeléshez képest változó,  folyadéktej esetében 7 százalék, savanyított tejtermékeknél 45 százalék, vajnál 36 százalék, míg sajt és túró kategóriában 69 százalék.

Kiemelt figyelem a fiatalokra

A 2020-as év rendhagyó jellege egyetlen lényeges ponton befolyásolta a TT marketing terveit, az pedig az iskolai edukáció. Nagy tervekkel készültek az idei tanévre, számos új élményállomást alakítottak ki a gyermekek számára és teljesen átalakították az edukációs eszközparkjukat. A „Van itthon tej” elnevezéssel 2020 januárjában útnak indított iskolai edukációs kampányt a veszélyhelyzet kihirdetése miatt 2020. márciusban határozatlan időre felfüggesztették. Szeptemberben – megfelelő óvintézkedések (fertőtlenítő állomások, maszkok stb.) bevezetése mellett – ismét elindították az országos rendezvénysorozatot, azonban ebben a bizonytalan helyzetben sokszor akadályokba ütköztek. 2020. január 10 – november 10. közötti időszakban 12 000 gyermek és pedagógus vett részt a TT által megtartott rendkívüli osztályfőnöki órákon.

A roadshow keretében előzetes tervek szerint mintegy 100 iskolában rendezték meg a mobil kiállítást, amelynek célja, hogy megszerettesse a gyermekekkel a tej fogyasztását, bemutassa a tejtermékek sokféleségét és szerepét az egészséges táplálkozásban, továbbá eloszlassa azokat a tévhiteket, melyek a tejtermékek előállításához, vagy fogyasztásához kapcsolódnak. A program kiemelt célja, hogy iskolai keretek között is ösztönözzön a hazai tej és tejtermékek fogyasztására, az egészségtudatos táplálkozásra, hiszen az itt szerzett ismeretek jobban beépülnek a gyermekek mindennapi táplálkozási kultúrájába, ezáltal szokásukká válik a tejivás, és a tejtermékfogyasztás, mondta végezetül Harcz Zoltán. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai