2021. 07. 27., kedd
Olga
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Állattenyésztés – az új forrásfelosztás nyertese lehet

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Valkó Béla
Címkék: területalapú támogatás, 1200 ha, 1200 hektár, elvonás, uniós támogatás, uniós forrás

Mivel a téma iránt fokozott az érdeklődés, mostani írásunkban a termelési támogatások állattenyésztési vonatkozásairól, illetve az ágazatot érintő egyéb pénzügyi forrásokról adunk ismertetést.

Új elemek jelennek meg a mezőgazdaság uniós támogatási rendszerében a jövő évtől – közölte Budapesten augusztus 14-i, aratás utáni sajtótájékoztatóján Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.

Az államtitkár jelezte: a forrásfelosztás elvei változnak meg a rendszerben. Így az alaptámogatás és a zöldítés együttesen teszik majd ki a mostani területalapú támogatás összegét (hektáronként 226 euró, azaz árfolyamtól függően 68–70 ezer forint). Az alaptámogatás az eddigi területalapú támogatáshoz lesz hasonló, míg a zöldítés keretében plusz feltételeket kell teljesíteniük a gazdálkodóknak.

A fiatal gazdálkodók külön támogatása megjelenik a közvetlen támogatási elemek között is bizonyos feltételek teljesítése esetén. Emellett a termeléshez kötött támogatásokra felhasználható forrás összege szintén jelentősen emelkedik.

Így az érzékeny ágazatok támogatására ugyancsak több pénz fordítható: az állattenyésztésre – főként a kérődzőkre –, valamint a zöldséggyümölcságazat fejlesztésére. Ez a közvetlen támogatási forrásösszeg évente – 2020-ig – 60,5 milliárd forintot tesz ki. A munkaigényes és érzékeny ágazatokra 52,4 milliárd forint, míg a fehérjenövények termesztésének támogatására 8,1 milliárd forint költhető.

Az uniós rendszert kiegészíti a nemzeti költségvetés 2015-től évi plusz 33 milliárd forinttal, amelyből olyan területeket lehet anyagilag segíteni, mint például a sertés- és a baromfiágazat. Ezek ugyanis nem támogathatók termeléshez kötötten – közölte az államtitkár.

Várható plusz támogatások

György: – Az első jogcím az anyatehén állomány. Amit kiemelnék, hogy ez tulajdonképpen a húshasznú szarvasmarha támogatását jelenti. Eddig 9,8 milliárd forintot fizettünk ki ilyen jogcímen, ez 10 és fél milliárdra emelkedik 2015-ben és tovább. Tehát plusz 700 millió forint fog megjelenni ezen a jogcímen. Állategyedenként naptári évenként, mezőgazdasági termelőnként egy alkalommal kerül megállapításra. Feltétel lesz, hogy nőivarú szarvasmarha legyen, amelynek a kora legalább 8 hónap, és húshasznú vagy kettős hasznosítású fajtába tartozzon az állat, amelyik olyan állományhoz kell, hogy tartozzon, amelyben jellemző, hogy hústermelés céljából nevelnek borjakat. Tehát ez a húshasznú ágazatról szól. Kizáró ok az is, hogy aki ezt a támogatást fölveszi, az tejtámogatást nem vehet majd termeléshez kötötten igénybe. A minimális állatlétszám 1 egyed, az (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer) nyilvántartásban részt kell venni, hat hónapos birtokban tartási kötelezettség lesz, betegségmentesnek kell lenni, szakszerű apaállat-használat szintén kötelező.

A következő jogcím a tejelő ágazatot érinti, a tejelő tehén támogatását. Itt a jelenlegi 13,3 milliárdos keretösszeget jövőre 20,7 milliárdra, több mint 50 százalékkal meg fogjuk emelni. Itt is feltétel a 24 hónapnál idősebb, legalább egyszer ellett, nőivarú szarvasmarha. Itt is feltétel a gömőkór-, brucellózismentesség, és egy egyed a minimum.

A juhászat jelenlegi 3 milliárdos támogatási összegét 6,6 milliárdra fogjuk megemelni. Több mint a duplájára. Itt a minimális létszám 10 egyed, és támogatható a legalább egyéves vagy egyszer ellett anya. Itt is feltétel az ENAR-nyilvántartás és a szakszerű apaállat használat. Ezen kívül hízott bikára lesz még ilyen termeléshez kötött jogcím. A sertés- és a baromfitámogatást a nemzeti költségvetésből tudjuk majd kezelni.

A feltételrendszer kidolgozása most van folyamatban, várhatóan szeptemberben válik ismertté. A cél, hogy minél előbb tisztán lássanak az érintettek – zárta tájékoztatását az államtitkár.

Állattenyésztési támogatások még 2014-ben

Az állattenyésztés idei támogatásáról kérésünkre a szaktárca az alábbiakban adott ismertetést:

Az állattenyésztésen belül a sertéságazat támogatását a tárca továbbiakban is prioritásként kezeli. Ennek érdekében a sertés állatjóléti támogatás keretösszegét évente megemelte, melynek köszönhetően az ágazat részére kifizethető összeg 2014. évre elérte a 8,5 milliárd forintot. A tárca intézkedett ezen támogatás tárgyévi kifizetéséről is, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor a kifizetések a termelők részére csak a tárgyévet követő évben valósulhattak meg.

A tárca emellett segítséget nyújt az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésében is. Erre a célra nemzeti forrásból 2014. évben 7,5 milliárd forint került elkülönítésre, amelyből mintegy 5,5 milliárd forintot használhat fel az ágazat. Emellett – uniós társfinanszírozással működve – az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre irányuló nemzeti program minden évben pénzügyi hozzájárulást biztosít többek között a sertéspestis felszámolására, az ellene való védekezésre is.

Az állati hulla ártalmatlanítására 2014. évben 3 milliárd forint áll rendelkezésre, amely az előző évekhez képest jelentős emelkedést jelent. Ezen intézkedéssel kívánja a tárca elősegíteni az állattartó telepeken keletkező állati hulla ellenőrzött, biztonságos elszállítását és ártalmatlanítását az állat-egészségügyi biztonság növelése érdekében.

Ugyanakkor a rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott támogatás jogcímen 90 millió forintot különítettünk el azon termeltetők részére, akik termeltetési szerződést kötnek a szarvasmarha-, baromfi- és sertéságazat állattartóival.

Megjegyezzük továbbá, hogy a sertéságazat a tenyésztésszervezési támogatás 815,7 millió forintos keretéből is jelentős mértékben részesedik.

A Sertésstratégia keretén belül a tárca évi 1,6 milliárd forintot fordít az ágazat helyzetét javító sertéságazati intézkedésekre. Ennek keretén belül 2013-ban két de minimis rendelet került meghirdetésre. Az egyik a sertésfeldolgozást végző élelmiszer-feldolgozók részére nyújtott támogatást gépek, technológiai berendezések és eszközök beszerzéséhez. A másik a hazai genetikai alapok fejlesztésére, a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálatok és a mesterséges termékenyítés technikai hátterének fejlesztéséhez biztosított forrásokat.

A fentieken túl a tárca állattenyésztés priorizálása érdekében a sertés termékpályán tapasztalható áfacsalások és számla nélküli értékesítés visszaszorítása céljából az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítását kezdeményezte, amely következtében 2014. január 1-jétől az élő- és hasított sertés áfakulcsa 27%-ról 5%-ra csökkent. Az áfacsökkentés hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez és a hazai vállalkozások versenyképességének növeléséhez. A Kormány elsősorban nem a megélhetési költségek visszaesését reméli az említett csökkentéstől, hanem a mezőgazdaságban dolgozók munkahelyének megmentését is.

A foglalkoztatás bővítése

Az ágazat munkahelyteremtő és -megtartó képességének javítása érdekében a tárca jövőre tervezi elindítani a „Még több munkahelyet a mezőgazdaságban” című programot. Konkrét döntés született arról, hogy a Kormány az állattenyésztés számára 2020-ig ütemezetten 212 milliárd forint munkahelyteremtést segítő plusztámogatást biztosít.

A programmal az állattartók számára biztosítanak többletforrásokat, amelyek az állami költségvetésben eddig nem szerepeltek. A támogatási rendszer átalakításával a kormány a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok számára, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében indítja el a programot.

A foglalkoztatás további tartós növelése érdekében a tárca ezzel a lépéssel biztosítja, hogy az állattenyésztők, a zöldség- és gyümölcstermelők, valamint vetőmag-előállítók többletlehetőségekhez, -forrásokhoz jussanak a következő időszak támogatásaiból, és minél több embernek tudjanak munkát adni vidéken.

Jövőre ez hozzávetőleg 33 milliárd forint célzott többletforrást jelent az állattenyésztők számára az eredetileg tervezett támogatásokhoz képest. A program nagyságrendjét mutatja, hogy 2014-ben összesen 42 milliárd forint, 2015-ben pedig ugyanakkor már 75,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Földművelésügyi Minisztérium e célra szolgáló előirányzatában az állattenyésztési programokra.

