A fenntartható gazdálkodást segíti a bio tanúsítvány

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: (Hajtungy), 2020/12/22

Dr. Mészáros Dóra,
a HÖG ügyvezetője

– Két évtizede működik a cég a hazai piacon. Milyen hátteret sikerült kialakítaniuk ez időszak alatt?

– A HÖG alapvetően egy nemzetközi háttérrel rendelkező cég: az Austria Bio Garantie alapította 20 éve a magyar leányvállalatot, de 2019-ben a teljes Austria Bio Garantie, a svájci Bio-inspecta és más európai tanúsító szervezetek közösen létrehozták az Easy-Cert Csoportot, mely Európa egyik legnagyobb ellenőrző és tanúsító szervezete lett. A cégcsoport 38 országban van jelen, és évente több mint 40 ezer ellenőrzést végez. Cégünk a cégcsoport tagjaként kizárólag idehaza tevékenykedik, és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által elismert tanúsító szervezetként végzi tevékenységét. Jelenleg 800 ügyfélen keresztül közel 40 ezer hektár biogazdálkodást folytató területet tanúsítunk, ellenőrzünk. Ennek 55 százaléka szántó, 40 százalék gyep, és 5 százalék ültetvény és kertészet tartozik hozzánk. Tavaly jelentős, 33 százalékos ügyfélkör növekedést értünk el, ezáltal 40 százalékkal nőtt az általunk ellenőrzött területek mérete.

– Milyen szolgáltatást nyújt a HÖG, és kik az ügyfelei?

– „Bio” megjelöléssel a vonatkozó szabályozás szerint csak olyan termék hozható az EU-ban forgalomba, mely megfelel a rendelet szigorú előírásainak. A rendelet betartását hazánkban a NÉBIH felügyelete mellett a tanúsító szervezetek végzik, tehát mintegy hatósági feladatot látunk el. A fentiek miatt mi alapvetően biotermékeket előállító gazdálkodók, feldolgozók, kereskedők biotermékeinek bio-tanúsítását végezzük el, ami azt jelenti, hogy helyszíni szemlékkel, mintavételekkel és dokumentáció ellenőrzéssel meggyőződünk róla, hogy a termék előállítás folyamata megfelel-e az uniós és hazai vonatkozó rendeleteknek, előírásoknak. Amennyiben eltérést észlelünk, segítünk az üzemnek az eltérés kijavításában, és ha ez sikerül, kiállítjuk a tanúsítványt. Természetesen a tanúsításhoz szükséges minden információval (jogszabályi változások, kormány, és hatósági szervezetek új információi, stb.) is ellátjuk az agráriumban és az élelmiszeriparban tevékenykedő gazdálkodókat, feldolgozókat és kereskedőket, ez által hozzájárulva a fenntartható termelési módszerek bevezetéséhez, és a tanúsított cégek piaci helyzetének erősítéséhez. Cégünk nem csak az EU-bio, hanem egyéb bio-, és nem bio feltételrendszerek szerinti ellenőrzéseket és tanúsításokat is végez a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok és feldolgozóüzemek részére.

– Pontosan melyek ezek a feltételrendszerek?

– 2010 óta a végzünk Bio Austria, Bio Suisse, Biokreis, Bioland, Demeter, Naturland és GlobalGAP ellenőrzéseket is. A külföldi védjegyek ellenőrzését az éves bio-ellenőrzéssel összevontan igyekszünk elvégezni, amellyel időt, és költséget is megtakarítunk ügyfeleinknek. Ezek a szervezetek – kivéve a GlobalGAP-et, amely egy teljes minőségbiztosítási rendszer – zömmel a fenntarthatóság egy-egy területére koncentrálnak, amelynek keretében nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg a gazdálkodókkal, feldolgozókkal szemben. A GlobalGAP az összes gazdálkodónak fontos lehet, aki nagy áruházláncokba szeretne szállítani, mivel a legtöbb áruházlánc csak ilyen tanúsítvánnyal rendelkező beszállítóktól vásárol. Más védjegyek pl. Bio Suisse, Demeter, Naturland  viszont azoknak a termelőknek, feldolgozóknak lehet fontos, akik a külföldi piacokat célozzák meg, exportálni szeretnének, mivel sok EU-s országban előnyben részesítik a fogyasztók az ezekkel a védjegyekkel ellátott termékeket. Ez pedig piaci előnyt jelent, hiszen magasabb áron értékesíthetők a termékek, s a fogyasztó bizalma is nagyobb irántuk. Ezzel pedig a cég versenyképessége is nőhet. 

– Tudják-e ösztönözni a gazdálkodókat a bio vagy más néven öko gazdálkodásra való átállásra?

– Azt látjuk, hogy a legnagyobb ösztönző a támogatási rendszer. Új, magasabb összegű támogatások esetében mindig megnő a biogazdálkodás iránti érdeklődés. Ami idehaza is sokat segítene, az a szemléletváltozás. Ösztönzőleg hatna, ha egyre több hazai fogyasztó keresné a biotermékeket. Jelenleg ugyanis az alapvető élelmiszereket exportáljuk, és feldolgozott formában vásároljuk vissza. Szerintünk sokkal nagyobb hozzáadott értéket tudnánk idehaza is előállítani, mint jelenleg.

– Ön szerint növelhető-e a bio területünk?

– Európai összehasonlításban mi az átlag alatt vagyunk, mert az átlag a kontinensen 7,7 százalék, míg nálunk 5,7 százalék az arány. A környező országokban ezen a téren még jobban állnak, mert Ausztriában például 25 százalékot tesz ki a biogazdálkodás. A hazai biotermékek feldolgozottsági szintjének a növelése kulcsfontosságú lenne a biogazdálkodásban, mert ezzel is növelhető lenne a biogazdálkodásba bevont terület nagysága. Egyébként a 2021 után életbe lépő Zöld Megállapodás (Green Deal) szerint idehaza is növelni kell a bioterületek nagyságát, mivel Európai Unió szinten a célkitűzés az, hogy 2030-ra 25 százalék legyen a bio területek részaránya. Az EU a karbon-semlegességet is a zászlajára tűzte, és ahhoz, hogy ez megvalósuljon, az élelmiszer-ellátási láncunkat fenntarthatóbbá kell tenni, ami egyben azt is jelenti, hogy csökkenteni kell az ökológiai lábnyomunkat. Ebben a dokumentumban olyan konkrétumok jelennek meg, mint például a műtrágya 20 százalékos, és a növényvédő-szerek drasztikus, 50 százalékos csökkentése. Az antibiotikumok használatát is felére kívánják csökkenteni az állattartásban. A biogazdálkodás azért kapott kiemelt figyelmet, mert ez az a gazdálkodási forma, amely évtizedek óta jelen van a világban, és a jelentősége – ha lassan is, de biztosan – nő. Itt nem lehet műtrágyát, szintetikus anyagot, az állattenyésztésben antibiotikumot használni, s ez lehet egy eszköz ahhoz, hogy a fenntartható gazdálkodást megvalósítsuk.

– Azért vannak fenntartások ezzel kapcsolatban…

– Ez lehet, azonban abban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi élelmiszertermelési rendszer fenntarthatatlan, súlyosan terheli a környezetünket, tehát azonnali és drasztikus lépésekre lenne szükség. Kétségtelen tény, hogy a termésátlagok 20-30 százalékkal alacsonyabbak a biogazdaságokban (növénykultúránként eltérő mértékben), viszont figyelembe kell venni, hogy jelenleg a megtermelt élelmiszerek 30-40 százalékát kidobjuk. Tehát a biogazdálkodás kisebb termésátlaga a rendelkezésre álló termőterületek mellett is képes lenne élelmiszerrel ellátni a népességet, ha csökkenteni tudnánk a pazarlást. Ahhoz tehát, hogy élelmiszer-ellátási láncunkat fenntarthatóvá tegyük, nem elegendő csak az alapanyag termelés mikéntjén változtatni, hanem a fogyasztói szemléletet is meg kell változtatni. Fontos továbbá az is, hogy milyen élelmiszereket fogyasztunk. Ha a fejlett országokban a lakosság csökkentené a húsfogyasztását, ezzel szintén segítené a klímaváltozás megállítását: a táplálkozási szokások megváltoztatása és a biogazdálkodás arányainak növelése hatékony eszköz lehet a fenntartható élelmiszertermelés és fogyasztás megvalósításához. 

– Több vitatott témakört is érintett, amelyekre most nem tudunk bővebb válaszokat adni. Lépjünk vissza a HÖG tevékenységéhez! Mit tartalmaz a tanúsítási program?

– Annyit azért még hozzátennék az előzőekhez, hogy a helyben történő termelésnek kell felértékelődnie, s a helyi piacoknak – a rövid ellátási láncoknak – kellene sokkal nagyobb teret kapniuk. Ami a tanúsítási programot illeti, uniós, és hazai jogszabályok határozzák meg, hogy milyen előírásoknak kell a biogazdálkodónak, feldolgozónak megfelelnie. Aki belép a tanúsítási rendszerbe, azt minden évben felkeressük és elvégezzük az éves ellenőrzést. Ez minden évben kötelező ahhoz, hogy valaki megkaphassa a bio tanúsítványát.

– Hány emberrel végzik ezt a munkát?
– A HÖG-nél jelenleg tizenegyen dolgozunk.

– Elég ez a létszám?

– Az Easy Cert Cégcsoport erőforrásaira, szakmai tapasztalatára támaszkodva és a folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően igen: a digitális fejlesztések révén szinte már mindent elektronikusan csinálunk. Ez pedig jelentős idő megtakarítást hozott a cég életében, ami által versenyképesek vagyunk a piacon. A versenyképességen felül kiemelném, hogy nálunk az ügyfél az első, amit az ügyfeleink éreznek is, mert sok pozitív visszajelzést kapunk. 

– Megakadályozta-e a járvány az ellenőrzéseket?

– Szerencsére nem, mert az első hullám márciusban kezdődött. Ekkor volt egy rövid leállásunk, de beszereztük az ellenőreink számára a szükséges védőfelszereléseket, és kidolgoztuk a szükséges eljárásokat az ellenőrzések biztonságos elvégzéséhez. Az ellenőrzések egy része egyébként is a szabadban történik, így a gazdálkodók is fogadhatták a munkatársainkat.

– Végezetül: hogyan járul hozzá a biotanúsítvány a vidék népességmegtartó képességéhez?

– A biogazdálkodás esetében nagyobb a munkaerő igény, mint a hagyományos mezőgazdaságnál, ahol ráadásul a precíziós gazdálkodás kezd elterjedni, ami kevesebb munkaerőt igényel. A kertészeti ágazat bio szektorában viszont hagyományosan több munkaerőre van szükség, itt kevésbé lehet robotizálni a munkafolyamatokat. Mindez azt is jelenti, hogy a vidéki munkaerőre nagyobb igény van, s a népességmegtartó képesség növekszik, hiszen több család számára biztosítja ez a gazdálkodási forma a megélhetést. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai