Prémium borok a Maul Pincészetből

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: H. Gy., 2020/12/24

Maul Zsolt, borász

Maul Zsolt, 41 évesen fiatalnak mondható, de az Ars Bor eticaja nagy bölcsességre vall. „Én nem állok meg, nem ülök le, nem alszom el, nem fordulok vissza. Én nemet mondok arra a szándékra, amely mozdulatlanságra ítél, megköt, korlátoz. És igent mondok, mindig igent, bármilyen csüggedt vagyok, arra, ami megsokszoroz, ami előre lök, ami arra kényszerít, hogy többet tegyek, mint ami elég vagy szükséges, és többet, mint amivel a többiek megelégszenek. És igent mondok mindenre, ami arra sarkall, hogy harcoljak a megszokás, a belenyugvás, és az öregedés szomorúsága ellen. Vallom: ha legyőzzük jámborságunkat a nemzet, a kor iránt, ha nem félünk a botránytól, a közvéleménytől, megteszünk mindent egy új faj születésének érdekében. Nem tudom mit szeretek jobban, az élvezet hajszolását vagy a hajsza élvezetét.”

Ez a szemlélet a családi borászat minden tevékenységében megmutatkozik. A szülőhely, Siklós már gyermekkortól meghatározta a jövőt. Mivel a szülők, nagyszülők szőlőt műveltek, bort készítettek, a szőlő szeretete korán beléívódott a lelkébe. Mégsem a borászképzést választotta az érettségi után, hanem pénzügyi, közgazdászi képzettséget szerzett. Ez a kis kitérő azonban nem térítette le a pályáról, mivel az életében mindvégig meghatározó szerepet játszott a villányi borvidék szeretete. Amikor eldőlt, hogy belevág a családi pincészet megalapításába, s hogy a borászatból fog a család megélni, akkor már felnőtt fejjel elvégezte a Teleki Zsigmond Szakképző Iskolát. Zsolt büszkén vallja, hogy „Borászként dolgozom a mai napig, folyamatosan képzem magam itthon és külföldön egyaránt. A hagyományos kézműves borkészítést részesítem előnyben, felhasználva nagyszüleim és szüleim tapasztalatait, természetesen a 21. század borászati technológia alkalmazásával.”

A család saját tulajdonában csupán két hektár szőlő van, de a borászatnak több alapanyagra van szüksége ahhoz, hogy a piaci igényeknek megfeleljen.

Ma már 15 hektárnyi szőlőt dolgoznak fel, mivel sikerült szerződnie többek között a Molnár pincészettel, és több villányi szőlőtermelővel. Egy hektár azonban a Mecseki borvidéken található, ahonnan a Sauvignon Blanc származik. A másik fehér szőlőfajta az Irsai Olivér a Siklósi borvidéken terem. A kékszőlők között a borvidékre jellemző fajtákat találjuk: Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot, Kékfrankos, míg a Siraz, és Carmenéra termesztése nem jellemző erre a borvidékre. A Carmenéra szőlőfajta igen ritka idehaza. Zsolt szerint csak kiváló alapanyagból lehet prémium borokat készíteni, ezért egész évben tartja a kapcsolatot a termelőkkel, és szakmai egyeztetésekkel termesztik a szőlőket.  

Zsolt borai egyedi stílusúak, kedvenc fajtái a francia fajták. Ezek közül is a Cabernet Franc áll a legközelebb a szívéhez, s a legnagyobb büszkesége a Lator fantázianevet kapta. De szívesen kísérletezik házasításokkal is, mert vallja, hogy egy-egy új cuvée mindig új arcát mutatja a termésnek. Az idén mintegy 120 ezer kilogramm szőlőt betakarították, az Irsai Olivért már lassan palackozzák, míg a kékszőlőt már kipréselték, vagyis a pincészetben lázas munka folyik, és készítik a prémium borokat.

Sikerült elérniük, hogy a pincészetből a borok több mint 95 százaléka prémium minőségben  a hazai és a külpiacra. Zsolt Németországban nem csak új szemléletet tanult, hanem jó üzleti kapcsolatokat is épített, így a borainak a 30 százalékát oda, 10 százalékát Svájcba, Lengyelországba exportálja.

A hazai piacon a borászatból nyitották meg a LATOR-BOR-BISZTRÓ borozót, melegkonyhát, és indították el a web áruházukat, így a borértékesítéssel nincsenek problémák. A Lator vendégház Villány egyik csendesebb, családi házas utcájában található, mindösszesen 10 perc sétára a pincesortól. Egy régi parasztházat újítottak fel és alakítottak ki 5  kényelmes szobát, természetesen mindegyik saját fürdőszobával rendelkezik. 

A borász igazi sikere a borversenyeken születik. Zsolt számos hazai és nemzetközi aranyéremmel büszkélkedhet, Párizsban, Brüsszelben érdemelt ki a boraival arany, és ezüstérmeket. A hazai Vinagóra borversenyről 3 aranyérmet hozott haza, míg a Siklósi borvidék versenyén Champion díjat nyert a kékfrankos szőlőből készített Kreátor nevű borukkal. A villányi borversenyen is tarolt, hiszen tíz nevezett borból nyolc kapott aranyérmet. Mindez jelzi, hogy a borász szakma is egyre jobban elismeri a Maul Pincészet eredményeit. 

A járvány természetesen átformálta az életüket. Az éttermüket be kellett zárni, de online kóstolót indítottak az országban elsőként, aminek meg is volt az eredménye, anyagilag egyensúlyba hozta a pincészetet. Nem kellett egyetlen alkalmazottól sem megválniuk,  így továbbra is tizenöt embert foglalkoztatnak. S már az utánpótlás is ott van, hiszen Zsolték két fiút nevelnek. Dávid 17, Dániel 15 éves, s nem csak a feleségről, hanem róluk is neveztek el bort.

A Maul Pincészetre igaz a mondás: kicsi a bors, de erős.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai