Az állattenyésztés gondjai és fejlesztésének lehetőségei, eszközei - Hozzászólás a "Növényt vagy állatot?" vitasorozathoz

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: dr. Fekete Ferenc, 2021/01/05
Címkék: Vitassuk meg!, állattenyésztés, sertéstenyésztés, húsmarhatartás

A magam részéről azt a kérdést is szeretném a vita tárgyává tenni, hogy van-e esélye egy új, megalapozott állattenyésztés-fejlesztési kormánypolitikának? A feltett kérdésre a válaszom, hogy ma még erre reális választ nem lehet adni, mert a „labda” egyelőre a szakma előtt pattog, csak az a kérdés, hogy mit kezdjünk vele? A továbbiakban erről szeretném vázlatos gondolataimat megosztani. 

Véleményem szerint szükség lenne arra, hogy a vita folytatásával párhuzamosan kezdődjön el egy komplex szakmai programjavaslat kidolgozása az állattenyésztés fejlesztéséről az Agrárkamara, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek összefogásával a kormány részére. Egy olyan megalapozott fejlesztési koncepciót kellene kidolgozni, hogy a kormány ennek alapján meg tudja hozni az állattenyésztés eredményes fejlesztését elősegítő döntéseket; s csak ezt követően célszerű véglegesíteni az Agrárminisztériumnak a jövő év végéig Brüsszelbe benyújtandó állattenyésztési stratégiai terveket. 

Ez a menetrend egyszerre garantálná a szakmai megalapozottságot és a kormány támogató elkötelezettségét az állattenyésztés dinamikus fejlesztéséhez, s egy sikeres felzárkózáshoz. 

 Mi legyen az állattenyésztés fejlesztésének fő célja? 

 Olyan reális célt indokolt meghatározni és természetesen ehhez biztosítani a szükséges feltételeket is, hogy az állattenyésztésben és a kapcsolódó élelmiszeriparban egy hosszútávon is versenyképes, az európai élmezőnyhöz felzárkózni képes termékpályák alakuljanak ki a kidolgozásra kerülő stratégiai tervek megvalósításával. 

Ha ezzel szemben a kormány csak a jelenlegi szint fenntartásához szükséges feltételeket biztosítja, akkor az ágazat nem lesz képes helytállni a várhatóan élesedő piaci versenyben. Ezt a kockázatot nem ésszerű felvállalni, ezért a szakmának kezdeményezően és célirányosan kellene fellépni egy szakpolitikai koncepcióval! 

 Miért indokolt az állattenyésztés érdemi fejlesztése? 

 Az állattenyésztés tartósan alacsony aránya a mezőgazdasági termelésen belül nemcsak azért káros, mert fékezi a növénytermelés növekedési esélyét, hanem azért is, mert az állattenyésztés potenciális termelési lehetőségét sem tudjuk kihasználni, immár három évtizede.  

Tehát az állattenyésztés érdemi, a piaci és termelési lehetőségeket kiaknázó fejlesztése már régóta várat magára. Ezt célozta - legalábbis részben - a korábbi sertésprogram azzal a helyes céllal, hogy a sertésállomány duplájára növekedjen; ismeretes, hogy ez a cél nem teljesült, de a kudarc okaiból tanulnunk kellene és figyelembe venni a tapasztalatokat a szakmai szervezetek által kidolgozandó állattenyésztés-fejlesztési programnál, különösen ügyelve a célok és a feltételek összhangjára. 

Mint ahogyan már említettem, a következő hétéves ciklusra vonatkozó stratégiai terveket az Agrárminisztérium dolgozza ki. Ezeket legkésőbb 2021 végéig kell véglegesíteni és benyújtani Brüsszelbe; ezt követően 2022-ben a stratégiai célok teljesítését szolgáló nemzeti jogszabályokat is el kell fogadtatni az Unióval. 

Ez a menetrend azt a követelményt támasztja, hogy a szakmai szervezetek által - javaslatom szerint - kidolgozandó stratégiai programtervezet alapján a kormánynak döntenie kellene az állattenyésztés-fejlesztés fő irányairól és a lehetséges keretfeltételekről. Végül ezt a döntést figyelembe véve lehetne véglegesíteni az EU-ba benyújtásra kerülő állattenyésztési stratégiai terveket, mint a kormány és a szakma közös változatát. Célszerű lenne mielőbb elérni a kormány támogató döntését, mert a nehezedő makrogazdasági-pénzügyi feltételek miatt egyre élesebbé válik majd a küzdelem a forrásokért a különböző ágazatok között. Ezért az érdekérvényesítési terepen is jól kell szerepelni, mert az állattenyésztés érdemi fejlesztéséhez több költségvetési forrás kell! Feltételezem, hogy egy nehezen elutasítható, a realitásokra és a valós lehetőségekre építő komplex fejlesztési programjavaslat a kormány támogatását is elnyeri, ez esetben pedig a szükséges források is megteremthetőek lesznek. 

 Feltételrendszer 

 A szükséges feltételeket és eszközöket úgy kell meghatározni és természetesen biztosítani a fejlesztési célok elérése érdekében, hogy a magyar termékek hosszú távon versenyképesek legyenek a globális piacokon, mert csak ezáltal érhető el a kibocsátás tartós növekedése és az állattenyésztés kívánatos magasabb arányának elérése; más szavakkal: a feltételek legyenek szinkronban a versenyképességi követelményekkel! 

Külön is célszerű foglalkozni a szükséges fejlesztési források biztosításának lehetőségeivel. Első lépésként olyan kormányzati döntéseket kellene hozni, hogy a rendelkezésünkre álló KAP-támogatásokon belül egyrészt növekedjen a versenyképességet javító fejlesztési támogatások összege, másrészt azt is el kell dönteni, hogy ebből a keretből mennyit kíván a kormány az állattenyésztés és a kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére felhasználni. 

Mint ismeretes a következő ciklusban Magyarország összesen 12 milliárd euró KAP-támogatásra számíthat folyó áron. Mivel ezen belül a versenyképesség javítását szolgáló fejlesztések támogatási lehetősége alaphelyzetben mérsékeltebb lesz a környezet- és klímavédelmi követelmények többlet forrásigénye miatt, ezért a nemzeti hatáskörben hozható opcionális döntésekkel kell elérni, hogy az állattenyésztés fejlesztéséhez az indokolt támogatás rendelkezésre álljon. Erre van is reális esély, mivel az I. és a II. pillér közötti átcsoportosítási lehetőség a jelenlegi 15%-ról 25%-ra növekszik, továbbá a KAP-vidékfejlesztési támogatásokat maximum 80%-kal lehet kiegészíteni nemzeti forrásból. 

Az állattenyésztés fejlesztésére felhasználható KAP-támogatások mellett azonban feltétlen szükség van többlet költségvetési forrásokra is. Enélkül ugyanis nem javítható a versenyképesség olyan mértékben, hogy a következő tíz évben az európai élmezőnyhöz közeledjünk a fontosabb hatékonysági mutatókban. 

Végül a versenyképesség növelésének kényszere miatt nem tartható fenn tovább a jelenlegi diszkriminatív 80:20 százalékos támogatási korlát és olyan földszabályozásra is szükség van, amely hosszútávon garantálja az állattartók számára a szükséges takarmánytermő területet. 

 dr. Fekete Ferenc

agrármérnök 

(Kapronczai István "Növényt vagy állatot?" vitaindító cikkéhez a hazai agrár szcéna több jeles képviselője is hozzászólt. Vitassuk meg! sorozatunk első különkiadását ide kattintva érhetik el összefűzve. Szerk.)

Ajánlott kiadványokHajós László - Berde Csaba:
Emberi erőforrás gazdálkodásDr. Böő István:
A baromfitartás gyakorlataDr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 3.Botos János:
Banki értékpapírok Magyarországon

Ez is érdekelhetiA szarvasmarha hústermelő képességének értékelése ultrahangos képalkotó eljárássalÚj kártalanítási rendszer lép életbeA nehézségek ellenére helytáll a baromfiágazat