Lépést tartanak a világ fejlődésével

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2021/02/07

Nagypéter Sándor,
a DélKerTÉSZ elnöke

Aki ennek a szervezetnek a tagja, az a tapasztalatok szerint nem is akar innen távozni, mert olyan közösségbe lép be, ahol a tagi érdekek megjelenítése dominál, és töretlen az egymás iránti bizalom. Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke a központi és a termelői beruházásokról, azok megvalósulásáról, és a 2020. év eredményeiről is beszélt az interjú során.

– Elnök úr, mondhatjuk, hogy az ország kertészeti ágazatának a központjában élik mindennapjaikat, ahol a több jelentős kertészeti cég működik. Miért alakították meg 2002-ben ezt a szövetkezetet?

– Ilyen messziről induljon a beszélgetés?

– Én szeretem a múltat, a kezdetet is felidézni, főleg, ha az ilyen hagyományokra és elvekre épül, mint Szövetkezetünk, de talán nem szükséges…

– De legyen. Tizennyolc éve működünk, és Ledó Ferenc 2019. januárjában nyugdíjba vonult alapító elnökünk regnálása idején elég jól megismerték a szövetkezetet. Jómagam a DélKerTÉSZ 2003-tól kezdődő tevékenysége óta, azaz kezdetektől dolgozom itt, így mondhatom, hogy ez integráció létrejötte hagyományokon is nyugszik. Itt már a múlt század ’70-es éveiben a korai zöldségtermesztési rendszert holland mintára alakították ki, s ezt a termelői szerveződési mintát követjük ma is. A szövetkezésre, integrációra való hajlamosság minden politikai döntés ellenére megmaradt az itteni termelőkben. Az azonban kétségtelen, hogy még nem tartunk ott, mint egy francia, német, holland integráció, bár a hazai szervezetek között mi élen járunk. Azért is magas a tagi hűség, mert a hagyományokon nyugszik, s ami egy olyan mérő szám, amely az integráció erejét mutatja, hiszen ebben a szervezeti formában tudnak a termelők a piacon erőt, egységet felmutatni, megjeleníteni. A szövetkezet a megalakulása óta törekszik arra, hogy összefogja a Szentes és környékbeli termelőket, családi gazdaságokat, társvállalkozókat, és hatékonyan integrálja csaknem 500 szövetkezeti tagjának termelő tevékenységét. A közös munka kifizetődni látszik, hiszen büszkén valljuk, hogy a legnagyobb és legsikeresebb termelő és értékesítő szövetkezet vagyunk Magyarországon.

– Hogyan tudják a sokszínű tagság sokszínű technológiáját úgy összehangolni, hogy egységes áruminőség legyen a végeredmény?

– Úgy lesz egységes áruminőség, hogy mindenkitől ugyanazokat a termeléstechnológiai feltételeket követeljük meg. A tagok elfogadták azt a minőségpolitikát, amit az integráció vezetése a piaci igényekhez igazodóan kötelezővé tett a tagok számára. Vonalkódos nyomon követhetőség, egységes minőségbiztosítási rendszer, teljes körű szaktanácsadói támogatás – mindezek biztosítják, hogy a tészünkbe bekerülő áruk egységesen magas minőségben kerüljenek fogyasztóinkhoz, függetlenül attól, hogy hideg fóliából, fűtött fóliából, vagy a legmodernebb technológiával felszerelt üvegházakból származó zöldségtermékekről legyen szó. A termelés integrálásával mind minőségben, mind mennyiségben olyan versenyképes árualapot kínálunk, amely a legnagyobb hazai kiskereskedelmi láncok polcain, valamint külpiacokon is megállják a helyüket. 2003-ban eldöntöttük, hogy a fő piaci partnerek az áruházláncok lesznek, így az ottani követelményrendszereket építettük be a miénkbe. Ma már közvetlenül öt áruházláncba szállítjuk napi szinten is a termékeinket. Az áruházláncoknál igen magasak a követelményszintek, például, a növényvédő-szer felhasználásban egyes áruházláncok az uniós és a hazai irányelveknek csak az egyharmadát engedélyezik.

– Szóljunk a termékekről is. Szentes a paprika hazája, nem véletlen, hogy ezt a paprikát nevezik a „zászlóshajójuknak”. Miben különleges ez a termék? 