A kormányzat az állattartók számára további jelentős, termeléshez kötött, tehát célzott támogatási lehetőségekkel is élni fog a közvetlen termelői támogatások keretében 2015-től.

A fentieken túl a tárca tervezi 2015. évtől egy koca állatjóléti támogatási program bevezetését is, amelynek előkészítése jelenleg folyamatban van, keretösszege a mindenkori költségvetés függvénye, de a tárca szándékai szerint mintegy 8,0–8,6 milliárd forint lesz. Ezzel az Európai Bizottság jóváhagyásának megszerzését követően az állatjóléti támogatás jogcímén kifizethető összeg a duplájára emelkedik.

A hazai méhészet fejlesztése

Az európai uniós keretjogszabály és a hazai fejlesztési célok összegzése együttesen határozza meg Magyar Méhészeti Nemzeti Programban foglalt célkitűzéseket, a hazai méhészet fejlesztéseit, a méhegészségügyi feladatok ellátását.

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelete alapján történik a méhészeti ágazat támogatása. A jogszabály alapján a Minisztérium elkészítette a 2014–2016 időszak Magyar Méhészeti Nemzeti Programját. A Program elfogadásaként az EU Bizottsága C (2013) 5126 határozatában megadta az időszak EU-finanszírozását, 2015. évre 2 347 467 euró. A kialakított pénzügyi keretet a tagországnak azonos mértékű saját forrással kell kiegészítenie.

A vidékfejlesztési miniszter 118/2013. (XII. 16.) VM rendelete a 2013–2016 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályait rögzíti a Magyar Méhészeti Nemzeti Programmal összhangban. A támogatás társfinanszírozásban 50% költségvetési és 50% uniós forrással valósul meg, azaz a költségvetési oldalt az EU-s források azonos mértékben kiegészítik.

A tizenhárom jogcímre tagolódó Nemzeti Program legfőbb eleme a méhkárosító Varroa-atka elleni célirányos védekezéshez, az eszközkorszerűsítéshez, a tenyésztéshez és a kutatásfejlesztéshez tartozó támogatási alprogramokból áll. A Nemzeti Program egyes fordulói 3 éves időszakra vonatkoznak, eddig már a 3. sikeres időszakot zártuk.

A jelenlegi 2013–2016 évekre vonatkozó szakasz kialakításában a szakmai szervezet – Országos Magyar Méhészeti Egyesület – ajánlásait figyelembe vettük, biztosítva ezzel a szakmai érdeklődést és elfogadást.

A támogatás kihasználtsága 90–95% mértékű a pénzügyi kerethez viszonyítva.

Tenyésztésszervezés, adminisztráció

A tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről szóló 27/2009. (III.18.) FVM rendelet ad lehetőséget a törzskönyvezés, a teljesítmény-vizsgálat végzése, a tenyészérték-megállapítás folyamatához tartozó költségek ellensúlyozására.

Az állattenyésztés tőkeigényes folyamatában fontos elem a pontos, részletes és nyomon követhető adminisztráció, ami több generációra visszavezethető nyilvántartás vezetését jelenti a céltudatos nemesítő munka részeként. A kedvezményezett tenyésztő szervezetek és közreműködőik elszámolhatják a fentiekben leírt nyilvántartási költségeket. 2014. évi támogatási előirányzat (megegyezik a 2013. évivel) 815,7 millió Ft, ami további 2 millió forinttal egészül ki a 2013. maradványból.

A támogatással kapcsolatosan 2014. július 31-ig elbírált, jóváhagyott támogatási összeg 741 286 400 Ft volt.

Csak fokozatosan!

Turi Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy fontosnak tartja a hazai birtokviszonyok rendezését, de csak a fokozatosság elvének betartása mellett.

„A területalapú támogatások új rendje kapcsán az első dolog, amit kifogásolok, hogy ezt nem lehet egyben meglépni. Azaz, hogy nem lehet egy bizonyos mértéken felül teljesen megszüntetni a támogatást, mert annak számos következménye van. Például lelassul, megáll azoknak a telepeknek a fejlődése, amelyek nélkül e pillanatban Magyarországon nincs haszonállattartás. Hiszen azt azért tudni kell, hogy a szarvasmarhának 85–90 százaléka van nagy telepeken, a sertésnek 70–75 százaléka.
Nem lehet úgy lépni, aminek következtében megáll ez a nagyon lassú fejlődés. Nézze, elindult egy sertésprogram, amely azt célozta, hogy érjük el legalább azt a mértéket, amivel annak idején az első Orbánkormány átadta a kormányrudat. Akkor 5 millió 600 ezer sertés volt, most 3 milliót mondunk, de inkább 2,9 és 3 millió közötti a sertésállomány. Tehát nagyon óvatosan kell bánni az átcsoportosítással.
Ez egyik ok ez, ami miatt én ezt a kifogást fenntartom. A másik fontos része az a másfél milliónyi többnyire apró birtoknak a tulajdonosa, akik 2,5 és 10 hektár közötti területeket adnak haszonbérbe, s ahol így kockázatos helyzet alakul ki: vagy felmondják a bérleti szerződést; vagy a másik veszély, hogy lesznek, akik bérbe veszik, de igen alacsony bérleti díj mellett.
Végső soron ezek a földek eladóvá válnak, az árak nyomottak lesznek, ez azt jelenti, hogy másfél millió ilyen ember helyzete válik kétségessé. Nem utolsósorban ezek számára kérem a garanciát. Azt gondolom, hogy a jelenlegi haszonbérlet megváltoztatása csak fokozatosan lehetséges, és az első garanciális lépés az lehetne, hogy a haszonbérlet minimum és maximum összegét meghatározzák és azt rendszeresen felülvizsgálják.
Most utólag a Kormány komolyan hajlandóságot mutat arra, hogy a nagy állattartó telepek esetében azokra, akik fenntartják és növelik az állattartás lehetőségeit, nem lehet olyan csökkentést bevezetni, amely a termelést veszélyeztetné. A legfontosabb garanciális elem az lenne, ha a kormány egyértelművé tenné, hogy semmiképpen nem hagyja azt a helyzetet kialakulni, hogy a kis földtulajdonosok elveszítsék a tulajdonukat.
Aki nagy sertéstartó telepet tart fenn, annak különösen fontos, hogy megmaradjon a bérlemények utáni támogatás. Szeretném leszögezni, hogy úgy gondolom, közép- és hosszútávon föltétlenül szükség van a jelenlegi egészségtelen birtokviszonyok megváltoztatására. A magyar mezőgazdaság azonban nincs abban az állapotban, hogy egy forradalmi lépéssel egy csapásra lépjük meg mindazt, amire szükség van, de amelyeket nézetem szerint az ágazat csak a fokozatosság mellett képes elviselni.”

Ez is érdekelhetiKemény változások előtt az agrártámogatás2014-ben várható: Hektáronként 227 eurós SAPS támogatásÁtmeneti év lesz az idei

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szenázs/szilázs készítési technológiák és és műszaki eszközeik
A szarvasmarhatartásban – a tehenészetekben és a húsmarhatartásban is – az egész évi takarmányellátásban a tavaszi, illetve a nyár elején betakarítandó réti fű, gyep, lucerna, valamint ezek keverékeiből, illetve teljes növényként termesztett kalászosok szenázsként és/vagy szilázsként történő etetésének fontos élettani szerepe van a megfelelő termelési szint fenntartásában.
Baromfi Világnap: május 10. a baromfis szakma ünnepe
Magyar kezdeményezésre május 10-én ünnepli a baromfis szakma a Baromfi Világnapot. 
Automatikus fejési rendszer - A DeLaval VMS fejőrobotok működtetése
A tehenek fejőrobotokkal való fejése ma már nem újdonság, az automatikus megoldások iránti igény folyamatosan növekszik világszerte és hazánkban is. 
A fejés automatizálása, robotizálása
Az automatizálás rohamos fejlődése, az RFID széles körű alkalmazása lehetővé teszi olyan mezőgazdasági üzem működtetését, amelyben a vállalkozó például tejtermelésre szakosodik, de valójában és elsősorban mezőgazdasági menedzseri képesítéssel rendelkezik. 
A nehézségek ellenére helytáll a baromfiágazat
A baromfiágazatban mindig küzdelmesen zajlik az élet. Az elmúlt esztendőben és az idei év hónapjaiban sem volt másként, ahogy felidéztük az eseményeket dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács elnökével, igazgatójával.
Eredményesnek maradni a krízis közepette is
Bő egy esztendő telt el azt követően, hogy hazánkban is felütötte fejét a koronavírus, ami szinte valamennyi ágazatot olyan kemény próbatétel elé állította, melyre csak a leginkább borúlátók számítottak. Bognár Lászlóval, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a jelenlegi helyzetről, és a lehetséges teendőkről.

Találja meg az Önnek való tartalmat

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza