2021. 04. 20., kedd
Konrád, Tivadar
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az évváltás nem korszakváltás - Interjú Farkas Sándor miniszterhelyettessel

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Bőle István, 2021/02/01

Ebben az esztendőben és még jövőre is nagyrészt a korábban megszokott mértékben és formában jutnak el a normatív agrártámogatások a jogosult gazdaságokhoz. Nem lesz törés a beruházási támogatások pályázatainak kiírásában és juttatásában sem. Ezekről az év eleji témákról és egyéb aktualitásokról kérdezte az Agrárium Farkas Sándor miniszterhelyettest.

Farkas Sándor,
miniszterhelyettes

– Három-négy hét telt el 2021-ből. Lehet-e most egy gyorsmérleget készíteni a mögöttünk maradt esztendőről az agrárium már rendelkezésre álló gazdasági mutatóira támaszkodva? 

– Egy meglehetősen nehéz év van mögöttünk, hiszen az agráriumban 2020-ban nemcsak a koronavírussal kellett megküzdenünk! Összesen három vírus nehezítette az életünket: a korona, a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis. Emellett a tavaszi fagyok, a tavaszi és a nyári aszály is kihívást jelentett a gazdálkodóknak. A szántóföldi növénytermesztés az időjárási szélsőségek ellenére elfogadható évet zárt, gyümölcsből viszont sokkal kevesebb termett, mint 2019-ben. Almából például az előző évi, szintén csekély mennyiséghez képest is közel 40 százalékkal kevesebbet lehetett csak szüretelni. Összességében elmondható, hogy Magyarország a gazdáknak köszönhetően a legtöbb élelmiszerből nagyjából annyit vagy többet termel, mint amennyit az emberek elfogyasztanak, ezért jelentős mértékű kivitele révén más országok élelmezéséhez is hozzájárul. Különösen jelentős ez a mostani válsághelyzetben, amikor felértékelődik az élelmezésbiztonság.  

– Tavaly lezárult egy uniós költségvetési időszak. Milyen változások lesznek a most kezdődő új uniós ciklusban?

– Az élelmiszeripar és a vidéki települések szempontjából történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítja nemzeti költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé. A KAP vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat, így 2021-től a kormány – a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett – 80 százalékkal egészíti ki. 2014-2020 között egy tagállam sem adott hozzá ennyi pénzt saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz. A kormány döntése azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben 4.265 milliárd forint fordítható a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Ezzel megháromszorozzuk a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásait és megújítjuk a vidéki Magyarországot. A KAP másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrás segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket.
A 2014-2020-as időszak Vidékfejlesztési Programjának forrásait teljes mértékben  kimerítettük, de még lehetnek esetlegesen visszahulló források, amelyek 2023 végéig felhasználhatók. A 2014-2020-as időszak terhére 2023. december 31-ig kifizethetők a már korábban lekötött források.

– A növénytermesztésünk és az állattenyésztésünk évtizedek óta nincs egyensúlyban. Történt tavaly kedvező változás?

– A piacgazdaságra való áttérés, valamint az európai integrációra való felkészülés jelentősen befolyásolta az állatállományunk alakulását az 1990 előtti időszakhoz képest. Az elmúlt tíz évben ugyanakkor az állattenyésztésben kedvező tendenciáknak lehettünk tanúi, a kibocsátás növekedett, jelentős modernizáció ment végbe, amelyek az ágazat versenyképességét szolgálják. A tavalyi válságos év tartogatott nehézségeket, s bár a két fő ágazat teljes egyensúlya még nem valósult meg, sikerült az állattenyésztés részarányát az elmúlt években 32-33 százalékos sávban tartani.

– Lehet az idei az öntözésfejlesztés éve a magyar mezőgazdaságban?

– Az elmúlt években az Agrárminisztérium megkezdte azt a munkát, amivel az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének alapjait megteremtette, ide értve a jogalkotási folyamatokat, a szervezeti átalakításokat, és a feladatok felosztását. Ennek következtében a 2020-as évben már eredményként könyvelhettük el a közel 30 öntözési közösség megalakulását. Bízunk benne, hogy az idei évben még több eredménye lesz ennek a munkának: további közösségek alakulnak, folytatódik az állami főművek és harmadlagos művek rekonstrukciója, az öntözési igazgatási szervnél a kutak felmérése és nyilvántartásba vétele, és az öntözési kataszter fejlesztése. Pályázatok nyílnak az öntözési közösségek számára. Megkezdődik a gazdák széles körű tájékoztatása, az idei évben már várhatóan több helyen megkapják az öntözés lehetőségét a gazdálkodók, amelyek reméljük, hogy minél több termelő élni is fog. Akkor elmondhatjuk majd, hogy nem csak az idei, hanem a következő pár év az öntözéses gazdálkodás fellendülésének éve lesz.

– Az uniós támogatási rendszerben tulajdonképpen két év átmenet következik. Ez azt jelenti, hogy a rendszer az elmúlt hét évire hasonlít majd a leginkább?

– A tárgyalások során sikerült elérni, hogy – a Bizottság eredeti terveivel ellentétben – az átmeneti nemzeti támogatások 2021-ben és 2022-ben is továbbvihetőek, ráadásul a 2020-as szinthez képest nem csökken tovább az euróban kifejezett értékük. A közvetlen, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások tekintetében a kétéves átmeneti időszak alatt a gazdálkodók a 2015 óta megszokott szabályok szerint igényelhetik a támogatásokat. A változás csupán annyi, hogy az uniós forrásból finanszírozott közvetlen támogatásokat immár a 2021-2027 közötti időszakra elfogadott új többéves pénzügyi keretből fizetik.
A vidékfejlesztés kapcsán is elmondhatom, hogy a folyamatban lévő KAP reform tárgyalások elhúzódása miatt, a 2021-es és a 2022-es évek átmeneti évek lesznek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jelenlegi Vidékfejlesztési Program keretrendszere alapján bármilyen támogatási forma meghirdethető, de már az új költségvetés terhére. Így várhatóan változatlan feltételek mellett működnek tovább a most is működő támogatások az átmeneti időszakban. 
Ami pedig a 2023-2027-es időszakot illeti, továbbra is megmarad valamennyi jelenleg is alkalmazott intézkedés. Így továbbra is lesz lehetőség például: beruházási, környezet, éghajlati és más fenntartási kötelezettségvállalásért nyújtott támogatásokra, valamint fiatal gazdálkodók, vidékfejlesztési vállalkozások, start-up-ok kockázatkezelési eszközök és, együttműködések támogatására. 
Az új időszak magyar tervezését az Agrárminisztérium már megkezdte.  

– Tudható már, hogy Magyarország milyen javaslatokkal áll elő az uniós támogatási rendszer továbbfejlesztésében?

– Az uniós forrású közvetlen jövedelempótló támogatások szerkezete, az új agro-ökológiai alapprogramot leszámítva, alapvetően nem változik. A támogatás alappillére 2023-tól a fenntarthatósági alap jövedelemtámogatás lesz, felváltva a jelenlegi SAPS és zöldítés jogcímeit. Erre pedig a jelenlegi rendszerhez hasonlóan épülnek majd kötelező és választható elemek (pl. fiatal gazda vagy termeléshez kötött támogatás). Megmarad a lehetőség a kistermelők egyszerűsített támogatására is. A hazai közvetlen támogatási rendszer esetében tehát sokkal inkább ésszerű továbbfejlesztésben gondolkodunk, mintsem egy teljes átalakításban. A termelői jövedelemtámogatási elemek többsége továbbra is eredeti, jövedelembiztonságot adó funkcióját tölti majd be. Az erősödő környezet- és klímavédelmi előírásokat pedig igyekszünk úgy átültetni a magyar szabályozásba, hogy a valós környezeti hozzáadott érték teremtése mellett a teljes magyar agrárium versenyképessége is megőrizhető, sőt továbbfejleszthető legyen.
A vidékfejlesztés területén minden, a 2014-2020-as időszakban alkalmazott támogatási formát a jövőben is fenntartunk, továbbfejlesztünk.  

– Az utóbbi hetekben, hónapokban megugrottak a takarmányárak. Mekkora veszély ez a hazai állattenyésztésre? Elemzések szerint tartós marad ez a tendencia?

– Az évek óta stabilan magas gabonaár az állattenyésztők jövedelemtermelő képességére negatív hatással van. Ez a negatív hatás a 2020-as járványhelyzet miatt még inkább felerősödött. A kukorica – és a többi szántóföldi növény piaci ára jelentősen – USA dollárban számolva 20 százalékot is meghaladó mértékben emelkedett 2020 második felében a hazai és a nemzetközi piacokon is. Ebben a folyamatban szerepet játszottak a 2020-as romló nemzetközi terméskilátások (pl. Ukrajna) is. A piaci ármozgásokat a világszerte jellemző extrém alacsony kamatok, valamint a jegybankok és kormányok gazdaságösztönző lépései is befolyásolták. Az extrém laza monetáris politikák által gerjesztett kereslet az árupiacokon is megjelent, amely a takarmánygabonák árát is felfelé hajtotta. Az Európán belüli és a hazai ármozgások ugyanakkor beleilleszkednek a nemzetközi folyamatokba, nem látható piaci zavarra utaló torzulás az árak mozgásában. Az AKI legfrissebb (2021. januári) árközlése régiótól függően 58-59 ezer Ft/t közötti hazai kukoricaárakat tartalmaz, amely az egy évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva egy erőteljes – közel 40 százalékos – növekedést jelent. A gabona és takarmányárakat folyamatosan nyomon követjük, az állattenyésztés szempontjából nehéz körülményeket és az azonnali célzott intézkedések meghozatalát az Európai Unió minden döntéshozó fórumán jelezzük.  

– Milyen határozott lépések történtek a hazai tenyésztés fejlesztésében?

– Soha nem látott mértékű, 416 milliárd forintnyi igény érkezett rekord rövid idő alatt azokra az állattenyésztési és kertészeti beruházási pályázati felhívásokra, amelyeket ősszel hirdettünk meg. A kistermelők fejlesztéseihez, értékesítési lehetőségeik bővítéseihez is hirdettünk pályázatokat, amelyre 17,5 milliárd forint értékben nyújtottak be kérelmeket. Az állattartó telepek fejlesztésére közel 330 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett, ez mintegy 740 pályázatot jelent. A kertészeti üzemek korszerűsítésére több mint 400 pályázat érkezett, mintegy 87 milliárd forintnyi igénnyel.  

– Várhatóan mikortól dolgozik majd a hazai genomikai labor?

– Az állattenyésztés területén 2019-ben új, korszerű, az uniós szabályozással is harmonizált, többszintű szabályozás született. 2020 volt az első teljes év, amikor az új szabályozás előnyeit valóban megtapasztalhatták az ágazat résztvevői. A mezőgazdasági termelés eredményességét alapvetően határozzák meg a genetikai alapok. Az állattenyésztés esetében ezek a magas biológiai értékű állatfajták. Ezek nemcsak az nemesítés szempontjából jelentenek mással nem pótolható tartalékot, hanem a biodiverzitás fenntartásában is fontos szerepük van. Az új szabályozás rendezi a szaporítóanyagok kereskedelmét, külön kitér a mesterséges termékenyítő és az embrióátültető állomások, a spermatároló központok, a baromfikeltető állomások, a méhanya nevelő telepek és a halkeltető állomások működésének szabályozására. 

Részben a szabályozás adta lehetőségekkel is élve egyre több hazai állattenyésztő szervezet használja a legmodernebb genetikai vívmányokat, amelyek révén felgyorsulhat és rendkívül hatékonnyá tehető a haszonállatfajok és fajták szelekciója. 2020-ban az Agrárminisztérium 150 millió forinttal támogatta a magyartarka szarvasmarhafajta genomvizsgálatát. Az ennek köszönhetően XXI. századi tenyésztési program segítheti a kiemelkedő értéket képviselő fajta nemzetközi versenyképességének növekedését és tenyésztőinek jövedelmezőbb munkáját.
Állattenyésztéssel kapcsolatos genetikai vizsgálatokat már több mint egy évtizede folytat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Budapesten. A kapacitásnövelés szándékával és a nagyobb hatékonyságú PCR-vizsgálatok elvégzésének igényével a Szent István Egyetem Kaposvári Campusának laboratóriumában is végeztet vizsgálatokat a NÉBIH. A múlt év júliusában stratégiai megállapodást kötött a NÉBIH, a Kaposvári Campus és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége egy modern állat genetikai labor létrehozására, amely a legújabb genomvizsgálati módszerek alkalmazásával eredményesen  szolgálja a hazai állattenyésztőket. Jelenleg a projekt megvalósításának előkészítése zajlik, vizsgálva a fejlesztési, oktatási és kutatási pályázatokon való közös részvétel lehetőségét.

– Az Unió Oroszország elleni embargója minden jel szerint bumeránghatású volt. A hatalmas ország egyre jobban berendezkedik az önellátásra, sőt, egyes termékekből az exportra. Ennek a magyar vállalkozások sem örülnek. Ilyen hibák elkerülése érdekében tud hatni a magyar agrárdiplomácia Brüsszelre?

– Hazánk mezőgazdasága számára továbbra is kiemelt partner Oroszország. Bár az embargó miatt beviteli korlátozások élnek az orosz piacon, ezek számos termékcsoportra nem vonatkoznak, amelyekkel kapcsolatban a magyar lehetőségek változatlanul élnek. Magyarország 2019-ben is 195 millió euró értékben exportált Oroszországba és a 2020-as, nem végleges adatok ehhez képest enyhén növekvő tendenciát mutatnak. Az Agrárminisztérium mindent megtesz konzultációk, szakmai- és felsővezetői bilaterális találkozók alkalmával is a mezőgazdasági termékek egymás piacára történő eljuttatásának elősegítése érdekében. Szerencsére a magyar export korábban is több lábon állt, és például a stratégiai jelentőségű vetőmagágazatban kereskedelmi kapcsolataink változatlanul élnek és fejlődnek. Európai Uniós fórumokon számos alkalommal elmondtuk azt is, hogy méltánytalan az, ahogyan a gazdákkal fizettetik meg a szankciós politika árát. Mindezt egy olyan konfliktus kapcsán teszik, amelyhez az egyébként számos kihívással szembesülő EU-tagállamokbeli gazdáknak közvetlenül semmi közük nincs. Ésszerűtlennek és súlyosan igazságtalannak tartjuk ezt, még akkor is, ha az agrárexportőrök részben új piacokat is találtak azóta.

Oroszországban az önellátás fejlesztése révén a magyar befektetések és a technológiatranszfer területén is nyíltak olyan lehetőségek, amelyekben sikeres a magyar-orosz gazdasági együttműködés. Az orosz állami importhelyettesítési program, egyben lehetőséget is jelent az ágazati fejlesztésekre irányuló projektekben a magyar vállalatok számára. Az elmúlt években több magyar mezőgazdasági cég is sikeresen bővítette tevékenységét, fektetett be Oroszországban helyi termelőkapacitásba. A sikeresen megújított hagyományok jegyében a magyar cégek tehát nem hagyták el az orosz piacot, sőt számos innovatív szellemű beruházást és vegyes vállalatot hoztak létre. Tekintettel arra, hogy a fejlesztési irányokban az orosz tagköztársasági vezetés szerepe is meghatározó, tárcánk az orosz központi társminisztériummal és hatóságokkal ápolt jó kapcsolaton kívül jelentős figyelmet fordít a befektetés terén a regionális (régióközi) együttműködés fejlesztésére.  

– Mennyi támogatás jut az idén a hazai feldolgozóiparra?

– Az élelmiszeripar hazai és EU-s forrásokból jut támogatásokhoz. Az Agrárminisztérium kezdeményezésére 2021. január 18-án hirdették meg 5 milliárd forintos keretösszeggel a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) legújabb kiírását az élelmiszeripari középvállalkozások számára. Fontos kiemelni, hogy jelentős összeg jutott az ágazatba nemzeti forrásból is. Ebben meghatározó a Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházás-ösztönzési célelőirányzata és a Pénzügyminisztérium kezelésében lévő nagyvállalati beruházási program, melynek keretét a tavalyi év során a korábbi 40 milliárdról 80 milliárd forintra emelte a kormány a vállalati igények szem előtt tartásával. 2020-ban új elem volt a támogatási rendszerben a COVID hatására az egyszeri, AM által folyósított támogatás is, melyhez 8 milliárd Ft állt rendelkezésre. Az idei források biztosítása mellett fontos feladat a 2021-2027-es támogatási időszak kereteinek felosztása is. Az előző ciklusban a cél az volt, hogy az élelmiszeripar 300 milliárd Ft támogatásban részesüljön, de már a 400 milliárd Ft-ot is átlépte a megítélt támogatások összege. Most a tervünk az, hogy az élelmiszeripar minimum ennyi forrásban részesüljön, de a támogatások igénybevétele során se a vállalati méret, se az előállított termék jellege ne legyen korlátozó tényező.  

– Milyen feladatok várnak a minisztériumra az idén a jogszabályalkotásban?

– Az idei évben is számos jogalkotási feladat áll előttünk, amelyek közül több EU-s jogharmonizáció miatt szükséges, de természetesen számos olyan terület van, amelyben egyeztetve a szakma képviselőivel, meghallgatva az ő igényeiket, igyekszünk javítani a jogszabályi környezeten. Ha néhány javaslatot ki kellene emelnem, akkor az agrártermékek eredetvédelméről szóló jogszabálycsomagot említeném, amellyel egységes keretek között kívánjuk szabályozni a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, a borászati termékek, a szeszes italok és az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek, valamint a hagyományos különleges termékek és a hagyományos kifejezések oltalmát érintő kérdéseket.

Megemlíteném még a pálinkáról szóló törvény tervezett módosítását, amellyel EU-s jogharmonizációs kötelezettségnek teszünk eleget a szeszesitalok előállítása, meghatározása, leírása, megjelenítése, jelölése terén.

Érkeztek módosítási javaslatok beszállítók és kereskedelmi szervezetek részéről a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen magatartás tilalmáról szóló törvénnyel kapcsolatban is, így e javaslatokat megvizsgálva és elfogadva, továbbá az új EU jogszabályoknak való megfelelés érdekében szükséges e törvény módosítása is.

Fontos hangsúlyozni, hogy az Agrárminisztérium mondhatni napi kapcsolatban van a különböző ágazati szereplőkkel és, ha valamilyen módosítási javaslat, a jogalkalmazás javítását célzó észrevétel érkezik, ezeket minden esetben megvizsgáljuk és kormányzat támogatása esetén át is ültetjük a jogszabályainkba. Szükségesek ezek a szakma részéről érkező jelzések, hiszen célunk az ágazatban dolgozók segítése, nemcsak támogatások útján, hanem egy átlátható jogszabályi környezet révén is. 

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza