Hatékony sertéshízlalás

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Petra Pröβler, Alexandra Schlagheck Biochem Zusatzstoffe Handels- und Produktionsges. mbH, Lohne; Rudolf Hartwigsen, Georg Thaller Christian-Albrechts-Universität, Institut für Tierzucht und Tierhaltu, 2014/09/10
Címkék: sertés, sertéságazat, anyakoca, sertéstartás, sertéshús, sertés stratégia

Ugyanakkor meg kell találni annak a módját is, hogy a sertéshízlalás költségeinek döntő hányadát képviselő takarmányköltségeket a lehető legalacsonyabban tartsuk.

A takarmányalapanyag-árak emelkedésével párhuzamosan egyre nő a takarmány értékét és hasznosítását javító adalékanyagok iránti érdeklődés. A legutóbbi kutatási eredmények tanúsága szerint az enzimtermelő mikroorganizmusok javítják a fehérjék emészthetőségét, ezáltal megtakarítás érhető el a költséges fehérjeforrások esetében.

Kielben, a Christian Albrecht Egyetemen végzett kutatás eredményei igazolták, hogy tarthatóak az elvárt intenzív termelési eredmények a takarmány csökkentett tápanyag-összetétele ellenére is.

Fókuszban a mikrobakontroll és az emészthetőség

A teljesítményfokozó antibiotikumok betiltásával (2006) az alternatív takarmány-adalékanyagok (pre- és probiotikumok, növényi kivonatok) egyre nagyobb térhódításnak indultak. Elsődleges céljuk, hogy a káros baktériumok számát visszaszorítják azáltal, hogy a jótékony bélbaktériumok kolonizációját segítik. A probiotikumok, definíció szerint, élő mikroorganizmusok, amelyek a gazdaszervezet egészségügyi állapotát pozitívan befolyásolják.

Más probiotikumokkal, mint például az élő élesztőkkel és a tejsavbaktériumokkal szemben a Bacillus spp. azáltal, hogy a környezeti hatásokkal szemben (pl. granulálás) kevésbé érzékeny, a kutatás fókuszába került.

A Bacillus licheniformis DSM 5749 és a Bacillus subtilis DSM 5750 képesek olyan enzimek termelésére, mint a proteázok, amilázok és lipázok, ezáltal fokozzák a tápanyagok emészthetőségét.

Az elmúlt 20 év tapasztalatai (40 kísérlet összevont eredményei) azt mutatják, hogy az enzimtermelő mikroorganizmusok használata és az ebből adódó jobb tápanyag- elérhetőség csökkentheti a kocák testtömegvisszaesését a laktáció során és a szopós malackori elhullást.

A legutóbbi kutatások tanúsága szerint az enzimtermelő mikroorganizmusok alkalmazása egyértelműen kifizetődő a sertéshízlalás során is. Amennyiben sikerül növelni a takarmány tápanyag-emészthetőségét, úgy a tápanyag mennyiségén megtakarítás érhető el anélkül, hogy az bármiféle negatív hatással járna az állatok teljesítményére a befejező fázisban.

A Bacillus licheniformis DSM 5749 és a Bacillus subtilis DSM 5750 hatását sertéseknél a befejező szakaszban a Kieli Egyetemen 2011-ben végzett kísérlet eredményei is alátámasztják.

A takarmányozási koncepció

A 144 kísérleti malacot (50% nőivarú és 50% kan, Dán Breed × Duroc) három takarmányozási csoportba osztottuk. Az állatok egyedi elhelyezésre kerültek oly módon, hogy két-két malacnak közös az etetője. A sertések súlyát heti egyszer mértük. A kísérletet a dán termelési feltételek analógiája alapján terveztük meg.

A termelés teljes befejező szakaszát két takarmányozási fázisra osztottuk (28–58 kg = hízó, 58–112 kg befejező). A kontroll csoport tagjai standard kereskedelmi takarmányt kaptak (lásd 1. táblázat).

A T1 és T2 tesztcsoportoknál a takarmányhoz Bacillus licheniformis DSM 5749 és Bacillus subtilis DSM 5750 (1:1 arányban) kiegészítést adtunk 1,28×109 CFU/kg dózisban. Míg a T1 csoport az enzimtermelő mikroorganizmusokat „on top” kapta, addig a T2 csoportnál a takarmány energia- és fehérjetartalmát 0,1 MJ/ kg-mal, illetve 0,5%-kal csökkentettük. A takarmányfelhasználást és a malaconkénti súlygyarapodást a tesztidőszakban folyamatosan rögzítettük. Ezen felül az elhullást, a megbetegedéseket és a karkasz (FOM) minőségét is dokumentáltuk.

1. táblázat. A standard takarmány-összetétel
(Lufa-analízis által igazolva)

A fehérjecsökkentés ellenére is magas termelési szint

A kísérlet problémamentesen és elhullás nélkül zajlott. Általában az egész kísérlet alatt a sertések magas termelési eredményt mutattak. Az átlagos napi testtömeg-gyarapodás 1000 g fölötti értéket mutatott. A hízó szakaszban enyhe eltérést állapítottunk meg, de ez sem érte el a statisztikailag szignifikáns szintet (lásd 2. táblázat).

A befejező fázisban az eltérések sokkal kifejezettebben nyilvánultak meg, és a T1 csoport előnye határozottá vált. Ebben a csoportban az állatok magasabb napi testtömeg-gyarapodást (+34 g) és jobb takarmányhasznosítást (–0,09) produkáltak a kontroll csoporthoz képest. A takarmányhasznosítás (FCR) statisztikai szempontból szignifikáns eltérést mutatott. A teljes befejezési szakaszt vizsgálva a T1 csoport egyedei produkálták a legjobb eredményt napi testtömeggyarapodás és takarmányhasznosítás szempontjából. A takarmányhasznosulási rátában elért különbségek szignifikánsak. A karkaszminőségi paramétereknél a mért eltérések egyike sem volt szignifikáns. Egyfajta trendet figyelhettünk meg a T1 és T2 csoport tagjainál a magasabb színhúsarány és az alacsonyabb standard eltérés vonatkozásában (lásd 3. táblázat).

A vágási adatokat is figyelembe véve meghatároztuk a színhúsnövekedési arányt és a színhúsra vetített takarmányköltségeket. A T1 és a kontroll csoport, illetve a T2 csoport eredményei között statisztikailag szignifikáns eredmény mutatkozott.

Konklúzió

A kísérlet azt mutatja, hogy az állatok termelési teljesítménye javítható, ha a takarmányhoz enzimtermelő mikroorganizmusokat adunk. A takarmányhasznosításban tapasztalt eltérések statisztikailag igazolt értékeket eredményeztek, és trendszerű képet mutatott a napi testtömeg- gyarapodás és színhúskihozatal. A T2 és a kontroll csoport között nem tapasztaltunk eltérést egyetlen vizsgált paraméternél sem. Ez azt mutatja, hogy a takarmány alacsonyabb energia- és nyersfehérje-tartalmát a Bacillus licheniformis DSM 5749 és a Bacillus subtilis DSM 5750 egyértelműen kompenzálni tudja. Feltételezzük, hogy ez a kompenzáció a mikroorganizmusok azon képességén alapul, hogy olyan enzimek termelésére képesek, amelyek javítják a tápanyagok emészthetőségét. Másrészről meg kell jegyeznünk, hogy a genetikai potenciál teljes mértékben nem került kihasználásra a standard takarmány alkalmazása mellett. A mikroorganizmusok enzimépítő tulajdonságai által további tápanyagok váltak elérhetővé a sertések számára a T1 kísérleti csoportban. Ennek hatására nagyobb mértékű lett a színhúskihozatal nagyobb arányú fehérjefelszívódás nélkül. A dán standard szerint a takarmány fehérjeszintje már alapvetően is alacsony, így csak igen kismértékű további csökkentésre van lehetőség. A Bacillus licheniformis és Bacillus subtilis alkalmazása lehetőséget kínál a drága fehérjehordozókkal történő takarékoskodásra, ezáltal csökkentve a takarmányköltségeket. Javult a tápanyaghasznosítás, így az állatok genetikai potenciálja is jobban kihasználható. Az enzimtermelő mikroorganizmusokat alkalmazó takarmányozási koncepciók tehát két oldalról is kifizetődőek – mind gazdasági, mind környezeti szempontból.

Ajánlott kiadványokNovotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
SertéstenyésztésNábrádi András, Szűcs István, Balogh Péter:
A sertéshústermelés gazdasági kérdéseiDr. Gere Tibor - Dr. Csányi Vilmos :
Gazdasági állatok viselkedése - Általános etológiaDr. Böő István:
A növendék- és felnőtt sertések betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei II.

Ez is érdekelhetiÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban Jelentős károkat okozhat az afrikai sertéspestis, ha bekerül az országbaIsmét megjelent Magyarország határán a sertéspestis