– Valóban, Szentes a paprika hazája, így magától értetődő, hogy kínálatunk zömét a hajtatott, frisspiaci paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika), és a frisspiaci paradicsomok alkotják. Emellett szántóföldi kultúrával, ipari termeléssel is foglalkozunk, így a zöldborsó, az ipari paradicsom, a fejtett bab, és a spenót termesztésével. Az étkezési paprika termelése sok-sok évtizede meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban, eredetvédett termékként „Szentesi paprika” néven 2014. tavasza óta értékesítjük, ugyanis az Európai Bizottság ekkor nyilvánította a „Szentesi paprika” termékelnevezést oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé (OFJ). Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára terjed ki. A „Szentesi paprika” méltán a fogyasztók kedvence, hiszen a környék kedvező természeti adottságai - mint a magas napsütéses órák száma, a termőterület kiváló tápanyagtartalma, a kedvező öntözési lehetőségek és a termálvíz jelenléte, nem utolsó sorban a felhalmozódott szaktudás és tapasztalat – mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a „Szentesi paprika” ízletes és utánozhatatlan kiegészítője legyen fogyasztóink étkezéseinek, megfelelve az egészséges életmód minden követelményének. Vékony, roppanós héj, rendkívül zamatos, fűszeres íz, intenzív paprika illat, ezek a fő fogyasztási-élvezeti értékei az eredetvédett zöldségnek. Hagyomány és innováció egyszerre ötvöződik a „Szentesi paprikában”, és arra törekszünk, hogy megőrizzük zöldségeink azon beltartalmi értékeit és ízvilágát, amit még a bolgárkertészek honosítottak meg a vidéken. 

– Hogyan zárták az elmúlt évet?

– A szántóföldi, ipari termelés 1,3-1,4 milliárd forintos forgalmat tesz ki, míg az összes zöldség-gyümölcs árbevételünk tavaly meghaladta a 11,4 milliárd forintot, amelyből a tagi árbevétel pedig megközelíti a 11 milliárd forintot.
A járvány – szerencsére – nem befolyásolta a munkavégzésünket, mivel a magyar mezőgazdaság tevékenysége értékelődött fel idehaza. Az általunk forgalmazott zöldségek iránti kereslet megnőtt, s az árak is kedvezőbben alakultak, mint az előző évben. Összességében azt mondhatom, hogy nem a Covid 19 vírus jelentette a legnagyobb problémát, hanem az időjárás. A tavaszi fagyokat a hidegfóliás területek is megszenvedték, főleg a kápia ültetvények. De összességében, a szerződés szerint 98 százalékot teljesítettek a tagok, ami nagyon jó eredmény. A termelői árak 4-16 százalékkal nőttek.

– Milyen szolgáltatást biztosít az integráció?

– Az egységes árualap megteremtése érdekében szűrjük a fajta-szortimentet, és meghatározzuk, hogy milyen fajtákra lehet szerződni. A tagoknak 100 napos fizetési haladékkal finanszírozzuk meg a palántákat. Támogatjuk azt is, hogy az a vetőmag, amelyből a palántát előállítják, minél rezisztensebb legyen, így az árualap minőségben, hozamban megbízható lesz. A nem rezisztens és rezisztens vetőmag ára közötti különbség felét egyébként megfizetjük a gazdálkodónak, akiket a teljesítéshez mérten különböző finanszírozási kategóriába sorolunk. Támogatjuk az integrált biológiai növényvédelem használatát, a talaj és/vagy közegvizsgálatot. Az input anyagok beszerzéséhez is adunk 100 napos fizetési haladékot, de említhetem a hidrokultúrás termesztéshez szükséges közeg finanszírozási lehetőségét is. A szaktanácsadóink folyamatosan kinn vannak a terepen, és a gazdálkodók problémáit helyben is megbeszélik. Jól működik a komplex integrált növényvédelmi rendszerünk, és a termelők részére üzletviteli, adójogi tanácsadás is adunk. A fő célunk az, hogy a fejlődni kívánó termelőket még jobban segítsük, ezért is van mód a számukra a beruházási pályázaton való részvételre. Tavaly két növényház épült a mi megvalósításunkkal pályázati forrásból. Ez 2x3.500 négyzetméteres, fullextrás fóliaházak. A termesztéshez szükséges üvegházakban művelő kocsikat és automata permetező gépeket vásároltunk, és helyeztünk ki a tagjainknak. Ezen kívül tápoldatozó berendezéseket, tartályládát, szedőgöngyöleget helyeztünk ki tagjainknak, sőt egy 200 négyzetméteres válogató csarnokot is létrehoztunk egy nagyobb termelő családnál. A termelők részére így több mint 200 millió forint értékű fejlesztést hajtottunk végre, s idén is hasonló nagyságrendű fejlesztésekre lehet számítani.

– És milyen fejlesztések történtek az integráció központjában?

– Valóban, kétirányú a fejlesztési tevékenységünk. Egyrészről a termelők fejlődését kell elősegítenünk, hogy az árualapot biztonságosan, jó minőségben biztosítsuk. Az integráción belüli termelői pályázatok komoly szakmai rostán mennek keresztül ahhoz, hogy a támogatást elnyerjék, több lépcsős, objektív elbírálás zajlik mielőtt Szövetkezetünk a saját operatív programjának keretében ezeket a pályázatokat benyújtja. A fejlesztésekkel nem csak területi, hanem hozambeli növekedés is megvalósul, ami viszont azt vonja maga után, hogy a központ logisztikai rendszerét folyamatosan fejlesszük, bővítsük. Csak így biztosítható az elvárt jó minőség, a nyomon követhetőség. A központban ma már több mint egy hektáron fekvő infrastruktúrával rendelkezünk, amihez 500 kWatt teljesítményű napelem park működtetése is párosul, amellyel az áramfogyasztásunk 50-55 százalékát tudjuk kiváltani. Egyébként a jelenlegi 4 hektáros központi területhez megvettünk a szomszédos 3,5 hektáros területet, amely azért szükséges, hogy 2022-től olyan új közel egyhektáros infrastruktúrát építünk, amelyen az újonnan megjelenő plusz 7.000-7.500 tonna hozammennyiséget is megfelelő minőségben tudjuk feldolgozni. Ez a komplex beruházás mintegy 3-3,5 milliárd forintba fog kerülni. A jelenlegi éves maximális kapacitásunk 23-24 ezer tonna. A fejlesztéseket természetesen uniós források segítségével kívánjuk megvalósítani, remélem, találunk olyan pályázati lehetőséget is, amelyben a támogatottsági szint nem 50, hanem akár 70-72 százalékos lesz. Egyébként ez a jövő, hiszen aki nem tud lépést tartani a világ kertészeti kultúrájában zajló, mondhatni rohamléptékű fejlődésével, az gyorsan kiszorul a piacról, és lemarad. Mi viszont szeretnénk a határon túli piacra is kilépni, és szeretnénk a közép-kelet-európai régióban meghatározó logisztikai központtá válni, és ismertté tenni a szentesi paprikát, paradicsomot. Egyébként az elmúlt 2020. évben, összességében több mint 800 millió forint fejlesztést sikerült megvalósítanunk.

– Az új, 2022-2023-ig tartó uniós támogatási ciklusban új kihívásokkal kell szembenézni. A Green Deal olyan előírásokat is tartalmaz, ami Önöket érzékenyen fogja érinteni…

– Folyamatosan figyelünk a brüsszeli történésekre, mivel mi a kiskultúrás növények termesztésével foglalkozunk. Szaktanácsadóink folyamatosan figyelik, hogy milyen vegyszereket vonnak ki a forgalomból, milyen hatóanyagok, műtrágyák felhasználását csökkentik, stb. Egyébként még nem eléggé világos, hogy miként fogják szabályozni a korlátozások mérését, és nem tudjuk, hogy mihez képest kell majd csökkenteni például, a hatóanyag felhasználást. Nyugat-Európában sokkal magasabb a hatóanyag felhasználási szint, mint idehaza, tehát rendet kellene vágni ebben a kérdésben. És az sem tisztázott, hogy mi a helyzet a harmadik országból beérkező import termékekkel. Ezekre a termékekre is vonatkozni fognak a Green Deal előírások?

– Abban bízhatunk, hogy ezeket az anomáliákat az elkövetkezendő két évben megszüntetik…

– Reménykedjünk. A fogyasztók pedig, abban bízhatnak, hogy mi azon dolgozunk az integráció 560 tagjával, 300 dolgozójával együtt, hogy megbízható forrásból származó termékeinkkel értéket teremtünk a fogyasztóink számára – ezáltal biztosítva vevőinknek egy egészségesebb, termelő családjaink részére pedig, egy biztosabb jövőt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai