Farmerképzés felsőfokon

Kategória: Európai Unió | Szerző: V.B., 2014/09/10
Címkék: agrároktatás, agrárképzés, agrárfelsőoktatás, szakképzés, duális képzés

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta: a kamara azt szeretné elérni, hogy az agrárium szakmai utánpótlását a magyar felsőoktatás biztosítani tudja, ezért aktív kapcsolatot akarnak kialakítani a képzéseket bonyolító állami szervezetek és a később munkahelyeket biztosító reálgazdasági szereplők között. Az elnök szerint a témáról már másodszor egyeztetnek a minisztériummal.

Győrffy Balázs úgy véli: ma az agráriumban dolgozóknak sem a korösszetétele, sem pedig a képzettségi szintje nem megfelelő a más ágazatokban dolgozókhoz képest, ezen a helyzeten pedig változtatni kell. Az elnök elmondása szerint ennek részeként többek között újra népszerűvé akarják tenni az agrár-felsőoktatást a fiatalok körében.

A NAK álláspontja szerint magával a képzéssel „nagy problémák nincsenek, az agrár-felsőoktatási tradíció jónak mondható”, ám szükség van a megújulásra. Győrffy Balázs szerint például jó helyen van az egyetemeken a kutatás-fejlesztés, ám az új uniós lehetőségek kihasználására már közösen kell törekedni.

– Az egész magyar gazdaságnak érdeke, hogy olyan fejlesztések, innovációk jöjjenek létre, amelyek következtében a magyar vállalkozók, agrárgazdasági szereplők versenyképesebben tudnak működni – jelentette ki.

Az elnök beszélt arról is, hogy 2014-ben a felsőoktatásba jelentkezők kevesebb, mint 7 százaléka jelölte meg az agrárképzéseket, ami ötezer főnél is kevesebb. A kamara célja az, hogy ezt a számot 10 százalék fölé emeljék, így az oktatási intézményeknek is lehetősége volna jobban megszűrni a hallgatókat, és jobb képességű diákokat toborozhatnának.

A NAK szerint a hazai termőföldek 80 százalékát családi gazdaságok művelik meg, az agrár-felsőoktatás struktúrája viszont a felsőoktatási intézményekben agronómusi képzésre épül. A szervezet szerint úgy kellene a képzéseket átalakítani, hogy inkább felsőfokú képzettséggel rendelkező farmer gazdálkodók kerüljenek ki az egyetemekről, akik nemcsak az agrotechnikához értenek, de jogi és gazdasági gyakorlattal is rendelkeznek. Így a továbbiakban nem a nagyüzemi agronómusképzésre, hanem a felsőfokú farmeroktatásra kell helyezni hangsúlyt.

– Szükség van arra, hogy felsőfokú képesítéssel rendelkezők legyenek a családon belül, akik értik a piaci viszonyokat, értik és alkalmazhatják a nyugati modelleket, amelyek miatt a nyugati rendszerek sikeresebbek, mint a magyar, és akik az agrotechnikai újításokat képesek befogadni – mondta Győrffy Balázs.

A célkitűzések között szerepelnie kell, hogy a magyar agrár-felsőoktatásban az eddiginél több külföldi diák vegyen részt. Ez ugyanis a későbbiekben segítheti az ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését.

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár hangsúlyozta, a magyar felsőoktatási rendszer alapvető célja, hogy kielégítse a közösség igényeit, ehhez pedig ismerni kell, hogy pontosan mik ezek az igények. Az államtitkár beszélt arról, hogy a felsőoktatási stratégiáról most is folynak az egyeztetések az egyetemekkel, mivel ők lesznek majd annak végrehajtói, kulcsszereplői. Palkovics elmondása szerint a kamara több olyan kérdést vetett fel, amelyekre a stratégiában mindenképpen reagálni kell majd.

A képzés az államtitkár szerint is alapvetően megfelelő, ám lehet, hogy hiányoznak belőle egyes elemek, amelyek pótlásra szorulnak. Győrffy Balázs újságírói kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy a gyakorlati képzés a jövő egyik záloga:

– Azok az országok képesek válaszolni a kihívásokra, amelyek diákjaikat képesek gyakorlati képzésben részesíteni. A traktor elvezetése ma már nem egy bárki által megoldható dolog, felkészült szakemberekre van szükség – mondta a kamara elnöke.

Szó esett arról is, hogy előnyös volna a meglévő képzések mellett tudásközpontokat létrehozni, olyan intézményeket, ahol nagyobb hangsúlyt fektetnek az agrárképzésre. Egyetlen kifejezetten agrárfókuszú intézmény azonban nem oldaná meg a problémát, a legjobb az volna Palkovics László szerint, ha az egyetemek együttműködnének egymással, és így a kézhez kapott diploma valóban kvalifikálná a hallgatót, el tudna helyezkedni vele.

A magyar kormány kötött több mint negyven stratégiai megállapodást. Ezek között vannak egyébként agrárcégek is, ezek mindegyikében szerepel a kutatásfejlesztés vagy a felsőoktatási kapcsolat, mint téma, de ezek egyelőre nagyrészt nem rendelkeznek tartalommal, itt ezekben a szerződésekben is általában a vállalati kapcsolaton keresztül megpróbáljuk erősíteni a felsőoktatási intézmények pozícióit. Éppen azért, hogy a költségvetési gazdálkodásunk legyen nagyobb mértékben független akár az állami támogatásoktól, akár a közösségi forrásoktól. Ugyanis itt lehet igazán megmérni annak a tevékenységnek az értékét, amit egy felsőoktatási intézmény akár oktatási, akár kutatási területen el tud látni.

– A következő támogatási időszakban csak a GINOPkeretből, tehát a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretből évente 100 millió fölötti forrás áll rendelkezésre, hogy a magyar tulajdonú, főleg kkv vállalatok kialakítsák az innovációs képességeiket. Ez nagy pénz, amit hatékonyan kell tudnunk felhasználni. Ismerve ezeknek a kkv-knek a jelenlegi állapotát, azt gondolom, ennek a forrásnak a hatékony felhasználásában az egyetemeknek kiemelt szerepe kell, hogy legyen – fogalmazott az államtitkár.

Az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára kiemelte még, hogy az egyetemi, főiskolai képzés tartalma feleljen meg a társadalom által támasztott igényeknek. Ennek egyik nagyon fontos eleme a gyakorlatorientált – duális – képzés előtérbe helyezése.

A duális képzés, mint képzési kategória, most jött létre a felsőoktatási törvényben. A duális képzés nem attól duális, hogy egyetem és vállalat is részt vesz benne, hanem attól, hogy egy elméleti blokkot, amit az egyetemen megtanítanak, viszonylag gyorsan követ egy gyakorlati blokk, amit meg a vállalat fog létrehozni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az alapakkreditációban leírtak megmaradnak, ezt továbbra is megtanítják az egyetemen. Ehhez adódik hozzá, amit a vállalat oktat. Nagyon fontos, hogy a duális képzés nem gyakornoki rendszer. Itt a hallgató az első félévtől kezdve megjelenik a vállalatnál és képzésben részesül. A vállalati szakemberek olyan tudást nyújtanak neki, ami hozzáalakítható ahhoz az elméleti tudáshoz, amit a hallgató megszerzett az egyetemen. Ennek az a következménye, hogy a diák itt kétszer annyit dolgozik, mint rendes esetben. A képzés szigorú ütemrend szerint halad. Az egyetem, a hallgató, a vállalat aláír egy szerződést, hogy ezt a képzési formát végezni akarják. A hallgató a vállalatnál, mint hallgatói munkavállaló fizetést kap, nem ösztöndíjat, és amikor megszerzi a diplomáját, már felkészült bármilyen a vállalattípusnál keletkező feladat elvégzésére. A diplomában ott lesz, hol szerezte a gyakorlati felkészítést. A hallgató nem kötelezett, hogy annál a vállalatnál helyezkedjen el, ahol a képzést megszerezte, de a vállalatnak sem kötelező alkalmazni a hallgatót. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a végzősök 91 százalékban ottmaradnak a cégnél, és 95–98 százalék elvégzi az egyetemet vagy főiskolát.