2026. 07. 03., péntek
Kornél
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ajánljuk MAGunkat!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Lukács József, vetőmag szaktanácsadó Mezőmag Kft., 2021/02/14
Címkék: vetőmag

Idén 34 éves a Mezőmag Kft.! A céget 1987-ben alapította néhány szakember társával Gazsó János, az akkor már egy évtizedes szakmai múlttal, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező és 1987-es évben a vetőmag szakmérnöki diplomát is megszerző szakember. A Mezőmag Kft. békésszentandrási székhelyű és szarvasi vetőmagüzemmel rendelkező vetőmag termesztéssel, feldolgozással és forgalmazással foglalkozó, az ágazat teljes vertikumát átfogó tevékenységű cég.

Gazsó János,
tulajdonos

A Mezőmag Kft. az elmúlt évtizedekben jelentős, a régió, az ország egyik meghatározó vállalkozásává nőtte ki magát a kalászos fajták vetőmag előállításával. Gazsó János ügyvezető irányításával a 100%-os magántulajdonú magyar cégcsoport napjainkra évente mintegy 1500 hektáron termel és 300 hektáron termeltet, zömében kalászos fajok vetőmagját. A megtermelt magot teljes egészében a saját szarvasi vetőmagüzemben (Kákai major) dolgozzák fel évi 4000-5000 tonna mennyiségben. Emellett minden évben változó mennyiségben végeznek vetőmag bérfeldolgozást is különböző cégek számára. A Mezőmag Kft., az ügyvezető és az egész szakmai csapat elkötelezett a minősített vetőmag előállítás, feldolgozás, forgalmazás és annak felhasználása mellett. 

Mindenki előtt ismert, hogy Szarvas a hazai agrároktatás és -kutatás egyik fontos bázisa és egyben a magyar vetőmag feldolgozás legfontosabb helyszíne, Szarvason és a város közvetlen környezetében nyolc vetőmag üzem működik. Ebben a magas szakmai színvonalat elváró és képviselő térben kell érvényesülni a cégnek, elnyerni a fajtatulajdonosok, a vetőmag forgalmazók és legfőképpen a magyar gazdák bizalmát. A bizalmat jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben mintegy 130 növényfajta előállításában működött közre a Mezőmag Kft. és a két legeredményesebb hazai kutatóintézet fajtáinak is egyik meghatározó képviselője, azok vetőmagjának előállítója.

A fémzárolt vetőmag használat csökkenése

A 2020. évi őszi kalászos szezon áttekintése és értékelése sok mindenben elgondolkodtathatja a szakembereket.
Azonban ne fussunk ennyire előre! Érdemes néhány gondolatot szánni a hazai vetőmag előállítás és feldolgozás múltjára is. Az 1980-as években a vetőmag előállító terület nagysága 300-320 ezer hektár körül alakult. A belföldre fémzárolt vetőmag mennyisége éves átlagban 450 ezer tonna volt és exportra 130-140 ezer tonnát fémzároltak. A rendszerváltoztatásig a vetőmag forgalmazásra a kiszámíthatóság volt a jellemző, a megtermelt és fémzárolt vetőmag vevőre talált, felesleges készletek nem vagy csak ritkán képződtek. A ’90-es években jelentősen csökkent a vetőmag szaporító terület (150-180 ezer hektárra) és a fémzárolt vetőmag mennyisége is 320-380 tonnás szintre mérséklődött. Ennek okai a megváltozott birtokszerkezet, az ezzel összefüggésbe hozható fizetőképes kereslet csökkenése valamint a keleti vetőmagpiac összeomlása volt. Az Uniós csatlakozást követő években szintén csökkent a vetőmag előállító terület és az áruk szabad mozgásának betudhatóan a hazai fémzárolások mennyisége is lecsökkent. Ezzel párhuzamosan az EU fajtalistán levő és a magyar gazdák számára ismeretlen külföldi fajták egyre nagyobb számban jelentek meg, hódítottak egyre nagyobb teret a magyar árutermesztésben.

A fémzárolt vetőmag használat csökkenése a kalászos fajokat érintette legjobban. A kalászos fajoknál a ’90-es évek végére az akkori minisztériumi intézkedéseknek köszönhetően 40-50% nagyságrendű volt a fémzárolt vetőmag használata, a felújítási arány. Ez az arány napjainkban 20-25% közötti, de néhány faj esetében (rozs, tavaszi árpa) ennél is alacsonyabb. 
2008-tól némi stabilizáció figyelhető meg a vetőmag előállítások nagyságrendjében és 2012-től lassú növekedés is kimutatható. A szaporító terület lényegesen nem növekszik ugyan, de a fémzárolt vetőmagvak iránti kereslet lassan és folyamatosan növekszik, elsősorban a kukorica, napraforgó és az ún. alternatív növényfajoknak, zöldítési programnak köszönhetően.

Negatív tendenciák

A kalászos fajok vetőmag előállítása esetében az utóbbi évek tendenciája az alábbiak szerint alakul. 
Az őszi búza előállító területe 2008-tól folyamatosan csökkenést mutat, az utóbbi években 22-25 ezer hektár között alakult. Az őszi árpa vetőmag előállításban jelentős az évenkénti ingadozás és az utóbbi években itt is a terület visszaesése figyelhető meg. Az őszi tritikálé vetőmag szaporításokban pozitív tendencia figyelhető meg a faj többirányú hasznosításának köszönhetően. Az őszi rozs vetőmag előállítási jelentősen ingadozik évente és ennél a fajnál a legalacsonyabb 10% alatti a felújítási arány. Az őszi durum búza keresett árucikk a piacon, ennek megfelelően a fémzárolt vetőmag használat ennél a fajnál a legmagasabb arányú. A tavaszi árpa és a tavaszi zab a nagy vesztesei a kultúrák versenyének. Mindkettő elállító területe alacsony szinten van és a tendencia is egyértelműen csökkenő.

Az előzőekben vázolt többségében negatív tendenciák a területcsökkenés, a fémzárolt vetőmag iránti igény csökkenése, a felújítási arány alacsony szintje nagyon nehéz helyzetbe hozzák a hazai kalászos fajok nemesítőit, a magyar vetőmag előállítókat és forgalmazókat egyaránt. Kiszámíthatatlan, nagyon nehezen tervezhető a piac. Évről évre jelentős átmenő vetőmag készletek keletkeznek. Nagymértékben nőtt a kockázat a vetőmag szaporító gazdaságok esetében, ami hosszú távon az előállítókban és feldolgozókban is a kedv elvesztését később a tevékenység abbahagyását jelentheti.

Gyenge minőségű területek

Most térjünk vissza a jelenhez, az őszi vetőmag szezonhoz és a Mezőmag Kft. tevékenységéhez! 

A cég 2019 őszén jó évet zárt az őszi kalászos vetőmagvak termelése és forgalmazása területén. Ezt a szezon keresleti piac jellemezte. A 2020-as év nagy kihívásait követően (COVID, 90 napig tartó tavaszi szárazság, betakarításkori csapadékos időszak, melyek külön-külön is megérnének egy értekezést) az őszi kalászos vetőmag értékesítés a cégnél a sokéves átlag alatt maradt. Nehezen indult el a minősített vetőmag iránti kereslet és nehézkes volt az egész értékesítési szezon. A jelentősebb tételeket évről évre megvásároló partnerek ebben a szezonban is hozták a szokottat, de a kisebb területen gazdálkodók vagy a gazdaboltokból vásárló termelők nagyon sokáig kivártak a vetőmag beszerzéssel és legtöbbjük kevesebbet is vásárolt a megszokott mennyiségnél. A gazdaboltokba vagy egyéb értékesítőkhöz kiszállított tételek jelentős része eladatlanul került vissza az üzembe. Nincsenek tételes adataink a 2020-as őszi vetőmag értékesítési szezonról, de több, általunk ismert forgalmazó is hasonló negatív szezont zárt. 

Ennek okaiként az alábbiakat vélelmezzük. A vetési időben jelentkezett hosszú száraz periódus miatt nagyon elhúzódott a vetési idő és sok gazdálkodó ki is csúszott a vetési időszakból annak ellenére, hogy számottevő volt a szórva vetés is. A vetések elhúzódása azzal is járt, hogy akik egyébként is – ahogy szokták mondani – egyenesen a vetőgépbe veszik meg a vetőmagot, nem vásároltak minősített vetőmagot. A NAK adatai szerint alig 930 ezer hektár őszi búza került elvetésre az országban és az előző évhez képest csökkent az őszi árpa és a tritikálé vetésterülete is. A decemberi állapotminősítés szerint a gyenge minősítésű területek aránya nagyobb a szokottnál. Mivel az elvetett területek egy részén a növényállomány a tavaszias tél csapadékmennyiségének jóvoltából november-decemberben kelt ki és januári időjárás sem kedvez a kalászosoknak, továbbá növekedhet a gyenge területek aránya. Még nincs adatunk az összes fémzárolt vetőmag mennyiségről, természetesen a vetőmag forgalomról sem, de véleményünk szerint a 2020/21. évi őszi kalászos felújítási arány az őszi búzánál és az őszi árpánál nagyon alacsony volt. 

A visszaesett másodfokú vetőmag forgalom okai közé sorolhatjuk még, hogy évről évre növekszik az 1. szaporítási fokú vetőmag árutermesztési célra történő értékesítése, amely évekre, akár hosszú távon is megbosszulhatja magát, visszavetheti a minősített vetőmag vásárlásokat, a felújítást. Továbbá az elsőfokú vetőmag termelőkhöz történő közvetlen értékesítése nehéz helyzetbe hozhatja (hozza) a hazai vetőmag előállító gazdaságokat, amelyek a magas szaporítási fokú vetőmagot megvásárolva a szaporítási lépcsőt betartva, több évre tervezve állítják elő a másodfokú árualapot.

A Mezőmag Kft. a 2020-as őszi szezonban 15 őszi búza fajta másodfokú vetőmagját kínálta eladásra, amelyből 11 magyar nemesítésű fajta. A cég ajánlatában még szerepel négy magyar őszi árpa és ugyancsak négy hazai nemesítésű őszi tritikálé is. A kínálatot egy martonvásári és egy szegedi őszi zab fajta is színesítette. A fajtaválaszték tehát bőséges és a felsorolt magyar fajták kielégítik a legkülönfélébb termelői igényeket. A hazai fajták mellett a gazdálkodói igények szélesebb körű kielégítésére néhány külföldi, EU-listás fajta is található a palettán.

Széles  választék

A Mezőmag Kft. nem csak a vetőmag előállításban emelkedik ki a régióban, hanem számottevő szerepet vállal az új fajták megismertetésében, köztermesztésbe vonásában. Már több éve kerül megrendezésre a volt SZIE Szarvasi Campusán az Országos Tritikálé Nap, melynek társrendezője a Mezőmag Kft. A cég területén kerülnek bemutatásra a hazai nemesítésű kutatóintézetek – a Kruppa-Mag Kft., a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Martonvásári Kutatóközpont – tritikálé fajtái. A bemutató keretében tudományos előadások hangzanak el a tritikálé széles körű felhasználásáról!

Nagy gondot fordítanak a cégnél dolgozók szakmai képzettségére, a kiváló szakmai munka biztosítéka az itt dolgozó négy agrármérnök és öt vetőmag szakmérnök tudása. Gazsó János ügyvezető maga is vetőmag szakmérnök és aktívan részt vállal a leendő szakmérnökök elméleti és gyakorlati szakképzésében is.

Nagy várakozással állnak a tavaszi vetőmag értékesítési szezon előtt. Már január végén beindult a piac, keresik a korszerű fajták fémzárolt vetőmagját. A Mezőmag Kft. ebben a szezonban (az előző évekhez hasonlóan) is széles választékkal várja a gazdák megrendeléseit. Tavaszi árpából három fajtával, tavaszi zabból négy magyar fajtával és tavaszi tritikáléból ugyancsak két haza nemesítésű anyagot kínálnak eladásra. A választékot még egy-egy fénymag, borsó és lucerna fajta vetőmagja teszi teljessé. A széles fajtaválaszték mellett az értékesítéssel foglalkozó szakemberek készséggel adnak tájékoztatást a fajták termesztési hasznosítását illetően.

A Mezőmag Kft. cégcsoport folyamatosan újítja fel vetőmag előállítási és feldolgozási gépparkját és a technológiában felhasználják a kutatás és a gyakorlat legújabb vívmányait is. A cég 2020/21-ben nagyszabású öntözési fejlesztést hajt végre, ezzel is mérsékelve a termelési kockázatát. Az öntözési közösség formájában megvalósuló beruházással már 340 hektár terület válik öntözhetővé.

Az eltelt több mint három évtized tapasztalataival és a szakemberek tudásával továbbra is a gazdálkodók szolgálatában áll a Mezőmag Kft. mint a magyar vetőmag ágazat egyik jeles képviselője. A magyar vetőmag ágazat a vetőmagtermesztés szempontjából kiemelt jelentőségű, stratégiai jellegű ágazat. Ennek megfelelően minden időben kormányzati szintű támogatást élvezett és kell, hogy a jövőben is abban részesüljön. A magyar nemesítésből származó államilag elismert vagy Magyarországon tesztelt fajták és azok minősített, fémzárolt vetőmagja a Magyar Vetőmag a gazdálkodás egyik meghatározó tényezője, feltétele. A korszerű fajta és az ellenőrzött körülmények között előállított és minősített vetőmag jelenti a garanciát a minőségi árualap, az egészséges élelmiszer előállítására.

Mindezek szellemében idén tavasszal és reméljük, még sok éven keresztül AJÁNLJUK MAGUNKAT!

Ajánlott kiadványokDr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjai

Ez is érdekelhetiHiánycikk az ökovetőmagŐszi búza fajtakísérlet 2014Az őszi vetésekről, vetőmagokról gazdálkodói szemmel

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza