Makói kálvária

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Mágori Józsefné, 2021/02/04

Ez történt az elmúlt 25 évben

Nem értek egyet a szerző megállapításával, hogy az „EU piachoz való szervezetlen és alacsony hatásfokú alkalmazkodás lerontotta a lehetőségeinket”
Kezdjük a vöröshagyma termőfelületének 1984-2019 közötti 86 százalékos csökkenésének okával. A valódi, hatalmas érvágást a vöröshagyma termelés és feldolgozás 1998-ban szenvedte el, amikor az addigi 120 ezer tonnás német export, egyik évről a másikra, 0 kg-ra csökkent. Az oka: Németország egyesülése után szervezetten állt rá a vöröshagyma termelésre, támogatások és állami beruházások segítségével! Céljuk az önellátás volt, amit 1998-ra teljesen megoldottak.

1998 után maradt a nem EU-s tagállamok piaca a magyar vöröshagymának, de 2004. május 1-én, az Unió kibővítésével azokat is elvesztettük, mert azokban az országokban is átvette a piaci uralmat a német vöröshagyma. Könnyen megtehette, mert 10 Ft/kg-os csomagolt áron verhetetlen volt a piacon! Akkoriban itthon az önköltségi ár emlékeim szerint 30 Ft/kg volt. 

A kétéves, dughagymás vöröshagymát termelők „életben” akartak maradni, és áttértek a magról vetett hagyma termelésére. A technológiaváltást megvalósították, és annak eszközeit pillanatok alatt beszerezték. Evvel a váltással alacsonyabb önköltségi árat értek el, de még így sem tudtak versenyképese lenni… Ráadásul ez a hátrány a mai napig fenn áll!

Vizsgáljuk meg a fokhagyma termőfelület 56.8 százalékos csökkenésének okait!

1996-ban az EU egyezséget kötött Kínával, miszerint bizonyos acéltermékek exportjának kompenzálására több mezőgazdasági terméket fogad az ázsiai országból a közösség. A kínaiak a fokhagyma behozatalára is kvótát kaptak. Így elárasztották Európát olcsó, mutatós, nagyméretű fokhagymával. Ekkor a makói termelő azt vette észre, hogy az addig remekül működő export piaci részesedése meredeken csökken… Sőt a termék ára is a termelési költség alá süllyedt.

2004-ig megmaradtak a volt szocialista országok fogyasztói, de 2004-től azok a piacok is szerénnyé váltak, és még új versenyző a spanyol fokhagyma is beszállt a ringbe!

A kialakult fokhagyma piaci helyzethez is próbáltak alkalmazkodni a magyar gazdák, új , amerikai Basik fajtákat, és más, spanyol és francia fajtákat hoztak be vetőmagként. Hatalmas anyagi áldozattal új, gépi termelési technológiát vezettek be, és így elérték a spanyol és a francia önköltségi árat, de a kínai hagymáét nem!

Mindezen anyagi áldozatok ellenére sem tudták a kilencvenes évek piaci helyzetét visszanyerni!
A petrezselyem (fehérrépa) termelésének, piaci helyzetének története nem ilyen tragikus. Lényeges termőfelület csökkenés nem történt, de új fajták, új technológia bevezetése ott is megvalósult. A piaci részesedése annak ellenére erőteljes, hogy az exportja minimálisra csökkent, és a lengyel fehérrépa igen erős konkurencia. A hazai termény sikere abban rejlik, hogy a magyar fogyasztási szokások a pultokon „tartják”.
Az eddig leírt történet lényege, hogy a makói termelésű és nagy BRAND-el bíró vöröshagyma és fokhagyma kiszorítása az európai piacról TERVSZERŰ, és SZERVEZETT volt, és ezért nem mondhatjuk, hogy az „EU piachoz való szervezetlen és alacsony hatásfokú alkalmazkodás volt” a termelők részéről az ok.

Makói hagyma 2021

Na de térjünk vissza a mai helyzethez és a lehetőségekhez! Ha az a cél, hogy ezekből a termékekből önellátó legyen Magyarország meg kell vizsgálni a jelenlegi helyzetet! Vegyük számba milyen akadályokat gördít jelen korunk a gazdák elé!
A klímaváltozás, az öntözési lehetőség korlátozottsága, az EU vegyszerhasználati előírásai és korlátozásai, a piaci trükkök, a kicsi vagy elmaradt profit négyszögében szédelgő gazda sikeressége nem csak rajta múlik!

A nehézségekre következzen most néhány példa!

• Az öntözési problémák. (Ennek a Kormánnyal közös megoldásában gondolkoznak a gazdák!) 
• A megjelenő új kártevők. (Mint például a petrezselyem állományában  a répalégy, ami a termés 60-70 százalékát tönkreteheti.)
• A petrezselyem állományának gyommentesítése. (Kézi munkaerővel, a kereskedelmi forgalomból kivont vegyszer miatt.)
• A fokhagymában megjelenő gerezdrothadás, kipuhulás, zselésedés.
• A vöröshagymában pár éve megjelent új kártevő, a hagyma altenaric.

Mind-mind a mindennemű „gyógyító vegyszer” hiányában a termelés befejezéséhez vezethet.

Ezen problémák megoldásához nincs szervezett szakmai segítség a környékünkön. Úgy mondjuk, hogy a gazda úgy tesz, mint a „vak, amikor tapogatja a hajnalt”, mert ezen  problémák megoldása magas szintű tudást követel meg!
Szükséges volna arra, hogy például a JATE Biológiai Kutató intézete is foglalkozzon ezen problémák megoldásával.
A piaci anomáliák megoldása tűnik legkönnyebbnek!

Lenne néhány (talán könnyebben) megvalósítható javaslatom: 

• a lengyel gyökér feketekereskedelem felszámolása.
• a fokhagyma árának a multi feldolgozó általi meghatározásának megszüntetés, mert ez nyomott árat indukál az egész szezonban.
• a magyar termelésű vöröshagyma, fokhagyma nyomott áron tartása után, a készlet kimerülése után jönnek a kétszeres-háromszoros import árak.
• a közelmúltban normális volt a fokhagyma és vöröshagyma pulton tartása a zöldvágottól, amíg a készlet tartott, ilyen megoldásokkal javítható a termelési kedv.
• szükséges lenne egy újrafogalmazott, és újraértelmezett zöldség (ebbe minden terméket beleértek) szabványrendszert kialakítására, ennek betartását kötelezővé kellene tenni minden piaci szereplő számár azért, hogy felszámoljuk a hatalmas károkozást, prédálást, ami most nap, mint nap folyik.

Következtetések

A megállapítások, hiányosságok, problémák mellett (ami egy részletes tárgyalást igényelne), vizsgálni kellene a termékek jövedelmezésének alakulását.

A mellékelt grafikon a fokhagyma elmúlt tíz éves jövedelmezését mutatja, kommentár nem is kell hozzá! Gondolom a vöröshagyma eredménye is hasonló. A petrezselyem gyökéré meg hullámzó.

Tehát megállapíthatjuk, hogy nem díszmenet e termékek termelése.

Mágori Józsefné hagymatermelő, volt országgyűlési képviselő, Makó

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai