Stratégiai szerepet tölt be a hazai élelmiszeripar

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: H. Gy., 2020/12/16

Erdős Norbert
élelmiszerlánc-felügyeletért
felelős államtitkár

– Államtitkár úr, engedje meg, hogy személyes kérdéssel indítsam a beszélgetésünket. Történelemtanári diplomával hogyan került kapcsolatba a mezőgazdasággal?

– A történelem mindig is szívügyem volt, így 1996-ban a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakos bölcsészként szereztem diplomát, majd történelemtanárként helyezkedtem el a békési Szegedi Kiss István Református Gimnáziumban. 1998 és 2010 között önkormányzati képviselő, négy éven át alpolgármester, 2011 és 2014 között a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottja voltam. A napi munkám során itt már testközelből találkoztam a gazdákat érintő problémákkal. 2002 és 2014 között országgyűlési képviselőként képviseltem Békés és térségét, tagja voltam többek között a parlament Oktatási és tudományos, Kulturális és sajtó, Ifjúsági és sport, illetve Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának. 2010 és 2011 között az Országgyűlés jegyzője voltam. Öt évig dolgoztam az Európai Parlamentben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési szakbizottság, valamint a Halászati szakbizottság tagjaként, ahol beleástam magam az agráriumot érintő uniós szabályozásokba. Az Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárként a kollégáimmal most azon dolgozunk, hogy a magyar családok asztalára jó minőségű, biztonságos hazai termékek kerüljenek. Szeretnénk felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az élelmiszerlánc biztonságát, egészségünket csak együtt tudjuk megvédeni, ehhez felelős vállalkozói magatartás és a tudatos vásárlás is szükséges. Az államtitkársághoz tartozó hatóság, a Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal (Nébih) a lakosság részéről a legnagyobb köztiszteletnek örvendő hivatalok egyike. Azon munkálkodunk, hogy ez a jövőben is így legyen. 

– A hazai élelmiszerbiztonság fölött (Nébih) őrködik. Hogyan ítéli meg a hatóság tevékenységét? Mely területen kellene erősíteniük? 

– Azt gondolom, hogy 2012-ben a Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal (Nébih) létrehozása nagyon jó döntés volt, ezzel egy olyan szervezet jött létre, amely nemcsak a jelszavak szintjén, hanem a valóságban is alkalmas a teljes élelmiszerlánc-felügyeletére, anélkül, hogy időt pazarolnánk a krízishelyzetekben a feladatok szervezetek közötti átadására. Más országokban gyakori, hogy külön szervezetek foglalkoznak a talaj- és növényvédelemmel, az állategészségüggyel, a csomagolt élelmiszerekkel, a vendéglátással és a kereskedelemmel. Ahány szervezet, annyi eltérő szemlélet, mandátum, célrendszer és adatbázis, amelyek között sokszor kapcsolat sincs. A Nébih nemcsak a botrányok visszaszorításában volt képes eredményeket felmutatni, hanem a piac megtisztulását is elősegítette, és visszaállította a fogyasztói bizalmat hazánkban. 

Természetesen rengeteg még a tennivaló, több olyan területet is meg tudok nevezni, ahol kihívásokat találunk. Fontos például, hogy fejleszteni tudjuk a Nébih szakemberállományát, hiszen olyan szaktudású emberekről van szó, akikre máshol is szükség volna. Úgy akarjuk tovább fehéríteni a piacot, hogy a tisztességes vállalkozások munkáját ne zavarjuk, sőt segítsük, a tisztességteleneket viszont jól célzott intézkedésekkel, nagy hatékonysággal felderítsük és felszámoljuk. 

Ennek érdekében egyszerre kell fejlesztenünk a támogató hatósági funkciókat és az elemzési és beavatkozási képességünket. A fogyasztók egyre növekvő minőségi és élelmiszerbiztonsági igényeit ki kell elégítenünk. 
A jövőben továbbra is a kiemelt ellenőrzések kapacitásainak fejlesztését, a hamisítások, a csalások és az illegális tevékenységek elleni fellépésekét prioritásként kell kezelnünk. Másészt meg kell mutatni a jó és kiváló termékeket is, amit ha a vásárló levesz a polcról, tudja, hogy nem fog csalódni. Ez utóbbihoz tisztességes vállalkozók, az általuk végzett szolgáltatások és termékeik minősítésén keresztül tud a Nébih hozzájárulni. Nem csak a rossz és kerülendő élelmiszerlánc termékek ellen akarunk küzdeni, hanem a kiválókat is a figyelem középpontjába helyezni, valamint a Nébih-nél meglévő tudást átadni mind a vállalkozóknak, mind a vásárlóknak.

Fentieken kívül nem szabad elfejtenünk, hogy a Nébih-ben egyre több adat és információ áll rendelkezésre az élelmiszerlánc szereplőkről, termékekről és folyamatokról. Ezeket áttekinteni már csak nagyságuk és sokféleségük miatt is mindenképp informatikai fejlesztések mellett lehet. Az információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, majd az adatok újrahasznosítása nem csupán a hatósági beavatkozásokat tudja hatékonyabbá tenni, hanem a vállalkozók, a társhatóságok és a döntéshozók felé is valódi visszacsatolást jelenthet a jövőben.

– Négy kiemelt szakmai területet határoztak meg az államtitkárság részére. Ezek: Növény- és talajvédelem; Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv; Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022; és Magyarország közép- és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája 2014-2020. Összegezhetné röviden, hogy hol tartanak ezeknek a programok? 

– A termőföld megőrzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása jelentős nemzetgazdasági érdek. A fenntartható, környezetkímélő szempontokat követő talajművelés előremozdítása érdekében úgynevezett Talajvédelmi Cselekvési Tervet készítettünk a Nébih közreműködésével. A cselekvési terv kulcseleme a Gazdálkodói talajvédelmi program, mely a hatásos talajvédelem megvalósulása érdekében adott gazdaságra specializáltan fog segítséget adni a napi munkához. Megújul a hatósági tevékenység is, fókuszba kerül az ismeretátadó, kapcsolattartó funkciója, így a gazdálkodók már a döntés-előkészítő folyamatokba is bevonhatják a hatóságot. Mindemellett a cselekvési terv képzésekkel, szaktanácsadással, új technológiák bemutatásával, folyamatos információcserével fogja támogatni a termelők ismereteinek bővülését. A cselekvési tervben szereplő programokat 2021-2024 között tervezzük megvalósítani. A növényvédelem területén egyébként a legfőbb közösségi cél az integrált növényvédelem előmozdítása, amely megoldást jelenthet a növényvédő szer használatból fakadó kockázatok csökkentésére. Lényege, hogy a kémiai védekezési módszerekkel szemben előnyben részesíti más alternatív módszereket. 

Az Élelmiszerlánc-Biztonsági Stratégia 2013 és 2022 közötti évekre határozza meg az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos legfontosabb célokat és feladatokat. Mivel az élelmiszerlánc-biztonság során az állam felelőssége és feladata is nyilvánvaló, így a stratégia megvalósulásában a Nébih-nek kiemelt szerepe van és lesz is a jövőben. Egyébként már most elkezdődött a 2030-ig tartó stratégia megalkotása a körülöttünk zajló változásokat is figyelembe véve –ezek közül kiemelném a gazdasági és (humán, állat, növény) járványügyi kihívásokat, valamint a digitalizáció előre törését. A jövőre kezdődő és 2027-ig tartó időszak szektorális tervezése során az iparral együttműködve alakítottuk ki a fejlesztési irányokat.

– A magyar élelmiszerbiztonság helyzete világszinten is kiváló. Ez annak is köszönhető, hogy a mezőgazdaság kellő mennyiségű, jó minőségű alapanyagokkal látja el az élelmiszeripart. De mindig van fejlődési lehetőség. Ön szerint milyen kitörési pontokat (mondhatnánk azt is, hogy fejlesztési lehetőségeket) fogalmazhatunk meg a két ágazat esetében? Van-e elegendő forrás a fejlesztéshez? Hogyan élnek a gazdálkodók a fejlesztési források felhasználásával? 

– Az aktuális támogatási időszakban több, mint 400 milliárd forint jutott az élelmiszeriparnak. Az összeg mintegy felét az Agrárminisztérium által kezelt Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásai biztosítják, amelyből a kifizetett támogatás immár megközelíti az 50 milliárd forintot. A Program természetesen az alapanyag-termeléssel foglalkozó gazdaságok beruházásait is támogatja. Augusztus végén jelent meg az állattartó telepek fejlesztéseit támogató legújabb pályázati felhívás, amelyre óriási igény mutatkozott, de a kertészeti üzemek korszerűsítésére kiírt pályázat is népszerű volt.

Elmondható tehát, hogy a gazdák élni kívánnak a forrásokkal, és azok segítségével többnyire innovatív, a versenyképességüket valóban elősegítő beruházásokat valósítanának meg. Előrelépési lehetőség természetesen mindig van, és szándékunk szerint az elkövetkező években néhány kiemelt pontra erőteljesebben fókuszálva ösztönözzük majd a gazdákat a még hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében. Célunk az, hogy a következő periódusban is megfelelő forrás álljon rendelkezésre, így a korábbi tapasztalatokra és az ipar igényeire építve határoztuk meg az elképzeléseket. Hat beavatkozási pontot, ezen belül pedig további intézkedéseket határoztunk meg, mely magába foglalja például az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatását, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását a robotizáció és a digitalizáció eszközeinek felhasználásával. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk a fogyasztói tudatosság fokozására, a szemléletformálásra, az erőforrás-hatékonyság növelésére, a környezetterhelés mérséklésére fókuszálva az ágazatot is érintő változó uniós szabályozásokra. 

A versenyképes hazai élelmiszeripar számára elengedhetetlen a megfelelő minőségű és mennyiségű hazai alaptermék előállítása. Ennek alapvető feltétele a betegségektől mentes hazai állatállományok védelme, az ország kedvező állategészségügyi státuszának megőrzése. Ennek érdekében egy külön beavatkozási pont keretében határoztuk meg azokat a területeket – például az állattartó telepek járványvédelmi infrastruktúrájának korszerűsítését –, melyek fejlesztése a legnagyobb mértékben képes hozzájárulni e célhoz. Ez az elképzelés találkozott az állattartó gazdák terveivel is, hiszen a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett Baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésre mintegy 5,4 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett. Ez igazolja, hogy a megelőző intézkedések, beruházások a gazdák szerint is alapvető fontosságúak a járvány okozta nehézségek leküzdésében.

Kiemelt fontosságú továbbá az egyre súlyosabb közegészségügyi fenyegetést jelentő antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni fellépés, mely az állattartó telepek fejlesztése révén hatékonyan elősegíthető. Az élelmiszerlánc-biztonság további fontos területe az állatvédelem, amelynek jelentős kapcsolódási pontjai vannak a közegészségügy, a közbiztonság, az állategészségügy, a természetvédelem területeihez is. A kóbor állatok befogása és elhelyezése, illetve szaporodásuk megakadályozása, a járványvédelemhez kapcsolódó hatósági feladatok ellátása valamint a társadalmi szemléletformálás megfelelő erőforrásokat, infrastruktúrát és eszközöket feltételez.

– Az élelmiszerlánc az összetettsége okán rendkívül sérülékeny is. Hogyan lehet a kockázatok elhárítására felkészülni, s azokat kizárni? 

– Az élelmiszerlánc valóban rendkívül sérülékeny. A Nébih éppen ezért folyamatosan monitorozza az ismert kockázatok szintjét, amelyben az országos laboratóriumi hálózat egésze részt vesz. Figyeljük továbbá az újszerű kockázatok felbukkanását is, amelyben a nemzetközi riasztási hálózatoknak és a kutatásoknak is óriási szerepe van. Nagyon sok visszajelzést kapunk a fogyasztóktól és vállalkozásoktól is, például a Nébih ingyenesen hívható zöldszámán, vagy elektronikus felületein keresztül. Ezeket kivétel nélkül mind kielemezzük, és ha szükséges, beavatkozunk. 

A Nébih adatbázisa önmagában is alkalmas arra, hogy a kockázatos vállalkozások többségét kiszűrje, más hatóságok adatbázisaival, mint például az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel összekapcsolva még tovább fokozható ez a hatékonyság. Nem véletlen, hogy a Nébih kiemelt ügyekre szakosodott részlegének felderítési aránya évek óta 90 százalék felett van. Sajnos meg kell említeni, hogy hiába fehéredik az élelmiszerlánc, és hiába javul a polcokon lévő élelmiszerek biztonsága, ha az élelmiszerlánc utolsó szakaszában, a háztartásokban kiveszőben van a helyes élelmiszerhigiéniai gyakorlat. Az összes élelmiszer-eredetű megbetegedéssel járó esemény körülbelül 80 százaléka erre vezethető vissza. Ezt felismerve a Nébih 2012 óta intenzíven foglalkozik a fogyasztói szemléletformálással, amelyet 2016 óta gyermekkori szemléletformálási és oktatási programmal is kiegészült.

– Mennyire biztonságosak a magyar élelmiszerek?

– Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb régiójában – az Európai Unióban – található, és ezen belül is a tagállamok jobbik felében foglalunk helyet, ha az élelmiszerek biztonságát nézzük. Ezt a nemzetközi auditok és az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors riasztási rendszer adatai is alátámasztják. Nem is lehetne másképp, hiszen a magyar élelmiszerek jelentős hányadát külföldön értékesítjük, és ennek több mint 80 százaléka ráadásul az uniós piacra megy, így versenytársaink azonnal jeleznék, ha bármi probléma merülne fel a magyar termékekkel kapcsolatban, hiszen védeni igyekeznek a piacaikat. A globális kereskedelem következtében megjelenő újabb és újabb veszélyek és fenyegetettségek, valamint az információ technológiai környezet folyamatos változása ugyanakkor megköveteli a hagyományos hatósági, felügyeleti rendszerek adaptációját, folyamatos továbbfejlesztését. Nem dőlhetünk hátra, feladatunk a jövőben is lesz. 

– Nem kerülhetjük meg azt a témakört sem, amit szintén Nagy István miniszter úr említett. „A koronavírus járvány alatt a hazai élelmiszer-ellátás jól vizsgázott. Ugyanakkor a veszélyhelyzet arra is egyértelműen rávilágított, hogy az élelmiszerlánc-biztonság, a hazai élelmiszeripar és az ellátás biztonsága szempontjából, stratégiai jelentőségű terület, nemzetbiztonsági kérdés.” A kérdésem az, hogy a járvány milyen erős, és gyenge pontunkat hozta felszínre az elmúlt hónapokban? 

– Az Európai Unió érzékelte a kezdetektől az esetleges ellátásbiztonsággal kapcsolatos problémát, így közös érdek volt ezek megoldása. A szállítási akadályok leküzdése után gondot már csak az EU-n kívülről érkező alap- és segédanyagok hiánya jelentett, azonban ez sem okozott tartós fennakadást. Az egyértelműen kijelenthető, hogy a hazai termékek felé fordulás erősen érződött, ami nem várt, örvendetes eredmény. Az Agrárminisztérium maga is igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a helyi, hazai terméket részesítse mindenki előnyben. A Nébih honlapján pedig elindult egy helyi termelő kereső felület, amelynek célja, hogy segítsék a termelők és vásárlók egymásra találását.

A magyar élelmiszergazdaság működésének fenntartását és ezzel az élelmiszerellátás folyamatosságát a koronavírus járványhelyzetben is biztosítani kell. Ez az első hullámban tavasszal is így volt és most se változott. Az élelmiszeripar jelentősége összetett, az iparág a feldolgozóiparon belül a második legtöbb árbevételt és kibocsátást realizáló ágazat a járműgyártás után, egyben a második legnagyobb foglalkoztató is. Az ágazat árbevétele közelíti a 4 ezer milliárd forintot, az export aránya a bevétel harmada. Jelentős pozitívum, hogy az élelmiszeripar eredményessége dinamikusan nőtt a tavalyi évig, emellett a technológiai lehetőségek tudatosabb kiaknázása, az innováció és a környezeti változásokra adott pozitív menedzsmenti válaszok hatására a termelés hatékonyság nőtt a koronavírust megelőző időszakban. 

A koronavírus okozta rendkívüli helyzetre tekintettel az élelmiszeripar is fokozott nehézségekkel küzd, melyek a folyamatos és biztonságos élelmiszerellátás biztosítása miatt erőn felüli jelenlétet követel és követelt az ágazat szereplőitől. Fontos cél a hazai élelmiszergazdaság input alapanyagainak illetve csomagolóanyagainak kitettségének csökkentése, a rövid, belföldre fókuszáló ellátási láncok erősítése révén pedig az ellátás biztonságának a növelése. Az ágazat szereplőinek korábbi elképzelései, véleményei kiegészültek a vírus okozta eddigi hatások tapasztalataival. Megmutatkozott a hazai ellátási láncban az érzékeny termékek köre, a termékek paramétereivel kapcsolatos elvárások változása – csomagolás, eltarthatóság, kiszerelés, feldolgozottsági mérték –, melyek a továbbiakra is hatással lesznek. 

Összességében a teljes ágazat érintett volt a tavaszi hullám esetében, jövedelmezőségi, értékesítési, hatékonysági nehézségekkel küzdött, melynek hatása a válságot túlélő vállalkozások esetében is máig érzékelhető. A tapasztalatok alapján viszont olyan beruházási igények merültek fel, melyek hasonló esetben az ágazat hatékonyabb működését és még nagyobb ellátásbiztonságot tudnak eredményezni. Emellett a tavaszi tapasztalatok gyorsabb reagálást, hatékonyabb kommunikációt eredményeztek eddig a második hullámban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai