Talajvédelmi Cselekvési Terv

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: NÉBIH, 2021/04/05
Címkék: talajvédelem, talajvédelmi program

A talajvédelmi szakterület által elkészített Talajvédelmi Cselekvési Terv a mezőgazdasági művelés alatt álló talajok védelmére fókuszál. A dokumentum javaslatot tesz a földhasználó és az állam közötti munka és felelősség megosztásra a talajok hosszú távú megőrzése, termékenységének fenntartása céljából az élelmiszerlánc-biztonsági elvek mentén. A cselekvési terv változtat a talajvédelmi hatósági szemléleten is, hangsúlyozva a partneri viszonyt a hatóság és a földhasználók között. A hatósági eszközök mellett a tudásátadással, és a gazdálkodó területén a leghatékonyabban alkalmazható talajvédelmi intézkedéseknek a meghozatalával erősíti a partneri viszonyt. A talajvédelem eszköztárában a megelőzés, és a tervezés a leghatékonyabb megoldás, ezért a hatóságot már a gazdálkodó olyan döntéseinek előkészítésébe is bevonja, mely a talajok minősége szempontjából kockázattal jár a gazdálkodói talajvédelmi terven keresztül. A Talajvédelmi Cselekvési Terv elfogadásával és megvalósításával a talajvédelemben egy új korszak kezdődhet.

Talajvédelem - Értékelés

A gazdálkodók körében az utóbbi időszakban ismét előtérbe került a hosszú távú gondolkodás, azonban sajnos többnyire nem rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, vagy a termőföld-védelmi beruházásokhoz szükséges tőkével. A másik óriási probléma, hogy a birtokviszonyok változásával, a kisebb táblaméretek megjelenésével a vízgyűjtő szintű beavatkozások lehetőségei romlottak. Azonban a támogatásokban megjelent előírások szükségszerűen befolyásoló hatással bírtak a hazai gyakorlatok (pl. takarónövények alkalmazása, nem termelő beruházások) kényszerű megváltozására, de ennek gyakorlati hasznát egyes esetekben már a gazdálkodók is elismerik. 

A magyar talajvédelem mintegy 200 éves hagyományokra támaszkodhat. Magyarország az Alaptörvényben rögzített felelősséget vállal a természeti erőforrások megőrzéséért. A talajra vonatkozóan a főbb szabályok a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben (Tfvt.) kerültek lefektetésre. Ugyanakkor a változó környezet, megváltozott igények, új megközelítési módok szükségessé teszik a szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálatát, esetleges módosítását. A jelenlegi feladat a megváltozott körülményekhez és lehetőségekhez jobban igazodó, a jelenlegi gazdálkodási, gazdasági, tulajdon viszonyok között jobban alkalmazható gazdálkodói gondolkodás kialakítása valamint az ezt támogató jogi és hatósági eszközöket felvonultató szabályozás megalkotása. A technikai eszköztár adott, a gondolkodásmód, a felelősség és feladatmegosztás az, amiben előre kell lépni. 

A 2020 évtől kezdve az eddigi engedélyhez kötött tevékenységek - a szennyvíziszap kijutatás kivételével- bejelentési kötelezettséggé egyszerűsödtek, így a hatóság előzetes talajvédelmi szempontokat mérlegelő és talajvédő szerepe csökkent. A hatósági talajvédelemi munkában az engedélyező szerepkör helyett az ellenőrző tevékenységet kell nagyobb mértékben megerősíteni. A Talajvédelmi Cselekvési Terv három stratégiai cél elérését tűzte ki, ezek a „hatásos talajvédelem”, „talajvédelmi tudásmenedzsment” és a „modern alapinfrastruktúra”. 

Amin változtatni kell 

Tekintettel arra, hogy a földhasználók többségének kevés talajvédelemmel kapcsolatos ismerete van, így annak fontosságát sem képesek érzékelni, a helyén kezelni. Az a szereplő nem tudja értékelni sem a téma, sem a saját fontosságát, aki kulcsszerepet kellene, hogy betöltsön a talajvédelem gyakorlati megvalósításában. 

A talajvédelmi hatóság jelentős mennyiségű talajtani adattal rendelkezik, mely óriási segítség lehetne a gazdálkodóknak, és a hatóságnak a talajvédelmi, illetve pl. a KAP tervezések során. Ezen adatok feldolgozottsága, digitális elérhetősége azonban korlátozott, az ezekkel kapcsolatos adatpolitika mindmáig nem került kialakításra. A cselekvési terv célja, hogy a meglévő adatokat összegyűjtse, és elérhetővé tegye. Jelenleg a földhasználó kötelességei teljesítéséhez szükséges eszközrendszer tekintetében a jogi szabályozás szerényen tájékoztat. A megfelelő tájékoztatási és képzési rendszer kialakítása és fejlesztése szükségessé vált. Ehhez a talajvédelem összes szereplőjét be kell vonni. (NAK, TAKI, oktatási intézmények).

A talajvédelem jogszabályi normái jogi formában általánosak, gyakorlati alkalmazásukra irányuló előírások betartatására csak egyedi alkalmazások útján van lehetőség, amelyek csekély területet érintenek, és főleg a különös esetekre koncentrálnak. A talajvédelmi hatóság számára új feladatként jelenik meg a talajvédelmi cselekvési terv végrehajtásának segítése és visszaellenőrizése. Az általános talajvédelmi cselekedetek elterjesztését a jogi környezeten túl a támogatásokkal, ösztönzőkkel lehet jelenleg leghatásosabban a gyakorlatba illeszteni. 

A javasolt megoldás: gazdaság szintű talajvédelmi tervezés Gazdálkodói Talajvédelmi Program elkészítése. 

Az új megközelítés szerint a talajvédelmi tevékenység központjába a gazdálkodó, illetve a Gazdálkodói Talajvédelmi Program kerül. Ismerni kell a termőterületeket, a helyi adottságoknak megfelelően kell művelési módot, termesztett fajtákat választani és talajvédő földhasználatot, okszerű tápanyag-utánpótlást végezni. A jogi szabályozást ki kell egészíteni a feladatok megoldására vonatkozó szakmai protokollokkal, a földhasználót be kell emelni az aktív szereplők sorába (sőt a legaktívabb szereplővé kell tenni). A talajvédelmi hatóság látókörét ki kell bővíteni, figyelmét ki kell terjeszteni az egyszerű – nem különös egyedi eljárásokat igénylő – esetekre is. A bürokráciát lehetőség szerint csökkenteni, a földhasználók talajvédelmi ismereteinek megszerzését, a gazdasági talajvédelmi feladatok megvalósíthatóságát támogatni szükséges. A gazdasági talajvédelem tekintetében erősíteni kell az adatokon, vizsgálatokon, és szakvéleményeken, a földhasználó szaktudásán, ismeretein, a jó gazda gondosságán alapuló, az integrált termesztés alapelveivel összecsengő tevékenységet és gondolkodást. 

A fenntartható talajhasználat elemei (FAO ajánlás nyomán) 

• fenntartható talajművelés növekvő támogatása 
• talaj információs rendszer működtetése 
• hatékony, gyakorlat-központú oktatás, továbbképzés 
• jól működő szaktanácsadói rendszer 
• átfogó és hatásos állami felügyelet 
• földhasználati tervezés 
• talajállapot monitoring 
• talajdegradáció megfékezése 
• vetésforgó alkalmazásának ösztönzése /monokultúrás termesztés visszaszorítása 
• szerkezetkímélő művelési módok alkalmazása 
• talaj szerves anyag tartalmának növelése 
• talajfedés, a talajfelszín növénytakarójának megtartása 
• okszerű, szelektív tápanyag utánpótlás 
• eróziócsökkentés 
• sérült talajok rehabilitálása 

A megújuló talajvédelmi intézményrendszernek – a tudásmenedzsmentet, a szabályozást és a hatósági tevékenységet is beleértve – teljes körű, a művelésbe vont talajok egészét felölelő, gazdaság szintű, gyakorlati talajvédelmet kell céloznia. A talajvédelem gyakorlati megvalósítása a földhasználó feladata, és egyben a gazdaságos termelés miatt érdeke is. Az állam a talajvédelmi hatóság útján e feladatok végrehajtását segíti, támogatja, ösztönzi, és ellenőrzi. A talajvédelmi kötelezettségek teljesítésének összhangban kell lenni a földhasználó teherviselő képességével és a jogszabályi előírásokkal, illetve az állam támogatási hajlandóságával. A kötelezettségek, és a lehetőségek eredőjeként a hatóság szakmai támogatásával a gazdálkodó tervezi meg és hajtja végre a területére vonatkozó talajvédelmi feladatokat.

Gazdálkodói Talajvédelmi Program 

A talajvédelem gyakorlati megvalósítását a földhasználó tudja ellátni. A hatékony és célszerű talajművelés és gazdálkodás alapja a megfelelő ismeretek birtoklása. Minden gazdaság az adott térségre jellemző természeti adottságok és a sajátos termelési gyakorlata alapján, azonosítja be a lehetséges talajvédelmi problémákat, és elkészíti a megelőzést szolgáló Gazdálkodói Talajvédelmi Programot. A tervezést központilag kidolgozott protokoll támogatja, amely segíti a földhasználót talajvédelemmel kapcsolatos feladatai számbavételében és végrehajtásában. A program elkészítését központilag támogatásokkal ösztönözni szükséges pl. Ezt figyelembe véve gazdálkodjon, a tervet és végrehajtását a hatóság kockázatelemzés alapján kiválasztott mintán ellenőrzi. Az ellenőrzést követően, amennyiben szükséges a korrekciók megtételére szólítja fel a gazdálkodót. 

Látni kell, hogy a gazdálkodói talajvédelmi program elkészítése nélkül és az abban foglalt tevékenységek elmulasztásával nem valósulhat meg a talajok védelme. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján elmondható, hogy az eddigi kikényszerítő rendszer hatékonysága nem elegendő. A szemléletváltás elkerülhetetlen, a hosszútávon is gazdaságos termelés kialakításához. 

A Gazdálkodói Talajvédelmi Programot az integrált termesztés szemléletmódjára alapozva minden gazdálkodónak kötelezően el kell készíteni. A programot megfelelő szaktudás estén a gazdálkodó maga is elkészítheti, de szaktanácsadó segítsége is igénybe vehető. A program kidolgozásához segítséget nyújthat az Öntözési Stratégia keretében kialakított környezeti kerületi tervekben összegyűjtött információk (terepviszonyok, laborvizsgálati eredmények, talajvédelmi technológiák). 

A program összeállítása során számba kell venni a gazdaság által használt területeket. Területegységenként fel kell tárni, hogy egyes területeken milyen talajvédelmi problémák, feladatok adódhatnak. Számba kell venni a konkrét feladat elvégzéséhez elvileg rendelkezésre álló eszközöket és lehetőségeket. Tisztázni kell, hogy az elvileg rendelkezésre álló módszerek, eszközök és eljárások között mik azok, amik az adott gazdaságoknak tényszerűen is a rendelkezésére állnak. Területenként rögzíteni kell, hogy pótlólagos ráfordításokkal, bizonyos állami szerepvállalás (támogatás) mellett mely eszközök fokozhatják a talajvédelmi cselekvés hatékonyságát. Célszerű rögzíteni azon eszközök körét is, amik elvi lehetőségként rendelkezésre állnak ugyan, de költségvonzatuk, szervezési problémáik miatt a jövő lehetőségei között célszerű csak számon tartani ezeket. (pl. nagytérségi összefogást igénylő eszközrendszerek). Célszerű rögzíteni a feladatokhoz egy határidő rendszert is, mely elkülöníti a napi folyamatos cselekvést az egyszeri jellegű beavatkozásoktól, segít „rendet tartani” a feladatok szervezésében és követésében. 

A program 5 éves felülvizsgálata révén, megvizsgálhatóvá válhat a programban foglalt intézkedések eredménye, valamint meghatározható új technológiák bevezetése, illetve bizonyos tevékenységek mellőzése. A talajvédelmi hatóság a terv elkészítését gyakorlatilag is támogatja, sőt egyik fő feladata a tervkészítéssel kapcsolatos adatbázis építés, a tervek nyilvántartásba vétele, a hatósági ellenőrzés, a szakmai propaganda, a tudásmenedzsment rendszerben való fokozott szerepvállalás.

Stratégiai háttér - Talajvédelem

Mint szakpolitikai program, a Nemzeti Vidékstratégiában feltüntetett, a vidékstratégiai nemzeti programok sorában elsőként szereplő „Talajvédelmi és ásványi nyersanyag-gazdálkodási program” talajvédelemre vonatkozó tartalmi kérdéseivel foglalkozik. Előzménye az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia, melynek talajvédelmi vonatkozásait fejti ki. A „termőföldtől az asztalig” terjedő élelmiszerlánc-biztonsági megközelítés gyakorlati megvalósításában, az integrált növénytermesztés középpontba állításával szorosan kapcsolódik a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervhez. Uniós szinten is egyre erőteljesebb agrárpolitikai irány a KAP2020 tervezésében is a „Green Deal”, illetve a „Farm to Fork” stratégiai tervezés, melyekben természetesen a termőföld minőségi védelme is hangsúlyos.

Ajánlott kiadványokBozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?Dr. Imre József :
TermőföldünkDr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázás

Ez is érdekelhetiA hazai rizstermesztés talajhasználati sajátosságok miatt is fontos