Így alakul át az agrárgazdálkodás…

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2020/12/15

Természetesen az újraszabályozás a szakmai adópolitikát is magába foglalta, melynek szintén az adminisztráció és az adóterhek csökkentése volt a célja.

A 2021. január 1-jétől hatályba lépő új törvény három gazdálkodási formát különít el. Ettől kezdve megkülönbözetünk mezőgazdasági őstermelőt, őstermelők családi gazdaságát, valamint családi mezőgazdasági társaságot. Január 1-jétől mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött személy lehet, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat. Ő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti. Fontos, hogy a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet, valamint az esetleges kiegészítő tevékenységből származó éves bevétele nem haladhatja meg a teljes őstermelői tevékenység éves bevétele negyedét. Amennyiben mégis meghaladja a kiegészítő tevékenység ezt a limitet, úgy ez az összeg nem az őstermelőkre vonatkozó kedvezőbb szabályok szerint adózik, hanem az általános szabályok szerint. 

Az őstermelők családi gazdasága egy olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelyben az őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva közösen végzik. 
Ettől eltérően a családi mezőgazdasági társaságként gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat működhet és kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytathat.

A jogi forma kapcsán itt kell kiemelni, hogy az év elejétől gyakorlatilag minden az őstermelők és őstermelők családi gazdasága, valamint családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárás illetékmentessé válik. 

Kiegészítő tevékenység alatt értendő a falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, és erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett árucikkek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.

Személyi jövedelemadó

A mezőgazdasági őstermelőt, valamint az őstermelők családi gazdaságát érinti, hogy jelentősen átalakul az adó alapjául szolgáló összeg meghatározása, valamint az adómentességi határ is. Az eddigi fix 600 ezer forintos határösszeg helyett 2021-től akkor nem kell jövedelmet megállapítani, tehát akkor nem keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége, ha a tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg a mindenkori minimálbér éves összegének felét. Ha a bevétel ezt az összeget meghaladja, akkor a teljes összeg után kell jövedelmet megállapítani, majd adózni.

Lényeges, hogy nem kell bevételként figyelembe venni jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított támogatást, vagyis ezek tulajdonképpen adómentessé válnak.

Ha már adómentesség, akkor újdonság még, hogy a törvényben meghatározott méhészeti termékek értékesítéséből származó bevétel is adómentes lesz.

Továbbra is lehetősége lesz a mezőgazdasági őstermelőnek átalányadózás keretein belül adóznia. Ráadásul jelentősen nő a választására jogosító értékhatár, ugyanis jövő évtől az éves minimálbér tízszereséig, vagyis – az idei minimálbért figyelembe véve – 19,3 millió forint bevételig vehető majd igénybe. Újdonság még, hogy főszabály szerint a mezőgazdasági őstermelők átalányadózónak minősülnek jövőre, vagyis az őstermelőnek az előző évre vonatkozó éves bevallásában akkor kell nyilatkozatot tennie, ha nem választja az átalányadózást (ideértve azt is, ha az átalányadózás feltételei nem állnak fenn), vagy, mert egyéb módon (tételes költségelszámolás, 10 százalékos költséghányad alkalmazásával) határozza meg a jövedelmét. Változás még, hogy az átalányadózás kapcsán, hogy a korábbiaktól eltérően tevékenységtől függetlenül a jövedelmet a bevételből 90 százalék költséghányad levonással kell megállapítani.

Ha úgy dönt, hogy nem az átalányadózás szabályai szerinti állapítja meg a jövedelmet az őstermelő, akkor továbbra is a tételes költségelszámolás, vagy a 10 százalékos költséghányad választására van módja. 

Aki így tesz, az csökkentheti az összevont adóalap adóját e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összegével, de legfeljebb 100 ezer forinttal (őstermelői adókedvezmény). 

Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel.

Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában feltüntesse a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény alapján vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél ügyfél-azonosítóját. Az e bekezdés alapján érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, az adóévben igénybe vett mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Főszabályként nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, illetve átalányadózás esetén, amíg a bevétele alapján megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az adóévben az éves minimálbér felét nem haladja meg.

Ha azonban ezt az összeget meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani. Átalányadózást választó őstermelő esetén, ha a fenti összeget meghaladja a bevétele, akkor az adóelőleget csak az említett összeget meghaladó adóelőleg alap után kell fizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az őstermelő szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége az őstermelőkre vonatkozó új szabályrendszer miatt átfogóan módosul. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de legalább a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót. Ezen főszabálytól eltérően az átalányadózást választó biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a minimálbér után kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie, azzal, hogy az átalányadózást választó az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő mezőgazdasági őstermelő mentes a szociális hozzájárulási adó alól.

A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő – függetlenül attól, hogy átalányadózással vagy tételes költségelszámolással állapítja meg az adóalapját – az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme után köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére. Azok az őstermelők, akik bevétele az éves minimálbér felét nem éri el, és így mentesek a személyi jövedelemadó megfizetése alól, a szociális hozzájárulási adó kötelezettség alól is mentesülnek. Ez utóbbi mentesség költségelszámolási módtól és biztosítotti státusztól függetlenül megilleti a legkisebb őstermelőket, feltéve, hogy a biztosított őstermelő nem egy választott magasabb járulékalap után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

Társadalombiztosítási járulék

2021-től az a mezőgazdasági őstermelő fizetheti a társadalombiztosítási járulékot a megelőző évi bevétele 15 százaléka után, akinek az őstermelői tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó új szabályozás értelmében az Szja tv. rögzíti, hogy az a támogatás nem minősül bevételnek, az Szja tv. rögzíti az őstermelői tevékenységre tekintettel kapott támogatásokat a járulékalap meghatározásánál sem kell figyelembe venni. Ha a bevétel meghaladja ezt az értékhatárt, akkor továbbra is a minimálbér 92 százaléka után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.

Ezzel összefüggésben átmeneti rendelkezés szerint a jelenleg hatályos törvény szerinti mezőgazdasági kistermelő a 2020. évi – támogatások nélkül számított – bevételének 15 százaléka után fizet társadalombiztosítási járulékot, amennyiben a 2020. évi bevétele – támogatások nélküli bevétele – nem haladta meg a jelenleg hatályos 8 milliós értékhatárt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai