2026. 09. 08., kedd
Mária
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Itthon is egyre népszerűbb a biogazdálkodás

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Ducretot Jade ÖMKi, 2020/12/20

Az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek iránti kereslet egész Európában folyamatosan növekszik. Itthon az ökológiai területek mérete 2019-ben átlépte a 300 ezer hektárt, ezzel öt év alatt megduplázódott a hazai minősített bio terület nagysága. 

Az ökogazdálkodásba bevont földek impozáns bővülésével párhuzamosan a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások is dinamikusan fejlődtek: míg 2015-ben közel 2300 vállalkozó volt öko tanúsított, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at.

Bár a biotermékek iránti kereslet itthon is folyamatosan nő, sokan nincsenek tisztában ennek a gazdálkodási módszernek a valódi jelentőségével. Az ökológiai vagy más néven biogazdálkodás a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését célzó komplex gazdálkodási rendszer. Nem egyszerűen arról van szó tehát, hogy a ma jellemző, kémiai alapokra épült gazdálkodással szemben a biogazdálkodók nem használnak műtrágyákat és szintetikus növényvédőszereket. Biogazdálkodás esetén olyan termelési formát kell kialakítani, ahol a talajápolástól kezdve, a tápanyag utánpótláson, a vetésforgón és a fajtaválasztáson át a hasznos élő szervezetek élettereinek biztosításáig, végül pedig a természetes alapanyagokra és biológiai módszerekre épülő növényvédelemig minden összehangoltan és egymásra épülve működik. Továbbá azt is érdemes tudni, hogy ökológiai gazdálkodásban az állatjólétre, növényi sokféleségre és GMO mentességre vonatkozó szempontok (beleértve a takarmányozást is) is maximálisan érvényesülnek. Bővebben a biogazdálkodás feltételrendszeréről az ÖMKi honlapján olvashatnak: www.biokutatas.hu

Az ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet hazánk egyedüli ökogazdálkodásra szakosodott kutatóintézete. 2011-ben azért jött létre, hogy előmozdítsa az ökológiai gazdálkodás magyarországi fejlődését és szélesebb körű elterjedését. 2012 óta működtetjük úgynevezett on-farm részvételi kutatási hálózatunkat a fenntartható és versenyképes hazai mezőgazdaság előmozdításáért. Az itthon egyedülálló módon Élő Laboratórium (Living Lab) módszertant alkalmazó on-farm kutatási hálózat agroökológiai megoldásokat vezet be országos részvételi kutatási rendszerben, amely a gazdálkodókkal közösen tervezett és kivitelezett üzemi kísérletekkel, az ökológiai átmenet hatékony, gyakorlati megvalósítását segíti elő. Az on-farm hálózat keretében szántóföldi növénytermesztés, kertészet, szőlészet, 2020-tól kezdődően pedig az állattartás területén végzett kísérletekkel is foglalkozunk. Az on-farm hálózatban azt teszteljük, hogy különböző új gyakorlatok, illetve technológiai innovációk hogyan teljesítenek a sokszínű mindennapi gazdálkodásban. A résztvevő gazdálkodók közvetlenül a saját termesztési tapasztalataikból, földjükről és technológiájukról kapnak visszajelzést, lehetőséget teremtve a nyílt innovációra, a termékfejlesztésre, illetve a dinamikus tudásteremtésre és átadásra a  termelők, a kutatók, valamint az értékláncok további szereplői között.


Az ökológiai gazdálkodásba bevont ellenőrzött területek és vállalkozások

Kutatásaink során például hazai paradicsomtájfajtákat juttattunk vissza a mezőgazdasági termesztésbe, valamint a házi kertekbe, és ezáltal a mindennapi étrendbe. További kutatásaink többek között a rézfelhasználás csökkentését célozzák az ökológiai növényvédelemben, elősegítik a helyi, GMO-mentes fehérjeellátást az állatok takarmányozásában, illetve segítik a talaj termékenység fokozását és az eróziós károk csökkentését szőlészeti és szántóföldi kultúrákban egyaránt.

Az ÖMKi on-farm hálózata az élvonalba tartozik Magyarországon, de a Kelet-közép-európai térségben is a fenntartható növénytermesztési, illetve állattenyésztési gyakorlatok kifejlesztésében, amely közvetlen haszonnal jár a gazdálkodók számára, hiszen pozitív hatást gyakorol a termesztési gyakorlatukra, annak hatékonyságára, úgy környezeti, mint gazdasági szempontból. Így járulunk hozzá a gazdálkodási rendszerek fenntarthatóbbá tételéhez, helyi szinten segítve a termelők klímaváltozáshoz és környezetvédelmi elvárásokhoz történő technológiai alkalmazkodását.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza