2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ajánljuk MAGunkat!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Lukács József, vetőmag szaktanácsadó Mezőmag Kft., 2021/02/14
Címkék: vetőmag

Idén 34 éves a Mezőmag Kft.! A céget 1987-ben alapította néhány szakember társával Gazsó János, az akkor már egy évtizedes szakmai múlttal, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező és 1987-es évben a vetőmag szakmérnöki diplomát is megszerző szakember. A Mezőmag Kft. békésszentandrási székhelyű és szarvasi vetőmagüzemmel rendelkező vetőmag termesztéssel, feldolgozással és forgalmazással foglalkozó, az ágazat teljes vertikumát átfogó tevékenységű cég.

Gazsó János,
tulajdonos

A Mezőmag Kft. az elmúlt évtizedekben jelentős, a régió, az ország egyik meghatározó vállalkozásává nőtte ki magát a kalászos fajták vetőmag előállításával. Gazsó János ügyvezető irányításával a 100%-os magántulajdonú magyar cégcsoport napjainkra évente mintegy 1500 hektáron termel és 300 hektáron termeltet, zömében kalászos fajok vetőmagját. A megtermelt magot teljes egészében a saját szarvasi vetőmagüzemben (Kákai major) dolgozzák fel évi 4000-5000 tonna mennyiségben. Emellett minden évben változó mennyiségben végeznek vetőmag bérfeldolgozást is különböző cégek számára. A Mezőmag Kft., az ügyvezető és az egész szakmai csapat elkötelezett a minősített vetőmag előállítás, feldolgozás, forgalmazás és annak felhasználása mellett. 

Mindenki előtt ismert, hogy Szarvas a hazai agrároktatás és -kutatás egyik fontos bázisa és egyben a magyar vetőmag feldolgozás legfontosabb helyszíne, Szarvason és a város közvetlen környezetében nyolc vetőmag üzem működik. Ebben a magas szakmai színvonalat elváró és képviselő térben kell érvényesülni a cégnek, elnyerni a fajtatulajdonosok, a vetőmag forgalmazók és legfőképpen a magyar gazdák bizalmát. A bizalmat jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben mintegy 130 növényfajta előállításában működött közre a Mezőmag Kft. és a két legeredményesebb hazai kutatóintézet fajtáinak is egyik meghatározó képviselője, azok vetőmagjának előállítója.

A fémzárolt vetőmag használat csökkenése

A 2020. évi őszi kalászos szezon áttekintése és értékelése sok mindenben elgondolkodtathatja a szakembereket.
Azonban ne fussunk ennyire előre! Érdemes néhány gondolatot szánni a hazai vetőmag előállítás és feldolgozás múltjára is. Az 1980-as években a vetőmag előállító terület nagysága 300-320 ezer hektár körül alakult. A belföldre fémzárolt vetőmag mennyisége éves átlagban 450 ezer tonna volt és exportra 130-140 ezer tonnát fémzároltak. A rendszerváltoztatásig a vetőmag forgalmazásra a kiszámíthatóság volt a jellemző, a megtermelt és fémzárolt vetőmag vevőre talált, felesleges készletek nem vagy csak ritkán képződtek. A ’90-es években jelentősen csökkent a vetőmag szaporító terület (150-180 ezer hektárra) és a fémzárolt vetőmag mennyisége is 320-380 tonnás szintre mérséklődött. Ennek okai a megváltozott birtokszerkezet, az ezzel összefüggésbe hozható fizetőképes kereslet csökkenése valamint a keleti vetőmagpiac összeomlása volt. Az Uniós csatlakozást követő években szintén csökkent a vetőmag előállító terület és az áruk szabad mozgásának betudhatóan a hazai fémzárolások mennyisége is lecsökkent. Ezzel párhuzamosan az EU fajtalistán levő és a magyar gazdák számára ismeretlen külföldi fajták egyre nagyobb számban jelentek meg, hódítottak egyre nagyobb teret a magyar árutermesztésben.

A fémzárolt vetőmag használat csökkenése a kalászos fajokat érintette legjobban. A kalászos fajoknál a ’90-es évek végére az akkori minisztériumi intézkedéseknek köszönhetően 40-50% nagyságrendű volt a fémzárolt vetőmag használata, a felújítási arány. Ez az arány napjainkban 20-25% közötti, de néhány faj esetében (rozs, tavaszi árpa) ennél is alacsonyabb. 
2008-tól némi stabilizáció figyelhető meg a vetőmag előállítások nagyságrendjében és 2012-től lassú növekedés is kimutatható. A szaporító terület lényegesen nem növekszik ugyan, de a fémzárolt vetőmagvak iránti kereslet lassan és folyamatosan növekszik, elsősorban a kukorica, napraforgó és az ún. alternatív növényfajoknak, zöldítési programnak köszönhetően.

Negatív tendenciák

A kalászos fajok vetőmag előállítása esetében az utóbbi évek tendenciája az alábbiak szerint alakul. 
Az őszi búza előállító területe 2008-tól folyamatosan csökkenést mutat, az utóbbi években 22-25 ezer hektár között alakult. Az őszi árpa vetőmag előállításban jelentős az évenkénti ingadozás és az utóbbi években itt is a terület visszaesése figyelhető meg. Az őszi tritikálé vetőmag szaporításokban pozitív tendencia figyelhető meg a faj többirányú hasznosításának köszönhetően. Az őszi rozs vetőmag előállítási jelentősen ingadozik évente és ennél a fajnál a legalacsonyabb 10% alatti a felújítási arány. Az őszi durum búza keresett árucikk a piacon, ennek megfelelően a fémzárolt vetőmag használat ennél a fajnál a legmagasabb arányú. A tavaszi árpa és a tavaszi zab a nagy vesztesei a kultúrák versenyének. Mindkettő elállító területe alacsony szinten van és a tendencia is egyértelműen csökkenő.

Az előzőekben vázolt többségében negatív tendenciák a területcsökkenés, a fémzárolt vetőmag iránti igény csökkenése, a felújítási arány alacsony szintje nagyon nehéz helyzetbe hozzák a hazai kalászos fajok nemesítőit, a magyar vetőmag előállítókat és forgalmazókat egyaránt. Kiszámíthatatlan, nagyon nehezen tervezhető a piac. Évről évre jelentős átmenő vetőmag készletek keletkeznek. Nagymértékben nőtt a kockázat a vetőmag szaporító gazdaságok esetében, ami hosszú távon az előállítókban és feldolgozókban is a kedv elvesztését később a tevékenység abbahagyását jelentheti.

Gyenge minőségű területek

Most térjünk vissza a jelenhez, az őszi vetőmag szezonhoz és a Mezőmag Kft. tevékenységéhez! 

A cég 2019 őszén jó évet zárt az őszi kalászos vetőmagvak termelése és forgalmazása területén. Ezt a szezon keresleti piac jellemezte. A 2020-as év nagy kihívásait követően (COVID, 90 napig tartó tavaszi szárazság, betakarításkori csapadékos időszak, melyek külön-külön is megérnének egy értekezést) az őszi kalászos vetőmag értékesítés a cégnél a sokéves átlag alatt maradt. Nehezen indult el a minősített vetőmag iránti kereslet és nehézkes volt az egész értékesítési szezon. A jelentősebb tételeket évről évre megvásároló partnerek ebben a szezonban is hozták a szokottat, de a kisebb területen gazdálkodók vagy a gazdaboltokból vásárló termelők nagyon sokáig kivártak a vetőmag beszerzéssel és legtöbbjük kevesebbet is vásárolt a megszokott mennyiségnél. A gazdaboltokba vagy egyéb értékesítőkhöz kiszállított tételek jelentős része eladatlanul került vissza az üzembe. Nincsenek tételes adataink a 2020-as őszi vetőmag értékesítési szezonról, de több, általunk ismert forgalmazó is hasonló negatív szezont zárt. 

Ennek okaiként az alábbiakat vélelmezzük. A vetési időben jelentkezett hosszú száraz periódus miatt nagyon elhúzódott a vetési idő és sok gazdálkodó ki is csúszott a vetési időszakból annak ellenére, hogy számottevő volt a szórva vetés is. A vetések elhúzódása azzal is járt, hogy akik egyébként is – ahogy szokták mondani – egyenesen a vetőgépbe veszik meg a vetőmagot, nem vásároltak minősített vetőmagot. A NAK adatai szerint alig 930 ezer hektár őszi búza került elvetésre az országban és az előző évhez képest csökkent az őszi árpa és a tritikálé vetésterülete is. A decemberi állapotminősítés szerint a gyenge minősítésű területek aránya nagyobb a szokottnál. Mivel az elvetett területek egy részén a növényállomány a tavaszias tél csapadékmennyiségének jóvoltából november-decemberben kelt ki és januári időjárás sem kedvez a kalászosoknak, továbbá növekedhet a gyenge területek aránya. Még nincs adatunk az összes fémzárolt vetőmag mennyiségről, természetesen a vetőmag forgalomról sem, de véleményünk szerint a 2020/21. évi őszi kalászos felújítási arány az őszi búzánál és az őszi árpánál nagyon alacsony volt. 

A visszaesett másodfokú vetőmag forgalom okai közé sorolhatjuk még, hogy évről évre növekszik az 1. szaporítási fokú vetőmag árutermesztési célra történő értékesítése, amely évekre, akár hosszú távon is megbosszulhatja magát, visszavetheti a minősített vetőmag vásárlásokat, a felújítást. Továbbá az elsőfokú vetőmag termelőkhöz történő közvetlen értékesítése nehéz helyzetbe hozhatja (hozza) a hazai vetőmag előállító gazdaságokat, amelyek a magas szaporítási fokú vetőmagot megvásárolva a szaporítási lépcsőt betartva, több évre tervezve állítják elő a másodfokú árualapot.

A Mezőmag Kft. a 2020-as őszi szezonban 15 őszi búza fajta másodfokú vetőmagját kínálta eladásra, amelyből 11 magyar nemesítésű fajta. A cég ajánlatában még szerepel négy magyar őszi árpa és ugyancsak négy hazai nemesítésű őszi tritikálé is. A kínálatot egy martonvásári és egy szegedi őszi zab fajta is színesítette. A fajtaválaszték tehát bőséges és a felsorolt magyar fajták kielégítik a legkülönfélébb termelői igényeket. A hazai fajták mellett a gazdálkodói igények szélesebb körű kielégítésére néhány külföldi, EU-listás fajta is található a palettán.

Széles  választék

A Mezőmag Kft. nem csak a vetőmag előállításban emelkedik ki a régióban, hanem számottevő szerepet vállal az új fajták megismertetésében, köztermesztésbe vonásában. Már több éve kerül megrendezésre a volt SZIE Szarvasi Campusán az Országos Tritikálé Nap, melynek társrendezője a Mezőmag Kft. A cég területén kerülnek bemutatásra a hazai nemesítésű kutatóintézetek – a Kruppa-Mag Kft., a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Martonvásári Kutatóközpont – tritikálé fajtái. A bemutató keretében tudományos előadások hangzanak el a tritikálé széles körű felhasználásáról!

Nagy gondot fordítanak a cégnél dolgozók szakmai képzettségére, a kiváló szakmai munka biztosítéka az itt dolgozó négy agrármérnök és öt vetőmag szakmérnök tudása. Gazsó János ügyvezető maga is vetőmag szakmérnök és aktívan részt vállal a leendő szakmérnökök elméleti és gyakorlati szakképzésében is.

Nagy várakozással állnak a tavaszi vetőmag értékesítési szezon előtt. Már január végén beindult a piac, keresik a korszerű fajták fémzárolt vetőmagját. A Mezőmag Kft. ebben a szezonban (az előző évekhez hasonlóan) is széles választékkal várja a gazdák megrendeléseit. Tavaszi árpából három fajtával, tavaszi zabból négy magyar fajtával és tavaszi tritikáléból ugyancsak két haza nemesítésű anyagot kínálnak eladásra. A választékot még egy-egy fénymag, borsó és lucerna fajta vetőmagja teszi teljessé. A széles fajtaválaszték mellett az értékesítéssel foglalkozó szakemberek készséggel adnak tájékoztatást a fajták termesztési hasznosítását illetően.

A Mezőmag Kft. cégcsoport folyamatosan újítja fel vetőmag előállítási és feldolgozási gépparkját és a technológiában felhasználják a kutatás és a gyakorlat legújabb vívmányait is. A cég 2020/21-ben nagyszabású öntözési fejlesztést hajt végre, ezzel is mérsékelve a termelési kockázatát. Az öntözési közösség formájában megvalósuló beruházással már 340 hektár terület válik öntözhetővé.

Az eltelt több mint három évtized tapasztalataival és a szakemberek tudásával továbbra is a gazdálkodók szolgálatában áll a Mezőmag Kft. mint a magyar vetőmag ágazat egyik jeles képviselője. A magyar vetőmag ágazat a vetőmagtermesztés szempontjából kiemelt jelentőségű, stratégiai jellegű ágazat. Ennek megfelelően minden időben kormányzati szintű támogatást élvezett és kell, hogy a jövőben is abban részesüljön. A magyar nemesítésből származó államilag elismert vagy Magyarországon tesztelt fajták és azok minősített, fémzárolt vetőmagja a Magyar Vetőmag a gazdálkodás egyik meghatározó tényezője, feltétele. A korszerű fajta és az ellenőrzött körülmények között előállított és minősített vetőmag jelenti a garanciát a minőségi árualap, az egészséges élelmiszer előállítására.

Mindezek szellemében idén tavasszal és reméljük, még sok éven keresztül AJÁNLJUK MAGUNKAT!

Ajánlott kiadványokDr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjai

Ez is érdekelhetiHiánycikk az ökovetőmagŐszi búza fajtakísérlet 2014Az őszi vetésekről, vetőmagokról gazdálkodói szemmel

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza