2021. 09. 23., csütörtök
Tekla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Lehetőségek a kertészeti ágazatok fejlesztésében

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Gergely Sándor, 2021/01/07
Címkék: Vitassuk meg!, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldség-gyümölcs fogyasztása, zöldségtermesztés, versenyképes zöldségfélék, kertészeti ágazatok

Magyarország adottságai alapján alkalmas lenne arra, hogy Közép-Európa kertészeti centruma legyen, jelenleg azonban teljesítőképességének mindössze 30-40 százalékát tudja produkálni. A szántóföldi növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez képest a kertészetben jelentősebb az őstermelők és a családi gazdaságok szerepe és részben ennek is köszönhetően az ágazat gyakorlatilag hitelképtelen, ami gátolja az infrastrukturális fejlesztéséket és a versenyképességet.

Dr. Gergely Sándor írásával elindítjuk új „Vitassuk meg!” témánkat, amely a kertészeti ágazat jelenlegi helyzetképét és a fejlesztési, stratégiai lehetőségeket járja körbe.

Dr. Gergely Sándor (Ph.D, címzetes egyetemi tanár)

Hozzászólásomban nem az állattenyésztés gondjaival és lehetőségeivel, hanem a kertészeti ágazatok fejlesztésében rejlő lehetőségekkel foglalkozom - röviden. 

Zöldség-gyümölcs fogyasztás és egészség 

Az Amerikai Rákkutató Intézet kutatási eredményei szerint a megnövelt zöldség-gyümölcs fogyasztással csökkenthető a daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.

Ennek az ad különös jelentőséget, hogy hazánk lakossága mindhárom betegség csoportban a bekövetkezett halálozási arányban az Európai Unió országai közül a sereghajtók közé tartozik. Ezt kívánom érzékeltetni néhány, az Eurostat által 2019-ben közölt 2017 évre vonatkozó adattal. Ezek szerint a naponta zöldséget fogyasztó lakosok aránya az Európai Unió átlagában 64% volt. Az első két helyezett 84%-os aránnyal Írország és Belgium volt. Az utolsó három pedig Lettország, 44%, Románia 41%, Magyarország 30%. A naponta gyümölcsöt fogyasztó lakosok aránya az Európai Unió átlagában ugyancsak 64% volt. Az első két helyezett 85%-os aránnyal Olaszország és 81%-kal Portugália volt. Az utolsó négy pedig Magyarország 40%, Bulgária 37%, Litvánia 37%, Lettország pedig 35%. Az egészség megőrzése szempontjából javasolt napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás minimálisan 400 g, de a valóban hatásos mennyiség 600-800g. A statisztikai adatok alapján Magyarországon a kilencvenes évek elején nagy visszaesés történt a zöldség- és gyümölcs fogyasztásban. A fogyasztás mintegy 20 kg/fő/év mennyiséggel csökkent, ami azt eredményezte, hogy a napi zöldség-gyümölcs bevitel az egészség megőrzése szempontjából ajánlott minimális 400 g/nap/fő alá esett. Ahogyan azt már bemutattam a fogyasztás visszaesése jelentős termőterület és termés csökkenéssel párosult. Ha ezt a mennyiséget napi 600-800 grammos fogyasztásra növeljük, akkor ez hétszázezer és egymillió-négyszázezer tonna közötti belső piacbővülést eredményez.

A magyar kertészeti ágazatok fejlesztésének egészségügyi célja, hogy a lakosság életmódjának és szemléletének változását tudományos tényeken alapuló információkkal segítse és ösztönözze, így öntudatra ébresztve a fogyasztókat, hogy saját egészségük érdekében több zöldséget-gyümölcsöt fogyasszanak.

Hazai hozzáadott érték növelés

A hazai agrártermelés utóbbi harminc évben bekövetkezett káros tendenciája az, hogy a belterjesség növelése helyett valójában egyre külterjesebbé válik. Márpedig ez csökkenti az agráriumban foglalkoztatottak létszámát és a vidéki lakosság árutermelő teljesítményét, ezzel együtt bevételeit és persze jövedelmét is, de az egyébként is alacsony színvonalú hazai hozzáadott érték termelés növelését sem segíti elő. Arra van szükség, hogy ezt a tendenciát határozott stratégia mentén megváltoztassuk. Abba az irányba kell fordítani a vidékgazdaság egyik legfontosabb részét jelentő mezőgazdasági termelést, ahol az egyre belterjesebb gazdálkodás révén alapvetően növeli a bevételét és a jövedelmet. Ennek van még egy jelentős nemzetgazdasági haszna, mégpedig az ország export-teljesítményének nagymértékű növelése, sőt ez egyúttal a kereskedelmi mérlegünkre is jótékony hatást gyakorol. A belterjesebb mezőgazdaság az arra épülő élelmiszeriparral és kereskedelemmel együtt legalább 90-120 ezerrel több embernek képes munkát adni.

Az egész nemzetgazdaság, de főként a falusi, vidéki lakosság kárára a termőterületet nagy bevétellel hasznosító ágazatok – cukorrépa-, zöldség-, gyümölcs-, gyógynövény-termesztés és az állattenyésztés – szorultak vissza az 1990-es évektől kezdődően. Egyáltalán nem törvényszerű, hogy ennek az ország számára csak hátrányt hozó trendnek folytatódnia kell. Azonban a trendfordítás megoldhatatlan átfogó stratégiára alapozott program nélkül. Ilyen lehet kertészeti ágazatok fejlesztésére szolgáló hosszú távú program, amelynek megvalósítása alapvető mértékben segíti a falvak jelenleg munkanélküli lakosainak foglalkoztatását, jólétét.

Zöldség- gyümölcs termelés az adatok tükrében

Magyarország a zöldség termékek nemzetközi export forgalmában 1990 és 2019 között egyre csökkenő arányban vett részt annak ellenére, hogy kiválóak az adottságai és jelentősek a hagyományai. Miközben a hazainál rosszabb adottságú Lengyelország 29 év alatt 47,3%-kal növelte zöldség termelését. Lengyelország az Európai Unióban 2019-ben az első helyen volt a sárgarépa termelés terén.

Magyarország az utóbbi 29 évben 38%-kal csökkentette gyümölcstermelését. Hazánk ezzel a termeléssel az éves termésingadozást figyelembe véve 9.-11. helyen van a 27 tagállammal rendelkező Európai Unióban. Az Európai Unióban első helyen Olaszország van, második-harmadik Spanyolország, Franciaország, negyedik-ötödik Görögország és Németország. hatodik az a Lengyelország, amely az 1990-es években az első tízbe sem fért be. Az Európai Unióban 2019-ben Lengyelország az első helyen volt az alma termelés terén.

Magyarország alapvető érdeke ennek a tendenciának mielőbbi ellenkező előjelűre való megváltoztatása. Ha megvizsgáljuk Magyarország, Románia és Bulgária is kiváló kertészeti adottságokkal, hagyományokkal rendelkezi, amelyek nem a csökkenésre, hanem a növekedésre predesztinálják ezeket az országokat, ám az EU piachoz való szervezetlen és alacsony hatásfokú alkalmazkodás lerontotta a lehetőségeiket. Az EU-27 gyümölcsfogyasztását öt éves átlagokban vizsgálva 1970 és 2019 között azt látjuk, hogy az 34,53 millió tonnáról 52,17 millió tonnára növekedett, ami 51 %-os többletfogyasztást jelent. Ausztria magas kiinduló gyümölcsfogyasztási szintjét is növelte 50 év alatt 44,6%-kal, amíg Bulgária 70,6%-kal csökkentette azt. Lengyelország ugyan alacsony szintről, de 206,7%-kal növelte a fogyasztását, ám annak egy lakosra jutó mennyisége így is csak 38%-a az ausztriainak. Magyarország a vizsgált 50 év alatt 689,9 ezer tonnáról 957,1 ezer tonnára növelte gyümölcsfogyasztását, ám ez még így is csak kétharmada az egy lakosra jutó ausztriai gyümölcsfogyasztásnak.

A világ lakosságának növekedése és az életszínvonal növekedése a zöldség-gyümölcs iránti fizetőképes kereslet növekedését vonja maga után. A feltörekvő országok termelés-, és fogyasztás növelési dinamikája valószínűleg némileg mérséklődni fog, de szerepük egyre meghatározóbb lesz.

Ha az EU meg akarja tartani, vagy növelni akarja az ellenőrzött, egészséges zöldség-gyümölcs fogyasztási színvonalát, akkor arra van szükség, hogy újra dinamizálja ezeket az ágazatokat. Ehhez minden feltétel adott. Hazánknak meg kell fordítania azt a 29 éve tapasztalt trendet, hogy csökken a zöldség-gyümölcs termelés, mert adottságaink minden tekintetben kiválóak ahhoz, hogy a jelenleginél legalább 50%-kal több zöldség-gyümölcsöt fogyasszunk és a jelenlegi nettó exportunk értékét 2-3-szorosára növeljük. Ez a leszakadó vidéki térségek és az ott élő lakosság felemelkedésének egyik legfontosabb lehetősége.

 Magyarország zöldség, gyümölcs termelése, fogyasztása

Sok tanulsággal szolgál a következő táblázat, hiszen 79 év legfontosabb zöldség termelési adatait tartalmazza.

1. táblázat: Fontosabb zöldségfélék termésmennyisége, 1940-2019 (tonna)

*1980-ig hüvelyes súlyban                                                                                                                                                                                                                                                          Forrás: www.ksh.hu adatai alapján, saját szerkesztés 

A sárgadinnye az egyedüli növény, amelynek termése 1940-ben volt a legmagasabb. A zöldpaprika 2010-ben volt a csúcson, a többi növény 1980-ban és 1990-ben.
Forrás: www.ksh.hu adatai alapján, saját szerkesztés*1980-ig hüvelyes súlyban

A magyar zöldség-gyümölcs termékeink áruszerkezete sajnos még mindig nem képes követni a gyorsan változó piaci igényeket, ezért rendszeresen előfordul, hogy az egyébként nagy tömegben meglévő árualapokkal sem tudjuk kielégíteni a jelentkező kül- és belpiaci keresletet. Ez egyrészt a keresett és az általunk kínált, ám eltérő minőségi jellemzőivel, időzítésével, fajtájával és fogyasztói kiszerelésével, másrészt a koncentrált kínálat alacsony szintjével magyarázható.

Nincs terünk a gyümölcstermelés idősorainak részletes bemutatására, de ide írjuk az utóbbi évtizedek legfontosabb tényeit.

Az alma termőterülete 1984-1988 között kulminált 57000 hektárral. 1989-től határozott visszaesés van, olyannyira, hogy 2019-re már mindössze 30974 hektár, vagyis 54,3%-a az 1984-1988 közötti évek átlagának. Még az sem vigasztalhat bennünket, hogy noha a terület ilyen erőteljesen csökkent, de közben legalább átálltunk a léalma termelésről az export minőségű étkezési almára. Ugyanis ez az átállás csak részleges.

Nem kerülhette el szomorú sorsát az alma után legnagyobb termőterületen volt szilva és ringlószilva sem, amely a 1970-1973 közötti évek 6800 hektáros átlagos területe, 1984-1988-ra 28500 hektárra gyarapodott. Azonban sajnálatos módon 2004-2007-re elveszett a terület háromnegyede, és mindössze 7640 hektár maradt. Ugyan 2019-re elérte a területe a 7955 hektárt ám ez azt jelenti, hogy 1984-1988 átlagához képest a területi veszteség 72,1%.

A termőterület alapján a harmadik legfontosabb gyümölcsünk a meggy, amely szintén 1984-1988 között érte el területi maximumát 17100 hektárral. De sajnos ez is erőteljesen csökkent 2004-2007-re átlagosan 13600 hektárra, ami 2019-re 13320 hektárra csökkent. Ez a terület 77,9%-a az 1984-1988-as évek átlagának.

Hogy mennyire nem a nemzeti érdek szerint alakult a gyümölcstermelés sem Magyarországon, arra szomorú példát ad a cseresznye sorsa, amelynek területe az 1970-1973 között volt1700 hektárról; 1984-1988 közötti időszakra átlagosan 9500 hektárra, vagyis 5,6-szeresére növekedett, de 2019-re visszazuhant annak 27,5%-ára, 2610 hektárra.

A hazai lehetőségek kiaknázatlanságára jó példa a dió termesztésünk. A korszerű dióültetvények képesek arra, hogy hektáronként a legtöbb és legegészségesebb növényi fehérje és olaj tartalmú táplálékot teremjék. Ennyiben a modern táplálkozás egyik legfontosabb élelmiszere lehet(ne). A dió ültetvényterület, amely 1970-1973 közötti átlag 4100 hektárról a 1984-1988-ra 7200 hektárra növekedett, majd 2019-re 6824 hektárra csökkent. Ez csak töredéke a lehetséges területnek. További gond, hogy a nem ültetvényszerűen kezelt diófák termését 2020-ban már csaknem teljesen tönkretette a melegebb klímáról származó difúró légy. Sajnálatos, hogy a hazai termésátlag nem éri el az 1 tonnát sem hektáronként, miközben az öntözött, korszerű francia ültetvényeken megközelíti a 3 tonnát.

Nincs jó hír a kajszibarackkal kapcsolatban sem, amely pedig egyike a legnagyobb kertészeti lehetőségeknek hazánkban. Ennek területe az 1970-1973-as időszakban átlagosan 12500 hektár volt, ami 2004-2007-re 56%-ot fogyva 5500 hektárra zsugorodott, 2019-re pedig ennek a területnek is elveszett 9,3%-a, mert 4991 hektár maradt csupán. Miközben közismert, hogy ahazai kajszinak páratlan az íze és aromája.

A vizsgált időszakban a körte ültetvényterület 1984-1988 között volt a legnagyobb 10900 hektárral, ami 2019-re már csak 2805 hektár volt. 1984-1988 átlagához képest a területi veszteség 74,3%.

Jelzi a bajokat az, hogy az egres területe, amely 1984-1988 között 3100 hektár volt, az 2004-2007-re 410 hektárra csökkent, 2019-re pedig 400 hektárnál is kevesebb már a területe, vagyis a terület 87%-a elveszett.

A magas kézimunkaerő igénye miatt oly fontos málna termőterülete is 1984-1988 között volt a legnagyobb 6750 hektárral. Azonban az élőmunka szabályozás, adóztatás visszáságai és túlbürokratizált volta miatt; valamint a kereskedők, feldolgozók határt nem ismerő profit éhsége miatt 2004-2007-re 1480 hektárra zuhant a málna területe. De ezzel a romlás nem állt meg, mert 2019-re mindössze 524 hektár málna maradt. Vagyis az 1984-1988 átlagához képest a területi veszteség 92,2%.

A piros és fekete ribizli 3500 hektárral 1994-1998 között volt a legnagyobb területen hazánkban. Ez 2004-2007 között 3400 hektárra csökkent, hogy aztán 2019-re ez a gyümölcs kultúra is megkapja a kegyelemdöfést: 1228 hektárra, vagyis 64,9%-kal csökkent a területe az 1984-1988-as évek átlagához képest.

A szamóca, amely 1984-1988 között átlagosan 1850 hektár volt, 2004-2007-re megharmadolódott 600 hektárra csökkenve, amelyet 2019-ben mindössze 128 hektárral múlt fölül. Pedig az egres, a málna és a szamóca víztakarékos öntözés mellett olyan gyümölcskultúrák, amelyek kimagasló mennyiségű és precíz emberi munkát tesznek lehetővé. Éppen ezért a dió, mandula, szilva, kajszibarack, meggy és cseresznye mellett a legfontosabb gyümölcsök lehetnek Magyarországon.

Magyarország gyümölcsterülete 1984-1988 közötti 5 évben átlagosan 153470 hektár volt, amely a vizsgált 49 év csúcsát jelentette és 1970-1973 közötti évek átlagával 108300 hektárról indult. Azonban a csúcshoz képest 2004-2007 között mindössze 90560 hektár maradt, ami 2019-ben 83771 hektár volt, vagyis 45,4%-kal csökkent Magyarország gyümölcsterülete az 1984-1988-as évek átlagához képest. 

Sajnos kísértetiesen hasonló utat járt be a hazai zöldségtermesztés, amely 1970-1973-ban 162410 hektárról indulva, szintén 1984-1988 között kulminálva elérte a 179470 hektáros területet. Ez csökkent le 2004-2007-re 124750 hektárra. Sajnos a csökkenés folytatódott, aminek eredményeként 2019-re Magyarország zöldségterülete 76390 hektárra zsugorodott. Ez azt jelenti, hogy 1984-1988 átlagához képest a területi veszteség 51,4%.

Az általános visszaesésben kettő, ám fontos kivétel van. Ez a csemegekukorica, és a spárga. A csemegekukorica, amely a 1979-1983 közötti évek átlagában 2550 hektár volt; területét 2004-2007-re 12-szerezve 31400 hektárra növekedett, amit csaknem megtartott 2019-ig, hiszen ebben az évben 30300 hektár területen termesztettük. Üröm az örömben, hogy a zöldség növényeink közül ez az egyik legkevesebb emberi munkát igénylő kultúra. Vagyis a foglalkoztatási előnyei nem léteznek.

A spárga területe a vizsgált időszak kezdetén 1970-1973-ban átlagosan 620 hektár volt, ami 2004-2007-re 1410 hektárra növekedett, amely jelentős ingadozás mellett 2019-re sem változott. A spárga foglalkoztatási szempontból is kiváló zöldségnövény. Ahhoz, azonban, hogy valóban legyen érdemi foglalkoztatási szerepe országos léptékben meg kellene ötszörözni a területét, amelyre lenne hazai és külpiaci kereslet.

Nagy gond az, hogy az étkezési paprika területe a vizsgált 49 év alatt egykilencedére csökkent, ugyanis miközben az 1974-1978-as 16720 hektárról előbb 2004-2007-re 5270 hektárra esett, majd a zuhanást folytatva 2019-re elérte 1742 hektáros pince szintet. Pedig ennek a növénynek akár szabad földi, akár növényházi termesztése során foglalkoztatási potenciálja is kiemelkedően kedvező (volna).

A fehér és sárgarépa területe 1970-1973 között átlagosa 5340 hektár volt, ami 2004-2007 között 4670 hektárra csökkent, ám 2019-ben már mindössze 3227 hektár volt. A vizsgált 49 éves időszakban 1970-2019 között a csökkenés 39,6%-kal csökkent

A vizsgált időszak elején 1970-1973-as időszakban volt a fejeskáposzta termőterülete a legnagyobb 13790 hektárral, amely előbb fokozatos, majd 1994-től felgyorsuló csökkenés után 2004-2007 között már mindössze 4780 hektár volt, azonban ez a terület 2019-re 2135 hektárra olvadt. Ami elveszett, az 84,5%-ot tett ki.

A fokhagyma termőterülete 1994-1998 között kulminált 2500 hektárral, amely 980 hektárra, csaknem harmadára csökkent 2004-2007-re, de 2019-ben már 1080 hektár volt a terület. Ez azt jelenti, hogy 1984-1988 átlagához képest a területi veszteség 2019-re 56,8%. Hazánk súlyosan importfüggővé vált ezen a téren is.

A vöröshagyma visszaesése ennél is nagyobb volt. A vizsgált 49 éves időszakon belül 1984-1988 között volt a vöröshagyma területe a maximumon 11940 hektárral, ami 2019-re 1670 hektárra olvadt. A területi veszteség 86,0%-os. Odajutottunk, hogy a nemrég még nettó vöröshagyma exportőr Magyarország súlyos importfüggővé vált ezen a téren is.

A fűszerpaprika területe az 1979-1983-ban volt 11640 hektár évi átlagról 4920 hektárra zuhant 2004-2007-re, 2019-re pedig 1910 hektárra. A csökkenés 1979-től 2019-re 75,6%.

Az 1984-1988 közötti években a görögdinnye terület átlaga 11790 hektár volt, ami a komoly piaci lehetőségek ellenére 2004-2007 között 9160 hektárra csökkent, de itt sem volt megállás, mert 2019-ben 5123 hektár a terület. A terület csökkenés 1984-től 2019-re 56,5%.

A sárgadinnye területe 1970-1973-as évek átlagában 2150 hektár volt, ami 2004-2007-re 1030 hektárra zsugorodott. Ez is a fele alá esett 2019-re, mert ekkor már mindössze 528 hektár volt a hazai sárgadinnye területe. Ezen a téren is messze a lehetőségeink alatt teljesít a magyar kertészet. A terület csökkenés a sárgadinnyénél 41 év alatt 75,4%-os volt

A változatosság kedvéért a paradicsom, az uborka és a spárgatök idősoros adatait nem a termőterületben, hanem a termés mennyiségében adom meg a KSH adatai alapján.

A paradicsomtermés 1991-ben 468400 tonna volt, ami 2007-re 227600 tonnára csökkent, 2019-re pedig 188603 tonnára. A csökkenés 28 év alatt 59,6%.

Az uborkatermés 1991-ben 108200 tonna volt, ami 2007-re 51700 tonnára csökkent, 2019-re pedig 26679 tonnára. A csökkenés 28 év alatt 75,4%.

Export piacaink

Hagyományos exportpiacaink a friss kertészeti termékek esetében Németország, a visegrádi országok és a Baltikum, amelyekhez az utóbbi években felzárkózott Románia, ahová az európai uniós csatlakozásuk óta lényegesen több termék kerül ki, mint amit a hivatalos statisztikai adatok jeleznek, pedig a forgalom legalizálása mindkét ország érdekeit szolgálná.

Magyarországnak minden oka megvan arra, hogy Ukrajnát, Belorussziát és Oroszországot fontos kertészetitermék-export piacnak tekintse, és mindent megtegyen azért, hogy ide minél több friss és feldolgozott árut szállítson; komplett kertészeti rendszerekkel együtt.

A szállítási költségelemzések és modellek azt mutatják, hogy a jelenleg elterjedt közúti fuvarozási módszerekkel az értékesebb friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs termékek szállítási hatótávolsága elérheti akár az 1500 km-t is. És ha a közeljövőben sikerül kiváltani a fosszilis energiahordozókat a szárazföldi árufuvarozásból, akkor ez a távolság fenntartható módon kezelhető.

A magyar kertészeti ágazatok fejlesztésnek fontos célja, hogy Magyarország reexportáljon egyre nagyobb arányban, és ne más országok fölözzék le a kertészeti termékeink hasznát azzal, hogy a mi termékeinket adják tovább más országoknak. A skandináv és az angol piac nagyon igényes, éppen ezért kell arra törekedni, hogy oda is egyre több árut és ezzel együtt egyre több értéket szállítsunk.

Magyar kertészeti marketing

Az Európai Unióban folyamatosan koncentrálódik a kiskereskedelem. A termelők számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a koncentráció a tulajdonosi körben is fokozódik: a jelentősebb üzletláncok mindössze 5-10 cégcsoport kezében vannak, ami összehasonlíthatatlanul nagyobb koncentrációt jelent, mint a zöldség-gyümölcs forgalomnak mindössze ötödét kitevő hazai Termelői Értékestő Szervezet (TÉSZ) aktivitása. Magyarországnak ehhez a gőzhenger erejű tendenciához kell igazodnia, nemcsak úgy, hogy hatékonyan működteti a TÉSZ-eket és azok országos összefogását, de úgy is, hogy legalább két-három hazai nagy erejű kiskereskedelmi láncot táplál fel a meglévőből, és/vagy egy újabbat alapít. Erre kiváló alap lehet a COOP- és a CBA- hálózat. de az is alapvető cél, hogy a helyi zöldség-gyümölcs termékek minél nagyobb része kerüljön a helyi fogyasztókhoz anélkül, hogy az oda-vissza szállítás költségei rárakodnának az árra. Az is elengedhetetlen feltétel, hogy az ezután létesítendő zöldség-gyümölcs hűtő-feldolgozó kapacitások hazai többségi és/vagy termelői tulajdonba kerüljenek, mert enélkül semmi esély nincs a tartós hazai kertészeti érdekek érvényesítésére.

A kertészeti termelés, feldolgozás, kereskedelem, fogyasztás fejlesztése Magyarországon (2021–2035)

Munkám szigorú terjedelmi korlátja miatt, arra kell szorítkoznom, hogy a megvalósuló kertészeti termelés, feldolgozás, kereskedelem, fogyasztás Magyarországon 2035-re kialakítandó rendszerének összefoglaló ábráját adjam közre. Ebben a kertészeti rendszerben olyan többletenergiák és erők jönnek létre, amelyek nemcsak azt a kertészeti tevékenység-láncolatot támogatják, amely a versenygazdaságban működik, hanem reményem szerint azt is, amely a szociális gazdaságban fog egyre nagyobb teret nyerni és ennek révén is támogatja a hátrányos helyzetű lakossági csoportok foglalkoztatását is.

Ábra 1. A kertészeti termelés, feldolgozás, kereskedelem, fogyasztás rendszere Magyarországon (2035)

 A kertészeti termelés, feldolgozás, kereskedelem, fogyasztás fejlesztése, csaknem megduplázza a termelés volumenét, és háromszorosára növeli a kertészeti ágazatok termelési értékét, lehetővé teszi azt, hogy a hazai zöldség-gyümölcs fogyasztás 50%-kal növekedjen, a kertészeti export bevétele 2,5 szeresére növekedjen, a 41 leghátrányosabb helyzetű járásban a foglalkoztatás 15-20%-kal növekedjen, a kertészeti részmunkaidős foglalkoztatottak éves létszáma a jelenlegihez képest 80-110 ezerrel növekedjen .

A magyar kertészeti ágazatok fejlesztésének hatásai 2035-ig

2. táblázat.. Összesített táblázat a növekményre, 2035-ig 

 

Ez azt jelenti, hogy 25 ezer hektár korszerű és intenzív gyümölcsöst telepítünk, kisebb részben az elavultak pótlására, amely révén közel 0,4 millió tonnával növekszik az éves termés. 2035-ia szabadföldi zöldség- és gyümölcstermelés 80%-ban öntözött területen valósul meg, az előirányzott beruházási szükségletből 25% a 3500 hektár, új fóliás hajtatóházhoz szükséges termálvízfűtés, valamint a biomasszafűtéslétesítési költsége. Ennek növeli a jelentőségét az, hogy a hajtatásos fóliaházak fűtése után a termálvíz még kiválóan alkalmas temperált vizű halgazdaságok létesítésére, amelynek újabb foglalkoztatási és helyi jövedelemszerzési lehetősége van. Az energetikai biomassza jelentős része pedig mezőgazdasági és erdészeti melléktermékekből biztosítható. 

Ha Magyarország meg akarja közelíteni kertészeti lehetőségeit, és végre elszánja magát arra, hogy kiaknázza a kertészeti adottságaihoz szorosan kapcsolódó öntözési lehetőségeit, vízi útjainak, vasútjainak és/vagy országútjainak ehhez tartozó szállítóeszköz-parkjának kapacitásait, a hajtatásos kertészethez szorosan kapcsolódó termálvíz gazdagságát, valamint zöldenergia termelési lehetőségeit, akkor megvalósíthatja ezeket a célokat.  

Ez azt jelenti, hogy a hazai 2,3-2,5 millió tonnás zöldség-gyümölcs termelést 2035-re 2,07 millió tonnával növelve 4,57 millió tonnára fogjuk emelni, amelyből a gyümölcstermelés növekménye 0,6 millió tonna, a zöldségé pedig 1,47 millió tonna. Megjegyezzük, hogy a hazai rekord 5 év 1984–88 közötti volt, amikor 3,6 millió tonna volt az éves termés; ehhez képest 2035-re 27%-kal termelünk így többet, de a modernebb fajták, technológia, kikészítés és csomagolás következtében értékben annak közel kétszeresét állítjuk elő 

Ma szinte felbecsülhetetlen annak a jelentősége, hogy 37300 új munkahely keletkezik, amelynek közel fele, vagyis 18 ezer munkahely a fóliaházas zöldséghajtatásban és a gyógynövénygyűjtésben, -termesztésben, -feldolgozásban jön létre. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen egész éves foglalkoztatásra nyílik lehetőség 18 ezer új munkavállalónál. Az új munkahelyek valódi értéket előállítóhosszú távon fenntartható tevékenységet jelentenek, és mindazok számára, akik a Magyar Kertészeti Stratégia megvalósításában részt vesznek, értékteremtő, alkotómunkát tesznek lehetővé. Azt pedig, hogy egy ilyen komoly ágazati fejlesztés megvalósítható, ékesen bizonyítja Hollandia és Spanyolország, sőt újabban Lengyelország példája is.   

Kinek a földjén valósítsuk meg a kertészeti ágazatok fejlesztését? 

Mindenekelőtt azoknak a gazdáknak a termőföldjén, akik részt vesznek kertészeti program megvalósításában. A másik területi tartalék az önkormányzatok által birtokolt vagy bérelt terület. A harmadik helyen az elhagyott falusi nagy porták vannak, amelyeket bérelhetik, vagy akár meg is vehetik arra a célra, hogy azokon hajtatóházat létesítsenek, vagy szabadföldi zöldséget, gyümölcsöt termeljenek. A falvakban sajnos egyre több az üresen maradt ház. Ezek könnyen alkalmassá tehetők a megtermelt zöldség, gyümölcs tisztítására, válogatására, csomagolására és hűtve tárolására is. Ez olyan tartalék, amely minden érintett számára kizárólag csak előnyöket teremt. 

Ha pedig az előző három forrás nem fedezi a kertészeti ágazatok fejlesztésének termőföld szükségletét, akkor a felhagyott művelésű zártkertek olyan lehetőséget hordoznak, hogy egyedül ez a forrás is képes kielégíteni az erre vonatkozó igényt. Ugyanis a KSH szerint 2019-ben egymillió-százötvenezer zárt-kerti ingatlan volt hazánkban, amely közel 200 ezer hektár földterületet jelent, aminek a fele gondozatlan, elhagyott parlag, vagyis komoly termőföld tartalék a zöldség-, a gyümölcs- és a gyógynövénytermesztés fejlesztése terén, hiszen csaknem egyszázezer hektár területi tartalékot jelent.  

Ajánlott kiadványokDr. Rimóczi Imre:
Gombaválogató 4.
Dr. Herdon Miklós, Dr. Rózsa Tünde:
Információs rendszerek az agrárgazdaságban
Dr. Böő István:
Baromfifélék betegségei
Dr. Fehér István – Dr. Kóródi Márta:
A vidéki turizmus fejlesztése

Ez is érdekelhetiA zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányaiAz állattenyésztés gondjai és fejlesztésének lehetőségei, eszközei - Hozzászólás a "Növényt vagy állatot?" vitasorozathozGondolatok dr. Kapronczay István „Növényt vagy állatot” című írásához

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Célegyenesben az eÁFA
Idén július 16-án jelent meg az a kormányrendelet, mely az áfa bevallások kiajánlásának bevezetését ősz végére módosította. Eszerint a korábbi július 1-jei bevezetés helyett a nyár végétől induló tesztüzemet követően november 12-én fog első alkalommal az adóhatóság ÁFA bevallás tervezetet kiajánlani a gazdasági élet szereplőinek. 
Amit a bekebelezésről érdemes tudni
Több mint egy éve, hogy megszületett a törvény az osztatlan közös tulajdon egyszerűbb és gyorsabb megszüntetéséről. Ezzel a közös tulajdon megszüntetésének több formáját is lehetővé teszi a jogszabály, az elmúlt időszak tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy a legtöbb eljárás eddig a bekebelezés formájában indult. 
Drágul a tej, de nem a tejtermelő miatt
Az elmúlt csaknem egy évben több esemény is történt a hazai tejágazatban, mint például az elmaradó feldolgozói átadói áremelések, egyes feldolgozott tejtermékek import arányainak kedvezőtlen alakulása. egyebek mellett ezekről is beszélgettünk Harcz Zoltánnal, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT) ügyvezető igazgatójával.
Pápai Expo és Agrárpiknik – az év legmenőbb agrárrendezvénye
A fiatalok agráriumba bevonását is zászlajára tűzte a NAK, főszervezőként újragondolva a több mint húsz éves múltú Pápai Agrárexpo rendezvényt, amely szeptember 17–19. közt Pápai Expo és Agrárpiknik néven – számos új programelemmel – várja majd a látogatókat. Bagossy Brothers, agrárfórumok, szakmai kiállítók, Punnany Massif, termelői vásár.
Röviden a biokémiáról
A biotechnológia élőlények segítségével végzett kutatás-fejlesztés. A biotechnológia a tudomány, és a technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termékek vagy szolgáltatások létrehozásáért. 
Szeptember 15-éig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást
Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2021. szeptember 15-éig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. A fenti határidő a hozzájárulás Magyar Államkincstár számlájára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének az időpontja. Az idei egységes kérelemben bejelentett területek mérete és a termesztett növénykultúrák figyelembevételével a gazdálkodóknak kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyről a Magyar Államkincstár júliusi határozatában már tájékoztatta az érintett gazdákat.

Találja meg az Önnek való tartalmat

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza